Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-15 / 3. szám

1991. SZEPTEMBER 15. Utazgatunk (?) A rendszerváltás hajnalán teijesztett szlogen tartalma úgy - is - csengett: üdvállapotot hazánk akkor nyerhet el, ha érdemei jutalmául bebocsátást nyer az Európai Házba. Ha ezt mondták, s még ma is ezt vallják, bizonyosan így lehet. Gyarló elmém pusztán azt képte­len felfogni, hogy e testületi mennybe­menetel miként lehetséges. Vonattal? Netán ama MÁV-csodával, amely - te­szem azt - Őcsényből Szekszárdra röpí­ti a hajnali órában fölriadt emberfit ­aki, mellesleg, dolgozni igyekszik me­gyéjének székhelyére? Nos, ama vonat­tal, ama MÁV-tól csodásan indítottal aligha! Tisztelettel szeretném előadni, hogy az Európai Házban az utazás lehetősé­ge alapvető, el nem idegeníthető, ter­mészetes emberi, kultúremberi jog. Ámde nálunk, a gyepűtől délre, még arra is képtelen a szlogeneket harso­[ tf k)ra hallgató(k), hogy az emberfit pt, szűk környezetében, körzetében a ulturáltságot csak közelítőn is közle­edtesse. Nem is csak a vonat peronján való nyomorgó utazás a fájó. A fájó az, hogy lehetne másképp. Mondjuk eggyel több, mint három vagonnak a vontatá­sával, ami, ha még figyelembe vesszük a MAV kritikán aluli technikai ellátott­ságát - megoldható. petöfi Lovagiasság Vannak még rohanó világunkban magukra sokat adó lovagok. Itt van az orrom előtt erre a tanú, egy kockás pa­pírra kézzel írott néhány sor. A Platán presszóban olvasható az írás, amely tudtul adja: „Értesítjük Kollár János és Bakcsi László urakat, hogy részükre tíz üveg sört kifizettünk, igyák meg. Igaz­ságuk volt." Aláírás: Micron Bt. ^^ Mi volt a fogadás tárgya-ténye nem ^Pöni, de azt igen, hogy az ügyet a lova­giasság szabályai szerint betartották. -Pi­11 Színház­rajongók figyelmébe Indul a Babits Mihály Művelődési Ház őszi színházi évadának bérletakció­ja. Felnőtt nézőknek két bérlet indul. A Hegedűs-bérletben a tervek szerint négy előadás szerepel: a My fair Lady a Kaposvári Csiky Gergely Színház, A száz év magány a Szolnoki Szigligeti Színház, Zilahy Lajos: Hazajáró lélek a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, és a Vigyázat törékeny című zenés játék a Budapesti Arizóna Színház előadásá­ban. A Sárdy-bérlet könnyebb műfajokat kínál: Hazudj inkább kedvesem Kapos­vár, Mona Marié mosolya Székesfehér­vár, Nebáncsvirág Veszprém, és a Gyertyafénykeringő a Pécsi Nemzeti Színház előadásában. A bérletek ára 300-450 Ft-ig, az egyedi helyárak pedig 100-150 Ft-ig teijednek. Az ifjúsági bérletben a Kakuk Mar­ci, a Mindhalálig Beatles és a Kőműves Kelemen lesz a sláger, de maradandó élményt ígér Bálint András „Babits" cí­mű pódiumestje. Bérletárak: 240-320 Ft. A gyermekek részére egy óvodás- és kisiskolás-, valamint két felsőtagozato­soknak szóló bérlet indul. A kicsinyek gyönyörködhetnek a Napsugárka, a Ha­mupipőke, és a Tündér című mesejá­tékban, de láthatnak Vigyázat varázslat címmel egy sci-fi zenejátékot is. A na­gyobbak igazi klasszikusokkal ismer­kedhetnek a Diótörő, a Twist Olivér, a Tamás bátya kunyhója és a Gyalog­csillag című előadásokon. A bérletek ára 200-240 Ft. A régi bérlettulajdonosok szeptem­ber 30. és október 6-a között újíthatják meg bérleteiket, az új bérletek kibocsá­tása pedig október 7-én kezdődik. Az érdeklődők részletesebb felvilágosítást a Babits Mihály Művelődési Ház tájé­koztató szolgálatánál kaphatnak. