Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

1992. MÁRCIUS 22. SZEKSZÁRDI 5 Ki a felesleges harmadik? Bővül a kábeltévé-dosszié Újabb ad hoc bizottság alakult... 23-án hétfőn az önkormányzat rendkívüli közgyűlésen próbálta a kábeltévé körüli vitás kérdéseket tisztázni. Az ülést végül is a tes­tület népikezdeményezésként fo­gadta el, mely két napirendi pon­tot tárgyalt az ad hoc bizottság előterjesztése alapján, a kábeltévé tulajdonosait és az üzemeltetést illetően. Elsőnek az érintett felek, kö­zülük is Tarr János kapott szót. Jlmondása szerint, őt a testületi Blést megelőző tárgyalásokon nem kezelték egyenrangú fél­J^nt. Pedig a tulajdon egyelőre ^P^ös, és a lakosságnak is joga van beleszólni, hogy kit választ. A Hé­liosz Kft.-t improduktív, azaz feles­leges harmadik félnek tekinti. A Héliosz Kft. természetesen ugyanezen véleményen volt a Tarr Kft.-vel kapcsolatban. A Tarr Kft. üzemeltetésből történt kizárásával is azt szerették volna bizonyítani, hogy lehetséges a rendszer olcsóbb működtetése. Szeleczky József a városüze­meltetési iroda vezetője a kábel­televíziós rendszer közmű voltát vizsgálta. Szerinte a hatályos jog­szabályok alapján egyértelmű, hogy közműről van szó. Dr. Lei­decker Jenő alpolgármester úr ezt beszédében megerősítette. Jobban Zoltán a gazdasági bizott­ság részéről szintén ezzel az ál­lásponttal értett egyet. A következő felszólalók fel­hívták a testület figyelmét, hogy ebben az esetben a tényeket gon­dosan mérlegelni kell, nehogy a rendszerváltás után államosítást kövessenek el. Nem világos, hogy milyen elvek alapján tekintünk valamit közműnek, hiszen a rendszer egy része lakossági kez­deményezés alapján készült el. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az adóhatóság nem tekinti közmű­nek, mert ellenkező esetben az általános forgalmi adót vissza le­hetne igényelni. Talán abból indulnak ki, hogy a televízióantenna mibenléte nem meghatározó a lakás kom­fortfokozatának megállapításánál. Legfeljebb a lakással járó „extrá­nak" tekinthető. Akinek van pén­ze a bevezettetésre, az fizesse meg. Nem ez az adások vételé­nek egyetlen módja. A testület felvázoltatta az érintett felekkel a további üze­meltetésről alkotott elképzelései­ket. Tarr János az új, önálló mozi­csatorna mellett városi számító­gép-hálózat kifejlesztését tervezi. A kábeltelevízión belül megold­ható az úgynevezett néma riasz­tás is. A lakásból kimenő riasztó­jel a tévé kábelén keresztül jutna el egy központi diszpécserszolgá­lathoz. A dolog anyagi oldalát nézve az árbevételek fedeznék az üzemeltetési költségeket. A kö­zeljövőben semmi nem indokol­ná a díjak emelését, ami körülbe­lül 200 Ft lenne. A Héliosz Kft. szintén önálló mozicsatorna beindítását tervezi, de a Kábelcommal kötött szerző­dés alapján. Havi előfizetési díj ellenében az igénylőket felszerel­nék az adás vételéhez szükséges dekóderező készülékkel. Ez a Tarr János által ajánlottnál maga­sabb díjtételt tartalmaz. Németh Zoltán képviselő véleménye: az ügyben a mozicsatorna jelenti a „zsíros falatot". Tarr János a hozzá intézett kérdésre válaszolva elmondja: azért éri meg vegyes és nem 100%-os lakossági tulajdonban üzemeltetni, mert fgy az érdekel­tek jobban odafigyelnek és ez minőségjavulást eredményez. Több képviselő indítványozta, hogy a Héliosz Kft. törzstőkén felüli vagyonából különítsék el a kábeltelevízió értékét, és üzemel­tetéssel bízza meg Tarr Jánost. Ennek törvényességi okok miatt a testület nem adott helyt. A képviselő-testület az első napirendi pontot nem tudta ér­demben tárgyalni, ugyanis nem érezte magát a dologban illeté­kesnek. Tulajdonjogi viták inté­zésére a magyar alkotmány biz­tosítja a megfelelő fórumot, a fe­lek bírósághoz fordulhatnak. A második pont viszont a tulajdon­jog tisztázása nélkül szintén nem tárgyalható. Ezért újabb ad hoc bizottságot hoztak létre, konkrét feladattal. Vizsgálja ki, a résztve­vők rendelkezésére álló iratok