Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

2 , szekszárdi VASARNAP 1992. MÁRCIUS 29. Bontunk és átkeresztelünk Önkormányzati hírmondó Est az eszéki gyermekekért Rengeteg diák a színfalak mögött. Micsoda zsibongás, mekkora izgalom megannyi próba után is! Fáradtságnak nyoma sincs. Kezdődik. Béres Sándorné már a fájdalmas hangú bevezetőt mondja, háborúról, meghajszolt gyerekekről, meggörbült csontú, menekülő öregekről, a rettenetről. A várakozó, felhevült gyerekek mit sem hallanak ebből - a felnőttekhez beszél a vöröskereszt megyei alelnöke de nagyon is tudják miért vannak itt, miért képviselik a város összes általános iskoláját és a zeneiskolát. Tudják, ha jól szerepelnek, az összegyűlt adományokból ruha lesz és ennivalóEste van már, hét óra. Eszékre gondolunk. Sok százan. Gyerekek gyerekekre, szülők sajátjaikra tekintve, az odaát levőkre. Pereg a szép műsor. Karnagyok, felkészítő tanárok munkálkodásaként kórusok és táncosok, verselők, népdalosok, kis színjátszók, prózamondók és hangszeresek ízlésesen szerkesztett műsorban jönnek egymás után. A tiszta szemű, meleg szívű gyerekek most szerepelnek, nemsokára pedig vendégül látják - ha csak egy hétre is - azokat, akikért ma megilletődve fogadják a tapsokat. A köszönet a szervezőké is: a zeneiskoláé, a vöröskereszté, a művelődési házé, a Gyermekek Házáé. És köszönet a névteleneknek, például annak, aki 3 tonna ruhát vett és adományozott tovább; azoknak, akik a 270 menekültet élelemmel és ruhával látják el itt Szekszárdon. Bizonyára sokakat megindított ez az este is. A nagyon jól ismert sorokkal talán, így: „0, béke! béke! Legyen béke már! Legyen vége már!" Aznap a késő esti híradóban ez volt a napi tény: Eszéken 6 halott és 2 sebesült. Nálunk másnap tanítás kezdődhetett. Németh Judit Szekszárd Város Önkormányzata árverésen történő együttes értékesítésre meghirdeti az alábbi ingatlanokat: Szekszárd, Marx Károly utca 17. (hrsz. 2110) 1456 m