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Holsten-rejtély A szekszárdi Holsten étterem és sö­röző szép. Mögötte a piac szépül. Mindkettőnek csak örülni lehet. Annak is, hogy újabb ízléses bazársort tervez­nek és az építés érdekében már fel is törték a betont. Csakhogy a felhúzandó épület minden jel szerint egyszer s mindenkorra elzárja az étterem áruszál­Szekszárdon...? lításának útját, ami teherautóval most se könnyű. Később lehetetlenné válik. A jövőről egyelőre egyetlen érdekelt se tud semmit. Pedig szeretne... - s. - n. Fotó: Bayer Tájkép csata előtt KG-stb. Piacgazdaság Augusztus vcgcn, iiiuntii sukuthk alkalom­mal, összeült a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának helyi végrehajtó szerve, a Szek­szárd Városi Polgármesteri Hivatal vezetősége. A tanácskozáson határozat született, miszerint a környező országok külkereskedelmi képvise­leteinek székhelyét a belvárosi piacról át kell helyezni a vásártérre. A hazánkban szolgálati úton tartózkodó és a magyar nyelvet nem értő szakemberek számára a körlevél megértéséhez tolmácsként szolgált a helyszínre érkező közte­rület-fenntartók egyenruhája. Eddig tartott a Szekszárdi Távirati Iroda köz­leménye, melynek szerepét jelen esetben a csiripe­lő madárkák, a szóbeszéd töltik be. A hír halla­tán kilátogattunk a városi piacra, hogy az olva­sók tájékoztatásának érdekében körképet ad­junk a költözködésről. Legnagyobb meglepeté­sünkre az eddig idegen ajkak alkudozásaitól hangos piaccsarnok és környéke kihalt. A költö­zés gyors volt és a külkeres szakemberek csak névjegykártyáikat hagyták ott egy-egy elárvult te­ieszacskó, illetve toalettpapír formájában, mely­nek alapanyagát a Pravda és a Romania Mare című újságok szolgáltatták. A vihar tehát elülni látszik, a mélyben azonban egyre hevesebb vitá­kat kavar az ügy és egyre inkább úgy tűnik, hogy mindenkinek igaza van. A vitázok és érvelök két nagyobb csoportra oszthatók. Nemes egyszerű­séggel hívhatnánk őket A és B csoportnak is, mindazonáltal célravezetőbbnek tűnik egy másik variáció. A „kispénzűek" és a „nem annyira kis­pénzűek". Az előbbiek azt mondhatják, hogy ha már a jövedelmüket egyszer a KGST-piac árai­hoz igazították, ne kényszerítsék őket be a Közös Piacba vásárolni. Az utóbbiak viszont azt mond­ják, nem szabad a Közös Piac (már ami az árait illeti) árusait diszkriminálni a KGST-piac nyomott áraival, különösen ha ez utóbbiak tisz­tes adók helyett „kultúrájukkal" akarják csak gazdagítani e várost. Ezt az ellentmondást nem sikerült feloldani még Kocsis Imre Antal polgármesternek sem, pedig hajnali jószolgálati missziói során, azonkívül, hogy vásárolt volna az egykori test­vérek portékáiból, mindent elkövetett, hogy se­gítségükre legyen az átköltözésben. A KGST újabban kinevezett kereskedelmi attaséja, Pukli László piacfelügyelő hiába győzködi partnereit, hogy az új hely igenis kul­turált és fogadóképes, egyetlen érve, hogy leg­alább van toalett. Igaz, hogy tart attól, hogy az új vásártéri illemhely európai mértékű lefo­lyójával nehezen ereszti majd át a toalettpapír alapanyagául használt sajtótermékeket, de majd felkéri a nevezett orgánumok vezetősé­geit, hogy konstruktív ellenzékiséggel támogas­sák az anyagcsere folyamatosságát. Mérték­adó körökből tudjuk, hogy az emigrációba kényszerült kereskedelmi konszernek Bonyhá­don akarják megkísérelni a KGST-piac kellő­képpen szabálytalan működésének felújítását. Vannak azonban olyanok is, akik az emigrá­ció helyett inkább a hősies ellenállást, a parti­zánháborút választották és néhány sikeres raj­taütéssel sikerült már a Skála, a Dália és a kiemelt kereskedelmi központok körül némi zavart kelteniük. A nyílt összecsapások elkerü­lésére a béketárgyalások máris megkezdődtek, de ezek helyszínét még nem sikerült felderíte­nünk. Talán majd legközelebb. Gaján Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents