Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

2 , szekszárdi VASARNAP 1992. MÁRCIUS 29. Bontunk és átkeresztelünk Önkormányzati hírmondó Est az eszéki gyermekekért Rengeteg diák a színfalak mö­gött. Micsoda zsibongás, mekkora izgalom megannyi próba után is! Fáradtságnak nyoma sincs. Kezdő­dik. Béres Sándorné már a fájdal­mas hangú bevezetőt mondja, há­borúról, meghajszolt gyerekekről, meggörbült csontú, menekülő öre­gekről, a rettenetről. A várakozó, felhevült gyerekek mit sem hallanak ebből - a felnőt­tekhez beszél a vöröskereszt megyei alelnöke de nagyon is tudják miért vannak itt, miért képviselik a város összes általános iskoláját és a zeneiskolát. Tudják, ha jól szere­pelnek, az összegyűlt adományok­ból ruha lesz és ennivaló­Este van már, hét óra. Eszékre gondolunk. Sok százan. Gyerekek gyerekekre, szülők sajátjaikra te­kintve, az odaát levőkre. Pereg a szép műsor. Karnagyok, felkészítő tanárok munkálkodása­ként kórusok és táncosok, verse­lők, népdalosok, kis színjátszók, prózamondók és hangszeresek ízlé­sesen szerkesztett műsorban jön­nek egymás után. A tiszta szemű, meleg szívű gyerekek most szerepel­nek, nemsokára pedig vendégül látják - ha csak egy hétre is - azo­kat, akikért ma megilletődve fo­gadják a tapsokat. A köszönet a szervezőké is: a zeneiskoláé, a vö­röskereszté, a művelődési házé, a Gyermekek Házáé. És köszönet a névteleneknek, például annak, aki 3 tonna ruhát vett és adományo­zott tovább; azoknak, akik a 270 menekültet élelemmel és ruhával látják el itt Szekszárdon. Bizonyá­ra sokakat megindított ez az este is. A nagyon jól ismert sorokkal talán, így: „0, béke! béke! Legyen béke már! Legyen vége már!" Aznap a késő esti híradóban ez volt a napi tény: Eszéken 6 halott és 2 sebesült. Nálunk másnap tanítás kez­dődhetett. Németh Judit Szekszárd Város Önkormányzata árverésen történő együttes értékesítésre meghirdeti az alábbi ingatlanokat: Szekszárd, Marx Károly utca 17. (hrsz. 2110) 1456 m 2 Szekszárd, Táncsics M. utca 2. (hrsz. 2106) 371 m 2 Az ingatlanok kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltatási tevékenységre használhatók fel. Az árverésre jelentkezés feltétele: 50 ezer Ft bánatpénz, csekken igazolt letétbe helyezése a polgármesteri hivatal 840-416566 számú számlájá­ra. Csak a polgármesteri hivatal pénztárában kér­hető. A kikiáltási ár összesen: 15 millió Ft. Az árverés helye: a polgármesteri hivatal mű­szaki tárgyalója (Béla tér 8. II. em.). Ideje: 1992. április 15-én, 10 óra. Lakossági igény, vagy hosszú tá­von értékelhető városformáló szerep Ez a kérdés motiválta a korábbi di­lemmák után az utcanevek sorsával kapcsolatos képviselői megnyilatko­zásokat is. A művelődési bizottság előterjesztéséhez kézhez kapták a képviselők a Népfront, a Kun Béla, a Kilián György utcák és a Mátai Anta tér lakóinak kérését, hogy utcájuk ne vét ne változtassák meg. Ennek elle­nére, illetve a korábban elfogadott ­jóllehet csak április l-jével hatályba lépő - közterületek elnevezéséről szóló rendelet szellemében az előter jesztők javaslatáról úgy döntöttek; a Felszabadulás teret Luther térre, a Korvin Ottó utcát Holub József utcára Szamuely Tibor utcát Leopold Lajos utcára változtatják. Az Allende utcát viszont továbbra is megtartják. Kép­viselői javaslatra