Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-05 / 14. szám

3 1992. ÁPRILIS 12. , SZEKSZÁRDI VASARNAP F JLoor . öorvos úr, a kultúrtörténetben, az orvostudományban mikor jöttek rá arra, hogy az emberi szervezet motoija a szív? - Már a 18. században felbukkantak adatok, sejtések, egy évszázaddal később pedig hagyományai voltak e kérdésnek. Az első infarktust a múlt század közepén írták le, az infarktus, a szívhalál és a koszo- « rúerek elzáródása közötti összefüggést ekkor verifikálták. Különösen a II. világháborút követően derült ki, hogy az emberi élet meghoszszabbításának legnagyobb ellenfele a szívkoszorúerek degeneratív elváltozása. - Ez az emberiség fejlődésével kikerülhetetlenül együttjár, következményként kell elfogadni? •

r Igen, ezért is nevezzük civiliiós betegségnek. Az életfeltétejavulásával párhuzamosan emelkedik a trend, ennek megállítására, visszafordítására az Egyesült Államokban már 1949-ben elkezdtek egy humánkísérletet, Framingham néven. Egy 5800 lakosú kisváros teljes népességét bevonták és azóta is periodikusan utánvizsgálják. Eredményességét igazolja, hogy a nyugati államokban a hatvanas és hetvenes évek fordulójától megfordult ez a tendencia és megindult egy civilizációs program. - Valahogy úgy kell elképzelnünk, hogy a hullámvölgy egyik mélypontján még a fejletlen államok, a másikon már a legfejlettebbek vannak, míg a hullámhegy tetején, mi, a volt szocialista társadalmak tartunk? - Két végletről nehéz beszélnünk, hiszen attól függően, hogy l^fcnilyen szinten művelik e programot, mennyit fordítanak a kardiovaszkuláris betegségek megelő. zésére, különböző lépcsőfokon állnak. Magyarországon, bár továbbra is emelkedik a megbetegedések száma, az ütem csökkent. Az afrikai államokban viszont olyan alacsony az átlagos élettartam - amit az AIDS tovább csökkent -, hogy időskori degeneratív betegségek nagyarányú változásáról szó sem lehet. A WHO egyébként 26 európai országot követ nyomon és mi e körben az utolsó ötbe tartozunk... - Vannak félelmetes új betegségek. Szemünk előtt lebeg az AIDS réme, viszont közhelyszámba megy a magas vérnyomásról, szívbetegségekről, a megelőzésről szóló információ. Mit tud tenni a szakma? - Itt több dolog van elrejtve. Egyrészt ma az orvosok kuratív képzést kapnak, arra készítik fel őket az egyetemek, ha bekövetkezett az infarktus, hogyan kell kezelni, befolyásolni, a szövődményeket kivédeni. A megelőzésre vonatkozó ismereteket nem kapnak. Ugyanakkor szembetalálkoznak egy problémával ezért is nevezik társadalmi szindrómának e betegségcsoportot - a betegségek 80 százalékát nem az orvosnak, hanem az egyénnek, illetve a társadalomnak kell kezelni, megoldani. - Mi az, ami nem az orvos feladata? - Az egyén feladata, hogy ne dohányozzék, sokat mozogjon, gyalogoljon, ússzon, táplálkozását szorítsa korlátok közé, ne foorvos maga is bort iszik, miközben vizet prédikál és főleg sokat dohányzik... - Az alkoholfogyasztás már viszszaszorult, a dohányzás kevésbé. Pedig annál is inkább megfontolandó, mert az orvos tudja, hogy csak azért a húsz százalékért felel. Azt váija, hogy a társadalom tegye meg a magáét. Mindenki a másikra vár, azonkívül az intézményi háttér is hiányzik. Tragikus szívügyeink A világ első számú gyilkosa, évente 12 millió életet vesz el és milliókat tesz rokkanttá. A fejlett államokban minden második halál okozója, míg a fejlődő' országokban a harmadik helyre sorolható. Tömegük és tendenciájuk miatt világméretű katasztrófaként is aposztrofálják a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ezért is választották az Egészségügyi Világnap, április 7., illetve az 1992-es esztendő kitüntetett témájaként a kardiovaszkuláris betegségeket. A szakterület kiváló ismerője dr. Gesztesi