Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-01 / 9. szám

1992. MÁRCIUS 1. , SZEKSZÁRDI lASARNAP 7 Mit égetnek a kórházi kemencében? Emberi szövetek, végtagok sorsa... t r Dr. Bényi Mária irodájának ablaka éppen a sokat vitatott kéményre néz. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete közegészségügyi osztályvezetője elég, ha felemeli tekintetét, láthatja a felfelé kígyózó fíistgomolyt. Csakúgy, mint a kórház szomszédságában lakó szekszárdiak, akik a visszhangtalan bejelentéseiken sem okulva, tovább ostromolják az erre illetékeseket a környezetszennyezés megállításáért. A szakember kevésbé indulatós, hiszen tudja, nem az szennyez leginkább, ami ijesztően fekete... Megsemmisíteni helyben! A megyei kórházban keletkező ulladék éppen fertőző volta miatt inősül „veszélyesnek". MegsemmiTtésére tavaly nyáron emeltek egy kemencét, hiszen az intézményben termelődő hulladék az'egyszer használatos eszközök térhódításával ugrásszerűen gyarapodott, ezzel egy időben pedig szigorodtak a környezetvédelmi előírások. A szeméttelepen ma már ilyen anyagok nem helyezhetők el, az elszállítás pedig szintén költséges megoldás. A kórház területén állították fel tehát az NHK-600-as kazánt, amely az országban másutt bevált és működik. Szekszárdon egyelőre nem. Az okokat keresni nem a mi dolgunk, erre hivatott jelenleg az igazságszolgáltatás, hiszen bíróság előtt az ügy. A per tárgya: a megbízó a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatot, mint kivitelezőt okolja, amiért a kazán közvetlen környezete, légtere túlzotan felmelegszik. A felperes véleménye szerint nem építettek kellő nagyágú szellőzőt, amit mindenképpen 'orrigálni kell ahhoz, hogy műszakilag is elfogadható, átadható legyen a konstrukció. Addig pedig? Nincs mit tenni, a kórházban évente 615 mázsa hulladékot kell megsemmisíteni, ha másként nem megy, próbaüzem gyanánt. Ami közel két esztendeje tart. A nagy mennyiségű hulladék egyszer használatos eszközökből, infúziós szerelvényekből, katéterekből, kötszerekből, gézből, gumikesztyűből, éles eszközökből, injekciós tűkből áll. Szigorúbb határértékek Szakmailag nem túl kedvező, de optimális működtetés esetén nem is káros a kórház területén üzemeltetett hulladékégető. Ezért is állapítottak meg az átlagosnál jóval szigorúbb határértékeket a kibocsátott égéstermékre vonatkozóan. Ennek betartását a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzi. Eddig az előírt évi egy vizsgálatra került sor, aminek eredménye laikusok számára is információ értékű: Határérték Mért eredmény füstgázmosóval Füstgázmosó nélkül szilárd égéstermék 0,11 0,05 0,08 szén-monoxid 4,20 0,42 0,56 kén-dioxid 0,21 0,03 0,06 klór HCL 0,12 0,02 0,05 nitrogén-oxidok 0,15 0,03 (a számok mértékegysége kg/óra) 0,04 Folyamatos kontroll-lehetőséget a tisztiorvosi intézet részéről rövidesen beállítandó multigáz analizátor teremt majd meg. Ez a szerkezet a szakember véleménye szerint alapvetően megváltoztatja a környezetvédelem, a regisztrálás lehetőségeit, hiszen a korábbi kéthárom gázféleség helyett több tucatot képes kimutatni ez a rendkívül érzékeny műszer. Addig marad az alkalomszerű mérés. A technológiai leírás úgy rendelkezik: a veszélyes hulladék megsemmisítése kétlépcsős égetéssel, füstgázmosó alkalmazásával történhet meg. Hogy miért nem így végzik ezt a műveletet? Mint megtudtuk 1400 Celsius-fokon égetnek mindent, ami tökéletes égést biztosít és az égéstermék füstgázmosó nélkül sem közelíti meg a határértéket. Olyan alkalomszerű és kismennyiségű működtetésnél, ahogy azt a kórházban teszik, egyszerűen ráfizetéses, nem éri meg... Kényszerkoporsóba temetik... Az információhiány mindig rémhíreket szül. így forog most már közszájon az a feltevés, hogy emberi testrészeket égetnek el a kórházban, sőt bármilyen morbid a dolog, egyesek krematóriumról beszélnek. Mindez az emberi fantázia szüleménye, nyugtat meg dr. Deák György igazgató-főorvos. Nagyon szigorúan szabályozott, hogy mi égethető el orvosi, humánus, illetve környezetvédelmi szempontok alapján. Az utóbbi egzakt módon körülhatárolható, de vajon etikai megközelítésből milyen választ kapunk? - Az emberi szervezetből eltávolított anyagokat, szöveteket, amputált végtagokat szükségkoporsókba tesszük és eltemettetjük. Évente közel 50 ezer forintot költünk erre a célra, beleértve azokat a számozott koporsókat, amelyekbe azon halva született