szerint, hogy kinek mennyi pén­ze fekszik a kábeltelevízióban. Ami csak akkor lehetséges, ha Tarr János a bizottságnak átadja a szükséges okmányokat. A határ­időt március 31-ig szabták meg. Nem biztos, hogy hamarosan születik végleges megoldás. Az ügy tovább bonyolódhat. Izgatottan váijuk a folytatást. „Csapósok" mondják... Az iskola az életre készít fel. Í )e milyen életre? A Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskolában jártunk. A tradí­ciókkal rendelkező oktatási intéz­ményben a múlt héten zajlottak a Csapó-napok. Ezt kihasználva kértük meg az iskola két diákját, Csike Gá­bor 4. és Szommer Attila 3. osztályos tanulókat, hogy mutassák be intéz­ményük helyzetét, vázolják fel egyéni elképzeléseiket a jövőre nézve. - Ebben az évben 63. alkalommal rendeztük meg a Csapó-napokat, az elmúlt két esztendőhöz képest ki­emelkedő színvonalon. Programjaink szervezésében több mint 200 diák vett részt. A rendezvény célja nem­csak a hagyományőrzés, hanem sze­retnénk a különböző osztályokban ta­nulókat közelebb hozni egymáshoz, a tanár-diák kapcsolatot javítani. A fiúk megerősítették, hogy az is­kola életében jelentős szerepet játszik a diákönkormányzat, évente újravá­lasztott képviselőivel. Véleményüket figyelembe veszik a nagyobb hord­erejű, a diákok életét közvetlenül érintő kérdésekben is. Kettőjüket megkérdeztük arról: hogyan látják a jövőjüket. A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetében kilátásaik nem valami rózsásak. Elhelyezkedési lehetőség szinte nincs is, a továbbtanulás bi­zonytalan. Az iskola megpróbálja ta­nulóinak a maximumot nyújtani. A szakosított állattenyésztés oktatásról áttértek az általános állattenyésztésre, kibővítve így a pályaválasztás lehető­ségeit. Gabi a Szarvasi Mezőgazdasá­gi Főiskolára jelentkezett. Ha nem nyerne felvételt, helyzete kilátástalan volna saját megítélése szerint, de édesapja vállalkozásából tud neki munkát biztosítani. Attila harmadikos létére bizako­dóbb, őt még nem érdekli komolyab­ban a jövő. Egy éve van még gondolkodni. Addig talán sikerül a mezőgazdaság szerkezetét átalakítani. Magyarország, növénytermesztés szempontjából ki­váló adottságokkal rendelkezik. Ren­geteg a kihasználatlan lehetőség. Az iskola színvonalára szerintük jellemző, hogy az itt tanulók reális eséllyel felvételizhetnek bármely fel­sőoktatási intézménybe. És csak raj­tuk múlik, hogy sikerüljön. (USA) Evangélium • • Örömhír Elolvasod?... Persze! Kíváncsi vagy,' mi lehet az, ami neked ebben a világban örömet okozhat. Nejn a benzin ára ment lejjebb, nem lett ötö­söd a lottón... sokkal nagyobb dolog történt. Tudd meg: az Atya, a mi Atyánk, bármilyen voltál és vagy, szeret és neked akarja adni azt, amit nem veszíthetsz el - nemcsak 20-80 évig lesz a tied, ami már most is életet ad, boldogságot. Értelmet az életednek, a világ értelmetlenségében és értetlenségében. VALAKI SZERET. Jézus, az Isten Fia mondja el ezt nekünk Lukács evangéliumában (Lk 15,11-32) a tékozló fiúról szóló példabeszédben. A fiú megbántja szüleit, eltékozolja vagyonát, parázna nőkre költi, érdekbarátokat szerez. Nem érzi, hogy ez így nem jó, csak akkor tapasztalja meg, hogy miért „szeret­ték", amikor pénze elfogyott, így a „szeretet" is kihűlt a többi emberben. Szomorú valóságra jött rá - nem őt szerették. Még a sertések mosléká­ból sem ehet. Van megoldás? ... Talán az Atya?!... Talán!... Veszteniva­lóm nincs, megpróbálom! S a SZERETETBEN nem csalódik, az Atya tárt karral várja, s így újból lesz értelme az életének. Te se add fel, bármilyen voltál, bárkiben csalódtál, ha az Atyához mész, O megölel és szeret, s megadja a szükségeset. Ke|j fel, bízz és örülj! Te pedig testvérem, aki templomba jársz és nem tetszik, hogy a tékozló fiú ott van, jusson eszedbe, hogy ki vagy te, hogy felebarátodat megítéled. Örü|j együtt az Atyával! Az örömhír neked is szól: „elveszett, de megkerült". PETKÓ TAMÁS káplán í i

Next

/
Thumbnails
Contents