Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1991-09-15 / 3. szám
, SZEKSZÁRDI 1991. SZEPTEMBER 15. T4SARNAP legalább képesek. Itt sincsenek kevesen, országosan sokkal többen, semmint azt a kellemetlen tények előtt fíilét-szemét szívesen bezáró közvélemény sejti. A majdani ember- és munkaerőutánpótlásról van szó, mely mindenhogyan az önkormányzatok figyelmébe ajánlható problémakör. Az „egészségügyi"-nek nevezett rész szabatos definíció ugyan, de eléggé udvarias. Itt 2-től 18 éves korig a teljes idiótaszinten élők vannak, akik a gondozók minden jóakarata ellenére se lesznek soha hasznos tagjai a társadalomnak. Egészséges gyerekek szüleit borzalommal tölti el, ha ezekre a sorsokra, várható életekre („életpálya" kifejezés nem használható) gondolnak. Vannak olyan önfeláldozó családok, melyek otthon igyekeznek t ^íevelni sérült gyermekeiket. Pg-alig igényelnek segítséget. - Próbát tettünk az értelmi fo/atékosok napközi, vagy akár étközi otthonának megszervezésével, - így az igazgató. - A védőnők segítségével készített felmérés szerint legalább 30-40 családban rászorulnának a nevetségesen olcsó, csak a nagyon jó élelmezés nyersanyagköltségeire rúgó, elhelyezésre. 2-3-nál többen mégse veszik igénybe ezt a lehetőséget... Ezt nyugodtan fel lehet fogni hírverésként is, ami nem azonos a hirdetéssel. - Az intézetnek 122 dolgozója van, közülük a gyerekekkel közvetlenül 55 foglalkozik. A korábbi nagy fluktuáció teljesen megszűnt. Manapság mindenki örül, ha van munkája és meg is becsüli • gátEgyik-másikuk kiemelkedő teljesítményt nyújt. Korábbi (állami) otthonában például 8 gyerekről egyszerűen tudomásul vették, hogy járóképtelenek. Valószínűleg így volt kényelmesebb. Rácsos ágyban tartották őket, szinte ketrecben, ahol nem voltak láb alatt. A képzett gyógypedagógusnak is becsületére váló munkát végző Maronics Irénke gondozónő végtelen türelme kellett ahhoz, hogy mára ezt az alapvető emberi funkciót legalább elsajátították. - Még lenne szükségünk logo- v pédusra, szakképzett gyógytornászra, - mondja a főorvos - de nincs pénz. Sok másra sincs az országban. Tény, hogy az intézet nem olcsó. Egy gyerekágy évi fenntartása 320 ezer forint. De mennyit ér egy ember...? - Hogyan lehet innen idő előtt kiszakadni? - kérdem. - A kiszakadás legegészségesebb útja, ha az igazi otthon élete rendbe jön és a kicsik haza térhetnek. 100 közül 10. 30 százalékukat örökbe fogadják, 60 százalékuk nevelőszülőkhöz kerül. A joggal bonyolult jogszabályokkal megbirkózó örökbe fogadó szülők elsősorban a megyéből jelentkeznek. De jöttek már Svédországból, Dániából, Franciaországból és most várnak jelentkezőket Angliából is. Az ellenőrzésük szigorú, többségük fokozatosan ismerkedik, barátkozik a kiválasztott gyerekkel. Ez a módszer a lehetőségek határai között sikeres. - A „hivatásos" nevelőszülői státus; tisztelet a gyerekszerető kivételeknek; nagyon sokak számára csak üzlet. Hivatásosságuk munkaviszonynak számít és mert legalább öt gyereket kell kivinniük, ami nagyjából havi 50 ezer forintot eredményez. Ez a szám leírva valamikor nagyon sokat jelentett. Egyetértek a főorvos véleményével, aki nehezen tud elképzelni olyan lakásviszonyokat, melyek öt gyerek elhelyezését lehetővé tennék. Főleg ahol még 2-3 „saját" is van. Sokan ezt jobb kereseti forrásnak érjik, mint a sertéshízlalást és kivitel előtt (darab, az darab!) meg se nézik a gyerekeket. Ezt az intézet minden lehetséges eszközzel gátolja, de se a gyakran eléggé nagyvonalú környezettanulmányok készítése, se a kiadottak későbbi ellenőrzése nincs a kezében. Hátborzongató történetekkel lehetne folytatni, de mivel első kézből származó bizonyítékunk nincs, nevek és helyszínek említésére nem vállalkozhatunk. Az úgy hihetnénk, hogy már nem létező vizes kötél, rúgás, pincébe zárás (napokra) épp úgy szerepel köztük, mint koponyatörés, zúzódások és az ezekkel együtt járó lelki traumák. Amelyek nyomaival az intézetbeliek már csak (?) akkor találkoznak, ha a kicsinyek, esetleg rendőri feljelentés nyomán, ismét vissza kerülnek ide... Emberségünk szép, élő és szenvedő bizonyítékaiként. Ordas Iván Fényképezte: Kapfinger András