gyermekeket helyezzük el, akikről a család nem kíván gondoskodni - mondja dr. Deák György. A műtéttel eltávolított anyagokat az említett műveletig formaiinban tárolják a kórház pathológiai osztályán, amelynek vezetője maga az igazgató-főorvos. Izgalmas kérdés, hogy ezekkel az anyagokkal végeznek-e kísérletet, egyálalán létezhet-e valamiféle visszélés? Az igazgató hangsúlyozza, hogy szövetekkel semmiféle kísérletet nem végeznek Szekszárdon, erre egyébként csak a Pécsi Akadémiai Bizottság Kutatás Etikai Csoportjának engedélyével nyílna mód. Jelenleg törzskönyvezett gyógyszerek kipróbálását végzik az intézményben, illetve megkapták az engedélyt, hogy egy: az USA-ban végzett kísérletbe bekapcsolódjanak. Az Alzheimer-kór, az öregkori elbutulás vizsgálatához szolgálnak majd kísérleti anyaggal, ami annyit jelent: tíz elhalálozott idős ember agyának kis darabját továbbítják. Természetesen kizárólag a hozzátartozók tudtával és beleegyezésével. Takács Zsuzsa ARIEL ismét az első Március 5-én BIOTEN-termékek bemutatója használati tanácsadással. Közületek, magánfelhasználók, ügynökök érdeklődését várjuk boltunkban. Olcsó ár, kiváló minőség! Ariel háztartási bolt Szekszárd, Alisca u. 13. Szakács szakoktatót keresünk. Kovima Kft. Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Nyomtatványt legolcsóbban nálam vásárolhat! Vagy megrendelheti a Béri Balogh u. 28. sz. alatti nyomtatvány-, papír- és írószerboltban. Heti jegyzet Az a helyzet... liogi a: ivilw lH-iin-gi «/unitira. I nnmniii HUVI /»<•. szinte önfeledten, nem sejtven, hogy rövidesen epeömlése lészen, esetleg egy enyhébb lefolyású gutaütés szélére sodródik. Befizeti a csekket, náluk fog romlani a pénz, így viszonylag nyugodtan darvadozik egy tucatnyi emberből álló sor végén. Ragyogó dolog - gondolja, gondolássza az ember ácsorogva -, hogy ennyi milliót beleöltek egy új épületbe; csillog-villog minden, műmárvány, üveg, réz, még a sorban állók szeme is... Van egy hírlapokat árusító rész is. Gondolná az ember, hogy vesz egy lapot és azt böngészi, oldandó a sorban állás kínjait-keserveit. Lehet itt kapni például Tiffanit -, ha ugyan két ejfel írják - és egyéb romantikus sorozatokat, talán még a szabadidő hasznos eltöltését célzó, maszturbációs szokásokat taglaló, színvonalas irodalmat is. Élet és Irodalom van? kérdi az ember. Az nincs. No persze, miért lenne, ha egyszer a posta terjeszti... Az ember áll a sorban és hallgatja sorstársai defetista megjegyzéseit. Ez rosszabb mint a régi volt, mondja egy idős hölgy előttem, nyilván demagóg, nem érti a fejlődést. Eddig két ablaknál lehetett befizetni a csekket, de nem volt elég hosszú a sor és a szemfüles illetékesek és górék azonnal intézkedtek, a második ablaknál megszüntették a csekkforgalmat; ott most a Postabank ügyletei dúlnak, kamatlábak kamatolnak, satöbbi. Végre van egy normális sor! Itt persze,az állampolgárok renitenskednek. Nyaknyújtogatás, előszegezett állak, kutató tekintetek, időnként valaki kilép a sorból és oldalvást lesve próbálja megtudni, mi az istent csinálnak odabent. Mikor nagysokára odaaraszol az ablak közelébe az ember, akkor látja az okot. A bent ülő számítógéppel dolgozik. Lehet hogy kettővel is! Ekkora haladás láttán az ember megkapaszkodik. Először a csekkszámot gépeli. Pöttyint egyet, aztán a képernyőre veti szeme sugarát, vajon eltalálta-e a megfelelő számot. Ezt nyugtázza, majd tekintetét újra a csekkre veti, pöttyint, ellenőrzi, majd ösmét a csekk... Az ember elámul, hogy lehet manapság ilyen alapos munkaerőre szert tenni, de nem sok ideje marad a csudálkozásra, mert újabb pötyögtetés veszi kezdetét, most nyilván a pénzösszeget regisztrálja. Ezt követően a csekket bedugja a gépbe, mire vartyogó hang jelzi, hogy a gép valamit szászéról -, nyilván ráír a papírra -, ami kisvártatva fölbukkan. Ezután jön a hagyományos vonalzó, az ellenőrzőszelvény manuális letépése, eme momentum tán a legkevésbé korszerű. Kissé a régi időket idézi, mikor a stemplivel lepöcsételte a postáskisasszony a csekket, letépte az ellenőrzőszelvényt, visszaadta, pénzt bevette, passz. Ez mára nyilvánvalóan elavult és túl egyszerű volt. Ugyanez a helyzet a levélfeladást szolgáló ablaknál. Ajánlatom az lenne, hogy a szóban forgó két ablakot is csak időszakosan tartsák nyitva; mondjuk óránként tíz percre. A főnökök el fognak ájulni, hogy milyen formás sorok lesznek a postán. - st -