Tamás, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, akinek nevéhez fűződik 1968-ban a belgyógyászati intenzív osztály kialakítása. gyaszszon alkoholt, évente ellenőriztesse magát, akkor is, ha egészséges és a lehetőségekhez mérten próbáljon stresszmentes szituációban élni. A társadalomnak viszont meg kell teremteni ennek a hátterét. Mozogni, kocogni egy füstös, büdös utcán, másoktól kinevetve nem jó dolog. Nincsenek kellő számban uszodák, erdei tornapályák, állami szinten kellene elérni, hogy az egészséges ételeket preferálják az árképzésben is. Aztán az alkoholizmussal szembeni elnéző közvéleményt kellene megváltoztatni... - Ez nem megy könnyen, amíg az - Mire gondol? Hogy csinálják ezt ott, ahol jól működik? - Egy integráló intézményt kell létrehozni, mert sokan foglalkoznak az egészségneveléssel, de szétszórtak, esetlegesek, az átfedéseket ki kell szűrni. A felvilágosításban a figyelmet a kardiovaszkuláris betegségekre kellene fordítani, hogy a társadalomban megkapja a prioritást. Fontos dolog például a szexuális felvilágosítás a nevelésben, de miután az emberek tönkretevője, a morbiditás 54 százalékáért felel, a szív-és érrendszeri betegekkel többet kellene foglalkozni. - Milyen gyakorlati lépések történtek ez ügy ben, hiszen eddig a tavaly elkezdett iskolai komplex vizsgálatról számolhattunk be? - Osztályon belül alakult egy csoport, amely minden szekszárdi iskolából két pedagógust képez ki és lát el folyamatosan instrukcióval, felügyelettel. Ez országosan egy iskolai modellt jelenthet. Pár éve kezdeményezték Amerikában élő magyar orvosok a Szív Alapítványt, amihez Nyíregyháza után 14 megye, köztük Tolna is csatlakozott. A program lényege, hogy egészséges embereket vizsgálnak, a tervek szerint ambuláns rendeléssel naponta 8-10 főt. Ennek során pszichoszociális rizikófaktor kutatóval beszélgetnek, egyéni életvezetési lanácsot kapnak a páciensek, kerékpár-ergometria, ultrahangvizsgálat történik majd a most távozó Gyógyinfok helyén, az alagsorban. Önköltséges alapon, Nyíregyházán ez a vizsgálat ma 3500 Ft-ba kerül, de bitjük a társadalombiztosítás ígéretét, hogy ezt finanszírozza. - Külföldről tehát egyértelműen a megelőzést támogatják, pénzelik? - Az idegen tőke nem hajlandó a kuratív medicinát finanszírozni, vagy csak érintőlegesen. Az IMF például azt mondja: támogatom a magyar egészségügyet, de annak csak a megelőző részét. Tehát rá leszünk szorítva. A múltkor itt járt például egy New York-i úr, aki látva, hogy a tüdőosztályról hatalmas füstfellegek törnek elő, a betegek dohányoznak, kijelentette, hogy „a betegnek természetesen egyéni szabadságjoga, hogy dohányozzék, csakhogy mi ezt nem fogjuk finanszírozni". - A legkönnyebb valószínűleg azokra az emberekre hatni, akik átestek már a betegség valamilyen formáján, közvetlenül érintve voltak, netán a gyermekeik veszélyeztetettek. - Az osztályt elhagyó betegek számára működik a Szív klub, ennek keretében közös programokat, előadásokat, ételbemutatókat, szerdánként gyógytornát tartunk. Május elsejétől a tornatermünket kinyitjuk a város felé," ambuláns gyógytornára várunk minden rászorulót. Vizsgáljuk egyúttal az infarktuson átesett fiatalok gyermekeit célzott rizikókutatással, gyermekkardiológussal közösen. Fontos tudni, hogy az átörökítő tényezők elnyomhatok, mindig a külső tényezők manifesztálják őket. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Példának okáéit a fiatal infarktusosaink 85 százalékáról kiderült, hogy az utóbbi öt évben nem volt szabadságon. - A gyermekeinknek, a felnövő generációnak talán kevesebb kényszerpályát kell megjárnia, magától értetődő lesz az. ami nekünk még lassan emészthető tananyag. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS