Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-05 / 14. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. ÁPRILIS 12. Szekszárd, az épülő város II. Bottyánhegy: nyitott kérdések - terjeszkedő lakóövezet Áz urbanisztikában nincsenek ideális, mindenütt és mindenhol alkalmazható megoldások. Nem lehet a városrendezést paragrafusok közé szorítani, hiszen a városok nemzetisége, ipara, mezőgazdasága, jellegzetes adottságai különbözőek. Amik „segíthetnek" a tervezésben azok a szabályozók, törvények, ezek eligazíthatnak a tulajdonviszonyok, beépíthetőség útvesztőiben. Természetesen az önkormányzati és lakossági igények, az anyagi feltételek társulnak a feketén-fehéren leírtakhoz. Áz utóbbi időben azonban sokadszor botlunk bele a hiányzó törvények okozta akadályokba. Gyűlnek a nyitott kérdések, az önkormányzat és képviselői nem tudnak - szabályzatok hiányában - érdemlegesen dönteni, főleg a területfelhasználások ügyében. „Önmozgással" családiház-építés Szeleczki József irodavezető és Jófóldi István csoportvezető ezúttal a Bottyánhegy sorsával kapcsolatos kérdéseinkre válaszoltak. A bővítésre váró rendezési terv mely egyébként még nincs elfogadva - kifelé tolná a belterületi határt a Présház utca, Csapó Dániel utca, Zöldkert utca fölötti részen „önmozgással" megvalósuló családiház-építéssel. Ez a viszonylag sík terület igen kedvező adottságokkal rendelkezik. Az elképzelés: szabadonálló, villaszerű, szellősen elhelyezett épületek sora, beillesztve a városképbe. A hogyan még kérdéses. A város ugyanis a telkek, a leendő utak, és közművekkel járó beruházásokat anyagi ráfizetéssel vállalni nem tudja. Hogy telekkisajátítás, útépítés mint meg nem térülő beruházás lesz-e? A kérdés nyitott. És hogy mikor, mely módon épül be Szekszárdon a városközponthoz legközelebb eső, családiház-építésre alkalmas terület, az az „érdemi többség" anyagi vállalásától fj^g, vagyis a pénzzel rendelkező magánépítőktől. Hasonlóan kérdéses a Cserhát utca fölötti, intézményterületnek kijelölt játszótér és környéke. Az itt építendő ABC ügye „Péter és Pál" története szinte lerágott csont. A vállalkozó magánember megvásárolt telkén, építési engedéllyel a kezében építeni akar, szomszédja ellenére akár pereskedve is. Költő legyen a talpán, aki igazságot szolgáltat. Szóval az- intézményterületnek tervezett része mely nem önkormányzati tulajdon, hanem egy budapesti cégé - a tulajdonos lakásokat és kiszolgáló épületeket akart létrehozni, ám a megvalósítás elmaradt. A rendezési terven kereskedelmi és egészségügyi létesítményekben gondolkodtak a tervezők (orvosi rendelő, patika), de ki tudja végül, mi lesz a sorsa ennek a területnek? Kitolódik a belterület határa Jobban Zoltán a gazdasági bizottság elnöke kiegészítésével megpróbálunk közelebb kerülni a válaszhoz. A Szekszárd városfejlesztésében legilletékesebb képviselő elmondta, hogy az egész városra vonatkozó rendezési terv részletezését és tárgyalását ütemezve végzik. Első ütemben az ÉK-i városrész, az Újváros kerül módosítás alá. Második ütemben következne a Bottyánhegy, bár a lakóházi övezet kérdéséről a februári költségvetési tárgyaláson szó volt. Korábban az önkormányzat pályázatot is kiírt a területre. Az elképzelés az, hogy nonprofit jelleggel értékesítenék a telkeket, ame JK lyek még nincsenek a város tulajdora^ ban. A telekárakkal kapcsolatban felmérést