2 Szekszárd, Táncsics M. utca 2. (hrsz. 2106) 371 m

2 Az ingatlanok kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltatási tevékenységre használhatók fel. Az árverésre jelentkezés feltétele: 50 ezer Ft bánatpénz, csekken igazolt letétbe helyezése a polgármesteri hivatal 840-416566 számú számlájára. Csak a polgármesteri hivatal pénztárában kérhető. A kikiáltási ár összesen: 15 millió Ft. Az árverés helye: a polgármesteri hivatal műszaki tárgyalója (Béla tér 8. II. em.). Ideje: 1992. április 15-én, 10 óra. Lakossági igény, vagy hosszú távon értékelhető városformáló szerep Ez a kérdés motiválta a korábbi dilemmák után az utcanevek sorsával kapcsolatos képviselői megnyilatkozásokat is. A művelődési bizottság előterjesztéséhez kézhez kapták a képviselők a Népfront, a Kun Béla, a Kilián György utcák és a Mátai Anta tér lakóinak kérését, hogy utcájuk ne vét ne változtassák meg. Ennek ellenére, illetve a korábban elfogadott jóllehet csak április l-jével hatályba lépő - közterületek elnevezéséről szóló rendelet szellemében az előter jesztők javaslatáról úgy döntöttek; a Felszabadulás teret Luther térre, a Korvin Ottó utcát Holub József utcára Szamuely Tibor utcát Leopold Lajos utcára változtatják. Az Allende utcát viszont továbbra is megtartják. Képviselői javaslatra szavaztak az előterjesztésben nem szereplő, további vitatott utcanevekről is. A döntés ered ménye; Zalka Mátéból Flórián, Kiliái Györgyből Tolnai Lajos, Mátai Antali ból Vigand János, Kun Bélából Újfalusy Imre utca, illetve tér lett. A változással járó költségeket a la kosságtól az önkormányzat átvállalja sőt „kitelepül" az utcákba és a bejelentési kötelezettséget (pénzintézetek, rendőrség felé) teljesíti az érintettek helyett. Ez azonban a vállalkozóknak nem jelent könnyebbséget. Hasonló vihart kavart a köztéri szobrok sorsa. Amiről határozat született: a Kálvária dombon Kiss Istvár Kilátó című alkotását, miután balesetveszélyes és rozsdásodik, le kell bontani - maradványát kortörténeti dokumentumként a múzeumban helyezik el és pályázatot írnak ki a terű let általános rendezésére. Lebontják a Felszabadulás téri szovjet emlékművet és márványlapjait, szimbólumait az alsóvárosi temetőben helyezik el a szovjet katonasírok parcellájÉ ban. Felállítják Kiss Ildikó Planéta cí mű alkotását az Arany János utca és a Széchenyi utca tömbbelsőben. Enj gedélyezik a Csurgó felállítását és ' megbízzák az illetékes irodát a tervel elkészíttetésével. Bencsik István Kavicsok című alkotását a tanítóképző főiskola elé állítják fel, nem mozdítják el viszont Makrisz Agamennon „Szellőlány" című alkotását a múzeum elől, csupán a Tanácsköztársaságra utaló emléktáblát távolítják el. Hogy a kőbe vésett névsor és az emlékmű további sorsa mi lesz, arról a megyei közgyűléssel közösen kell majd dönteni, tiszteletben tartva az alkotó szerzői jogát is. Felvetődött mindenesetre, hogy csak annyit írjanak az emlékműre; megbékélés. Hogy Szekszárdon lesz-e? Ez a köze jövőben dől el. Sok vitát és lakossági visszhangot kiváltó témák szerepeltek az önkormányzat március 26-i ülésén. A tekintélyes anyagmennyiséget - 30 napirendet - látva vetődött fel: jó volna egy záróidőpontot megjelölni, hogy ne nyúljon a korábbihoz hasonlóan másnapra az ülés. Bár a nyolc órai javaslatot nem fogadták el, de tíz óra körül berekesztették a tárgyalást a városatyák. Ezért lapunk sorsáról, a Szekszárdi Vasárnapot érintő döntésről nem tudjuk tájékoztatni olvasóinkat, hiszen a napirendek sorában 29.-ként szerepeltünk, így a péntek délután, lapzártát követően folytatódó ülésnapon döntöttek tamogatasunkrol. Erre kővetkező lapszámunkban visszatérünk. Ezen az ülésszakon mondott le Szögi Béla, az l-es körzet képviselője, miután munkahelyi elfoglaltsága, a Szegedi Konzervgyár igazgatói tiszte a városból elszólította. Személyi kérdésről határoztak a későbbiek során és a Szekszárdi Közösségi TV vezetőjének felmentését követően Kis Pál Istvánt nevezték ki. Egyidejűleg elfogadták a városi tv önállósulásának alapító levelét, koncepcióját. Illegitim frakciók? Az önkormányzati testület csütörtök esti napirendjei közül a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló rendelettervezet ígérkezett a leginkább közérdekűnek. Az önkormányzati törvény ugyan ad egy elemi szabályozást, ám a települések méreteinek nagyságrendi szóródása miatt az csaE keretjellegű, így szükségessé teszi a helyi rendelkezéseket. Régi adóssága tehát városatyáinknak e kérdések helyben történő szabályozása, hiszen a Szervezeti és Működési Szabályzat keretében ez nem történt meg. A közismert okok miatt Magyarországon még nem alakultak ki a képviseleti demokrácia azon generális szabályai, melyek az állampolgár számára pontos eligazítást adnának, hol célszerű, és hol lehetséges, illetve milyen módon gyakorolható a „közvetlen" döntésbefolyásolás. A kölcsönös bizonytalanság időnként kölcsönös bizalmatlanság látszatát kelti az állampolgári érdekcsoportok és az önkormányzat között kialakuló - olykor parttalan - viták hordalékaként. Csak a rendelettervezet elolvasása után derül ki igazán mennyire időszerű és sarkalatos szabályozási kérdésekről van szó. Hetek, hónapok óta sorakoznak az önkormányzat asztalán a különböző kérdésekben. különböző szervezetek által gyűjtött „aláíráskötegek" és a testület nem tud mit kezdeni azokkal. Ennek csak egyik oka, hogy önmaga számára sem tisztázta még a kezdeményezések kezelésének módját, de maguk a kezdeményezők sem tudták nyilvános szabályozás hiányában, hogy a spontán kezdeményezéseknek miként adjanak „törvényes" keretet. Természetes, hogy az ilyen „zavarosban" mindig akad aki önös kis céljai szerint „halászik" hitelét rontva a tisztes szándékú kezdeményezéseknek is. Jellemző, hogy a rendelettervezet maga is ilyen „bizalmatlansági tényezőkön csúszott el"! Csányi László, az előterjesztés készítője hiába szerezte meg a jogi, ügyrendi és etikai bizottság egyetértését, a hivatali apparátus szakembereinek támogatását, az a tény, hogy a szocialista párti frakció nevében teijesztette az anyagot a képviselőtársak elé meghatározta annak sorsát. A vita ugyanis nem magáról a rendelettervezetről szólt, hanem arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat ad-e lehetőséget ilyen címen történő előteijesztésre. A kérdés annyiban jogos is, hogy a hallgatólagosan tudomásul vett „frakciózás" jogi szabályozása ez idáig semmilyen szinten nem történt meg. A frakciós előteijesztés ugyan a képviselő-testület életében nem példa nélküli, a képviselők többsége ez esetben bizalmatlanul fogadta. Az ok nyilvánvaló. A szocialisták az elmúlt hetekben olyan kérdésekben „exponálták" magukat, melyek e rendelkezés hatályába esnek. A nyilvánvalóan politikai színezetű aggályokra a szocialista képviselők ugyancsak politikai választ adtak, amikor előteijesztésüket visszavonták. Nagy kár, hogy az egyébként jó és szükséges rendelettervezet ilyen okokból került „talonba". Az eset egyetlen biztató tanulsága, hogy a testület állásfoglalása szerint az SZMSZ-ben mielőbb tisztázni kell a frakciók jogállását. Ez a záloga ugyanis annak, hogy a frakciós munkaformáknak a jövőben inkább az előnyeit, mintsem a hátrányait „élvezzük" mi, választópolgárok. KiPi Városházi hirdetések Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Beruházási Irodája ajánlatokat kér az alábbi tervezési munkákra: - Szekszárd, Cséby fiúk utca útépítésére, - Szekszárd-Szőlőhegy Venyige utca és Harang utca útépítésére, - Szekszárd, Sport utca csapadékvíz-elvezetésére, és útburkolat felújítására, - Tartsay Vilmos utca csapadékvíz-elvezetésére. A részletes felhívás külön-külön mindegyik munkára átvehető, 1992. március 30-án, 10 órától a hivatalban (Szekszárd, Béla tér 8.) II. emelet 53-55. szobákban.