szavaztak az előter­jesztésben nem szereplő, további vi­tatott utcanevekről is. A döntés ered ménye; Zalka Mátéból Flórián, Kiliái Györgyből Tolnai Lajos, Mátai Antali ból Vigand János, Kun Bélából Újfa­lusy Imre utca, illetve tér lett. A változással járó költségeket a la kosságtól az önkormányzat átvállalja sőt „kitelepül" az utcákba és a beje­lentési kötelezettséget (pénzintéze­tek, rendőrség felé) teljesíti az érin­tettek helyett. Ez azonban a vállalko­zóknak nem jelent könnyebbsé­get. Hasonló vihart kavart a köztéri szobrok sorsa. Amiről határozat szü­letett: a Kálvária dombon Kiss Istvár Kilátó című alkotását, miután bal­esetveszélyes és rozsdásodik, le kell bontani - maradványát kortörténeti dokumentumként a múzeumban he­lyezik el és pályázatot írnak ki a terű let általános rendezésére. Lebontják a Felszabadulás téri szovjet emlék­művet és márványlapjait, szimbólu­mait az alsóvárosi temetőben helye­zik el a szovjet katonasírok parcellájÉ ban. Felállítják Kiss Ildikó Planéta cí mű alkotását az Arany János utca és a Széchenyi utca tömbbelsőben. Enj gedélyezik a Csurgó felállítását és ' megbízzák az illetékes irodát a tervel elkészíttetésével. Bencsik István Ka­vicsok című alkotását a tanítóképző főiskola elé állítják fel, nem mozdít­ják el viszont Makrisz Agamennon „Szellőlány" című alkotását a mú­zeum elől, csupán a Tanácsköztársa­ságra utaló emléktáblát távolítják el. Hogy a kőbe vésett névsor és az em­lékmű további sorsa mi lesz, arról a megyei közgyűléssel közösen kell majd dönteni, tiszteletben tartva az alkotó szerzői jogát is. Felvetődött mindenesetre, hogy csak annyit írja­nak az emlékműre; megbékélés. Hogy Szekszárdon lesz-e? Ez a köze jövőben dől el. Sok vitát és lakossági visszhangot kiváltó témák szerepeltek az önkormányzat március 26-i ülésén. A tekintélyes anyagmennyiséget - 30 napirendet - látva vetődött fel: jó volna egy záróidőpontot megjelölni, hogy ne nyúljon a korábbihoz hasonlóan másnapra az ülés. Bár a nyolc órai javaslatot nem fogadták el, de tíz óra körül berekesztették a tárgyalást a városatyák. Ezért lapunk sorsáról, a Szekszárdi Vasárnapot érintő döntésről nem tudjuk tájékoztatni olvasóinkat, hiszen a napirendek sorában 29.-ként szerepeltünk, így a péntek délután, lapzártát követően folytatódó ülésna­pon döntöttek tamogatasunkrol. Erre kővetkező lapszámunkban visszatérünk. Ezen az ülésszakon mondott le Szögi Béla, az l-es körzet képviselője, miután munkahelyi elfoglalt­sága, a Szegedi Konzervgyár igazgatói tiszte a vá­rosból elszólította. Személyi kérdésről határoztak a későbbiek során és a Szekszárdi Közösségi TV veze­tőjének felmentését követően Kis Pál Istvánt nevez­ték ki. Egyidejűleg elfogadták a városi tv önállósulásának alapító levelét, koncepcióját. Illegitim frakciók? Az önkormányzati testület csütörtök esti napirendjei közül a népszava­zásról és a népi kezdeményezésről szóló rendelettervezet ígérkezett a legin­kább közérdekűnek. Az önkormányzati törvény ugyan ad egy elemi szabá­lyozást, ám a települések méreteinek nagyságrendi szóródása miatt az csaE keretjellegű, így szükségessé teszi a helyi rendelkezéseket. Régi adóssága tehát városatyáinknak e kérdések helyben történő szabá­lyozása, hiszen a Szervezeti és Működési Szabályzat keretében