végeznek, a közmű- és az útépítés befektetései, valamint a lakossági igények alapján. Az intézményterület kérdése bonyolultabb, hiszen ma már az egészségügyet is elérte a privatizáció. Igy kérdéses, hogy felvállalja-e ezt az anyagi terhet a város, annak ellenére, hogy az orvosi ellátás is „üzletszerű" lesz. Mindenképpen mielőbbi döntés szükséges (az újváros ügyében is, hiszen az új rendeletek szerint 1995-től kezdve az* építési tilalom után kártérítést kell fizetni), hiszen az idő múlása rontja a pénzügyi esélyeket. Havonként tartanak területi ülést és ezeken szorgalmazzák a rendezési terv elfogadását és részletezését, ami a módosított belterületi határ beiktatását is jelentené. Összegezve. A Kadarka lakótelepen változtatást nem terveznek. A közműés úthálózat rendezett, gázvezeték, csatorna van, felszíni vízelvezetés, övárok kiépített. A két éve belterületbe csatolt felső szakasz körül új út épülne, a Botytyánhegyi lakótelep alatt elhaladva egészen a Parászta utcáig. Szanálást nem terveznek. Az önkormányzat 1992-es költségvetése szerint az idén a Kadarka utcai bölcsőde, óvoda és a 3-as iskola felújítására kerül sor. KRANYECZ ZSUZSA Testes borítékot veszek ki postaládámból. Mindamellett, hogy nem állok levelezési kapcsolatban az Euró Direct Service-vei (budapesti postafiókkal jelölt cég), pontos, névre szóló címzéssel érkezett a küldemény. (De jó lenne már, ha megszületne az informatikai törvény!) A borítékról egy aranyozott Buddha néz rám, s piros betűkkel mellette a szöveg: „Simogassa meg Buddha hasát és 10000-et, 100 000-et, 1 000000-t vagy még ennél többet is kereshet." (Apropó, azt nem írják, hogy amerikai dollárban, forintban, vagy éppen olasz lírában kereshetem a „mesés" összegeket.) A borítékban pedig csekély(?!) 1950 forintos áron pénzvisszafizetési garanciával - kínálnak nekem egy aranyozott Buddhát ingyenes ajándékokkal. Mint leírják, csak a szobrocska hasát kell simogatni, s „úgy hullik Önnek az égből a pénz, akár az eső." S ezt próbálják bizonygatni több oldalon keresztül. Ázt mindenesetre kétlem, hogy műértők is a feladók, ugyanis „egy valódi műalkotás tulajdonosának" is kikiáltanak egyúttal. A legfontosabbat pedig majdnem elfelejtem: ezáltal egy tudományos kutatás résztvevője is lehetek. No, persze ehhez sietnem kell, ugyanis nem kevesebb mint tizenhét alkalommal hívják fel a gyors elhatározásra a figyelmemet. Néhány dolgot azért nem értek. A.buddhizmus, mint vallásforma az időszámításunk előtti Észak-Itáliában keletkezett. Az Euró Direct szerint ma például Indiának, Kínának mesés gazdagságú országnak kellene lennie. Buddha a „négy szent igazságában" első igazságként azt mondja, hogy az élet merő szenvedés. Ezzel szemben az Euró Direct Service így szól: „Ha egy főállásban végzett munka béréből élő rabszolgának érzi magát, pont ez az ajándék, ami Önnek kell." Azt sem tudom, hogyha Buddha tényleg ilyen szerencsét hoz, akkor azok, akik e levelet küldték nekem, miért nem fürdenek a szobrocska simogatása következtében ölükbe hulló pénztengerben, s miért „kényszerülnek" arra, hogy ezt pénzért továbbadják? Ki finanszíroz egy ilyen tudományos kutatást? Nekem inkább az jut eszembe a dologról, hogy néhány, cseppet sem évezredes legendákkal bíró ember ül a foteljében és a hasát simogatja, amint beetetett honpolgárainktól sorra érkeznek a majdnem kétezer forintok... - gergelics -