Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

1992. MÁRCIUS 15. , SZEKSZÁRDI USARNAP 15 A Héliosz Kft, közszolgáltatásai III. Még egyszer a szeméttelepről Apróhirdetések • Szekszárdon lakható kis ház telekkel, belterület határán eladó. Érdeklődni: 18 óra után, 19-191. • Eladó Decs-Szőlőhegyen 2615 m 2-en lévő 3 szobás családi ház. 1,5 szobás vagy garzonlakást beszámítok. Cím a Hirdetőben. • Szekszárd központjában (kisiparos-ud­var) 1 db 40 m 2-es helyiség építési joga, építési engedéllyel (üzletnek, irodá­nak, rendelőnek stb.) eladó. Szekszárd, Széchenyi u. 55-57. Érdeklődni: Né­meth, Műköszörűs GMK. • Szekszárd, Árpád u. 52., össz­komfortos családi ház eladó. Érdeklődni: 16 óráig. • Három szoba, nappali, gázfű­téses, összkomfortos, kertes családi ház eladó, lakáscsere is érdekel Szekszárdon. Báta­szék, Hunyadi u. 118. • Tapéta legnagyobb választék­ban a KESZTA-tapétabolt- . ban. Szekszárd, Mészáros Lá­zár u. 7. sz. A szekszárdi szeméttelep gond­jai széles körben ismertek. Sürgő­sen megoldásra váró gond, hiszen könnyen lehet, hogy ezt az állapo­tot már csak pár hónapig lehet fenntartani. A telepnek - műszaki okokból - nincsen végleges üze­melési engedélye, a szükséges be­ruházások pedig százmilliós nagy­ságrendűek lennének. De lássuk, hogyan is jutottunk idáig! A jelenleg is működő szemétte­lepet 1967-ben hozták létre kime­rülőben lévő homokbányák göd­reiben. Ezek a gödrök 80-ban be­teltek, azóta a szeméthegy szaksze­rű kiképzése folyik, ám a hely be­telni látszik. Tavaly elkészült egy rekultivációs terv, amely az előírá­soknak megfelelően előíija a hat réteggel történő betakarást. A re­kultiváció kezdeti fázisához tarto­zik a rézsűzés, a tereprendezés és a részleges földtakarás. Ezt a mun­kát már el is kezdték. A szeméttelepek fenntartása ha­tósági feladat, nem tartozik az üze­meltető hatáskörébe. Sajnos az el­múlt időszakban a tanács ezt nem vette komolyan, így ez a feladat a pénzszűkével küszködő önkor­mányzatra hárult. Városatyáink átérezve a probléma komolyságát - megszavaztak, egyelőre 50 millió forintot. Ebből a pénzből már el lehet kezdeni egy új telep létreho­zását, illetve a jelenlegi rekultiválá­sát. A végső összeg azonban, ahogy már említettük, több száz millióra rúgna. Sokan emlegetik a szeméttelep környezetszennyező voltát. Nos, ezen a téren a helyzet nem is olyan rossz, mint gondolnánk. En­nek egyik oka, hogy úgy mondjam történelmi eredetű. Annak idején a kommunális szémét összetétele egészen más volt, mint napjaink­ban. Az összes hulladék mindösz­sze 1-2%-át tették ki a súlyosan környezetszennyező anyagok, mint például az elemek, festékek, gyógyszerek vagy éppen a növény­védő szerek, illetve az ezeket táro­ló műanyag flakonok. így a talajba jutó szennyeződés elhanyagolható volt. Az élet komfortosabbá válásával és a technológia fejlődésével az idők folyamán ilyen anyagok egyre nagyobb számban fordultak elő, ma pedig arányuk 40-50% körül mozog. Szerencsére ezek az anya­gok már a felsőbb rétegekben van­nak, és az előírások szigorodásának köszönhetően jól el vannak zárva a külvilágtól. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a teleppel nincsenek gondok, csupán azt, hogy egyelőre még nem olyan veszélyes környe­zetünkre. Meglepő eredményt mutatnak a hulladéklerakó-telep körül elhelyezett megfigyelőkutak, melyek a talajvíz szennyezettségét vizsgálják. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szak­emberei rendszeresen ellenőrzik a mintákat. A három kútból kettő­nek a szennyezettségi értéke belül van azon a határon, mely városunk ivóvizére is érvényes, de a harma­dik kút eredménye is messze alul marad az egészségügyi határérték­nek. Ez egyelőre biztató, de ki tudja, meddig lesz így. Az igazi ve­szélyt az előírások be nem tartása okozza. Szabály például, hogy sze­méttelepek környékén műtrágya és növényvédő szer felhasználásá­val történő mezőgazdasági terme­lést a meghatározott körzeten be­lül tilos folytatni. Nos, az Arany­fúrt Tsz közvetlenül a telep mel­lett kukoricát termeszt, holott ezt a területet maximum legelőnek használhatná. Aztán szabály van még arra is, hogy mélyfuratú kutat hol helyezhetünk el. A Húsipari Vállalat ilyen kútjai az előírt távol­ságon belül vannak, amihez hozzá­jön még az úgynevezett Baksai árok, mely a városból vezeti el a csapadékot. Ez a víz jócskán hoz magával port és egyéb szennyező­dést. így tehát az itt nyert víz nem egy életbiztosítás. Az biztos, hogy a szeméttelep gondjait meg kell oldani. E céllal vizsgálatok folynak több irányban is. Meg kell állapítani, hogy megfe­lelne-e a jelenlegi telep melletti te­rület. De szóba jöhet még más, a várostól nem túl messze eső sík vi­dék, és szó van a hidaspetrei völgyről is, ez utóbbi azonban több okból is elvetélni látszik. Pél­dául azért, mert a szeméttel meg­rakott autók télen egyszerűen kép­telenek a dombon közlekedni. A vizsgálatok azonban nemcsak a hely kiválasztására irányulnak, ha­nem a hulladékkal való bánásmódot is máshogyan közelítik meg. Lassacs­kán ugyanis rá kell jönnünk, hogy milyen sokat pazarlunk. Ha Európá­ba indulunk, akkor valljuk is magun­kénak az ottani egyik alapelvet: „Nem minden hulladék szemét!". Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ezt a pazarlást megengedhessük ma­gunknak. A szemét szelektálásának, válogatásának két fázisa lehet. Az egyik a lakossági, amikor már otthon különválasztjuk az üveget, fémet, műanyagot stb., a másik pedig a nagyüzemi szeméttelepi, ahol fémek­re, valamint úgynevezett laza és ne­héz frakciókra osztják hulladékunkat. Erre roppant korszerű technológiát kínálnak a nyugati cégek, akik 300 millió Ft-ért ideszállítják és komple­xen üzembe helyezik gépeiket. És ebben a pénzben már benne van a tereprendezés, valamint a szükséges épületek költsége. Hajói számoltam, akkor ez egy negyvenezres városban, mint pl. Szekszárd, fejenként 7500, családon­ként pedig 20-30 ezer Ft-ba kerülne. Ez így nagyon drága ám felrémlik a jövő nagy lehetősége. A szemét szál­lítása, tárolása stb. nemcsak helyi gond. Hetven-nyolcvan kilométeres körzetben gazdaságosan és biztonsá­gosan lehetne üzemeltetni egy nagy, mindent befogadó telepet, mely az egész régió gondját megoldaná hosz­szú időre. Egy ehhez hasonló telep működik már Debrecenben, amelyet 1,2 milliárd Ft-os beruházással hoz­tak létre. Nálunk 43 település gondját lehetne így megoldani. Persze ehhez is, mint annyi mindenhez, szemléletváltásra len­ne szükség. Az oly sokat emlege­tett Ausztriában például társasjáté­kok és mesekönyvek segítségével tanítják meg a nebulóknak, hogy a hulladék olykor aranyat ér. (folytatjuk) OD Tolna-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. PATRIA MÁRKABOLT AUTOMOD KFT. Szekszárd Autószalon Szekszárd, Mikes u. Tel./fax: 15-217 Ford márkaszerviz: Rákóczi u. 116. Tel.: 13-472 őlb BANK

Next

/
Thumbnails
Contents