ez nem tör­tént meg. A közismert okok miatt Magyarországon még nem alakultak ki a képviseleti demokrácia azon generális szabályai, melyek az állampolgár szá­mára pontos eligazítást adnának, hol célszerű, és hol lehetséges, illetve mi­lyen módon gyakorolható a „közvetlen" döntésbefolyásolás. A kölcsönös bi­zonytalanság időnként kölcsönös bizalmatlanság látszatát kelti az állampol­gári érdekcsoportok és az önkormányzat között kialakuló - olykor parttalan - viták hordalékaként. Csak a rendelettervezet elolvasása után derül ki iga­zán mennyire időszerű és sarkalatos szabályozási kérdésekről van szó. He­tek, hónapok óta sorakoznak az önkormányzat asztalán a különböző kérdé­sekben. különböző szervezetek által gyűjtött „aláíráskötegek" és a testület nem tud mit kezdeni azokkal. Ennek csak egyik oka, hogy önmaga számára sem tisztázta még a kezdeményezések kezelésének módját, de maguk a kez­deményezők sem tudták nyilvános szabályozás hiányában, hogy a spontán kezdeményezéseknek miként adjanak „törvényes" keretet. Természetes, hogy az ilyen „zavarosban" mindig akad aki önös kis céljai szerint „halászik" hitelét rontva a tisztes szándékú kezdeményezéseknek is. Jellemző, hogy a rendelettervezet maga is ilyen „bizalmatlansági tényezőkön csúszott el"! Csányi László, az előterjesztés készítője hiába szerezte meg a jogi, ügy­rendi és etikai bizottság egyetértését, a hivatali apparátus szakembereinek támogatását, az a tény, hogy a szocialista párti frakció nevében teijesztette az anyagot a képviselőtársak elé meghatározta annak sorsát. A vita ugyanis nem magáról a rendelettervezetről szólt, hanem arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat ad-e lehetőséget ilyen címen történő előteijesztésre. A kérdés annyiban jogos is, hogy a hallgatólagosan tudomásul vett „frakció­zás" jogi szabályozása ez idáig semmilyen szinten nem történt meg. A frak­ciós előteijesztés ugyan a képviselő-testület életében nem példa nélküli, a képviselők többsége ez esetben bizalmatlanul fogadta. Az ok nyilvánvaló. A szocialisták az elmúlt hetekben olyan kérdésekben „exponálták" magukat, melyek e rendelkezés hatályába esnek. A nyilvánvalóan politikai színezetű aggályokra a szocialista képviselők ugyancsak politikai választ adtak, amikor előteijesztésüket visszavonták. Nagy kár, hogy az egyébként jó és szükséges rendelettervezet ilyen okokból került „talonba". Az eset egyetlen biztató tanulsága, hogy a testület állásfoglalása szerint az SZMSZ-ben mielőbb tisztázni kell a frakciók jogállását. Ez a záloga ugyanis annak, hogy a frakciós munkaformáknak a jövőben inkább az elő­nyeit, mintsem a hátrányait „élvezzük" mi, választópolgárok. KiPi Városházi hirdetések Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala Vá­rosüzemeltetési és Beruházási Irodája ajánlatokat kér az alábbi tervezési munkákra: - Szekszárd, Cséby fiúk utca útépítésére, - Szekszárd-Szőlőhegy Venyige utca és Ha­rang utca útépítésére, - Szekszárd, Sport utca csapadékvíz-elvezeté­sére, és útburkolat felújítására, - Tartsay Vilmos utca csapadékvíz-elvezetésére. A részletes felhívás külön-külön mindegyik munkára átvehető, 1992. március 30-án, 10 órától a hivatalban (Szekszárd, Béla tér 8.) II. emelet 53-55. szobákban.

Next

/
Thumbnails
Contents