Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1991-09-08 / 2. szám
14 , SZEKSZÁRDI MSARNAP 1991. SZEPTEMBER 15. 14 Teríti a lapokat a szekszárdi világklasszis Bal felső sarok A meg ismeretlennek számító orosz hölgy látta el a rendkívül fontos és hirtelenjében megüresedett irányító szerepkört a KSC Szekszárd kosárlabdacsapatában a Sió-kupán. A gyanútlan szurkoló - függetlenül attól, hogy a szekszárdiak első légiósa klasszisnak éppen nem nevezhető - annyi rossz után csak örüjt ennek a fejleménynek. Annak okán, hogy legalább egy ponton - nem is akármelyiken - van két, magyar léptekkel mérve jó játékos. Lenne, ha... Ha a DVTK-nál szupercsapat építése okán fölöslegessé vált, ezért Szekszárdra érkezett Horváth Zsuzsa időközben nem gondolta volna meg magát. A csapattal csaknem a felkészülés kezdetétől együtt készülő, túrázó játékos a bonyhádi Botond-kupa után egy népszerű Edda-slágerrel rukkolt elő: „Elhagyom a várost..." Mármint Szekszárdot. Könnyen megtehette, hiszen az átigazolási lapot - bizonyára kellő óvatosság okán - nem irta alá. Talán már sejtette, hogy a vele együtt Tolnába érkező, futballista lovagja nem válik be Pakson. Nem verték ugyan nagydobra az esetet, de a bennfentesek szerint ez történt. Márpedig a fiú közelsége nélkül nem marad Szekszárdon - jelentette ki. Szekszárdi kosarasberkekben cseppet sem furcsálják a dolgot, hiszen a csapat jobb sorsra érdemes kiválóságát, Konyecz Zsuzsát egy közelben kosarazó fiúnak köszönhetik. Aki - szerencsére - bevált. A Dózsánál tarsolyban lévő 17 évesek közül újabb titán jelentette be igényét arra, hogy a kezdő csapatban kapjon helyet. A kis Koller - szélső hátvédként - már bejátszotta magát a csapatba, a csatár Nagy Sanyi pedig két pompás, Mohácson győzelmet jelentett találatával - megtette az első lépéseket ezen az úton. Dózsáéknál bizony elkelne egy ügyeletes gólfelelős, mert a helyzetek jönnek garmadával, de nincs ki belője őket. Mohács „hőse", a történelmi névvel megáldott ifjú titán Nagy Sándor igazán felvállalhatná ezt a szerepet. - Ne menjünk ilyen messzire, maradjunk annyiban, hogy a Csepel ellen úgy fogok játszani: észrevesznek majd a nézők. - Téged már csak góllal hajlandók számon tartani. - Már azzal is elégedett lennék, ha legközelebb gólpasszt adnék. A Kételyek és remények között telnek Czanka Attilának, a Szekszárdi Húsipari SE világklasszis súlyemelőjének a napjai. A dobogón kívüli világ az „oké", remekül érzi magát a városban, az országban, anyagilag is elismerik. (Ez alatt értsd: a szövetségtől és az egyesülettől már annyi összejön abba a bizonyos borítékba, amennyit egy átlagos csapatban játszó, átlagos NB l-es futballista hazavisz.) Csak hát a súlyemelés, pontosabban a dobogó mögött zajló praktikák keserítik meg az életét. Megszállottan dolgozik, nem elégíti ki a már tarsolyában lévő Európa-bajnoki cím, a hónap végén világbajnok szeretne lenni, jövőre pedig ... szóval Barcelonában, a 60 kg-os súlycsoportban eredményhirdetéskor fel kellene csendülnie a magyar himnusznak...? Kínos lehet az érzés: érzem, tudom, hogy a világ legjobbja vagyok, de valami sátáni erő ellenem dolgozik. - Nagy a káosz a súlyemelésben. Amíg nálunk a legalapvetőbb regenerálószerek, vitaminok, fehérjekoncentrátumok sem állnak rendelkezésre, addig a riválisok fütyülnek a tisztaságra, a Donike-módszerre, úgy általában a doppingvizsgálatra - fakad ki. - Ez miként lehetséges? .... A nemzetközi szövetség elfogadta Donike professzor szteroidprofil módszerét, amivel nyolc hónapra visszamenően kimutatható a „kokszolás". Nemcsak a nagy világversenyeken, hanem szúrópróbaszerűen a felkészülési időszakban is zajlanak a NOB által akkgólfelelős szerepet még nem vállalhatom magamra. Bár ezzel a beköszöntő két gólommal nagyot változott körülöttem a világ: most már nem kizárólag kiszolgáló vagyok, hanem esetenként engem keresnek labdákkal a többiek. - Alsónánán volt ünneplés? - A meccs után összejöttünk jó páran a faluban, ez a mini ünneplés volt az első maradandó futballélményem. - Az örömteli percekben mi, vagy ki jutott eszedbe? - Tábi István bátaszéki edző, aki megmentett a focinak, s anyámra gondoltam, aki egyedül nevel bennünket a húgommal, nem kis áldozatot hoz értem. - Jelusicsot szorítottad ki a csapatból, ő ezt hogy élte meg? - Gratulált, nincs benne sértődöttMindenki kokszol, csak én nem" reditált laboratóriumokkal az ellenőrzések. - Ezt kérdezem én is!! Hogy lehet az, hogy az egyik vezető súlyemelő nagyhatalom versenyzői - megbízható forrásból tudjuk - csak tíz nappal a világverseny kezdete előtt állnak le a doppinglistán szereplő, egyértelműen tiltott szerrel? Hogyan lehetséges az, hogy riválisom, Pesalov, aki tavaly decemberben még tíz kilóval tudott kevesebbet, mint én, fél év elteltével már csaknem húsz kilóval teljesít többet - ez ugyan edzéseredmény -, mint én. Pedig én, állítólag a világ legjobb edzőjével, Abadzsievvel dolgozom. - Honnét az információ? - Magától Abadzsievtől. Neki - annak ellenére, hogy száműzték Bulgáriából - megvannak a hitelesnek tekinthető információs csatornái. Elmondta többek között azt is, hogy ilyen körülmények között - ez most az orvosi háttérre, a szükséges gyógyszerekkel való ellátásra vonatkozik -, amelyekben én a magyar válogatottnál készülök, leghíresebb tanítványa, Sülegmanoglu meg sem közelítette volna azokat a szenzációs világcsúcsokat, amiket éveken át produkált. Messze elmaradna a 340 kg-os összteljesítménytől. Látva azt, hogy mi zajlik a világban, mi a helyzet nálunk..., szóval nyíllal nem lehet harcolni a rakéták ellen - ahogy a súlyemelőpálya fogalmaz. Csupa fül és csupa gól... ség, de érthetően ott van benne az a bizonyos picike szúró tüske. - bégyé - Ezek szerint, ha azt akarjuk, hogy Czanka Attila olimpiai bajnok legyen, fel kell hagynunk a tisztasággal kapcsolatos mártírszerepünkkel - újra a kokszhoz nyúlni, hiszen enélkül a mágus módszere egy lyukas kétfillérest sem ér? - Tiszteletben tartom a nemzetközi szövetség doppingellenes küzdelmét, így a koksz részemről el van felejtve. Egyelőre azzal beérném, ha megkaphatnám azt az orvosi és gyógyszeres segítséget - nem doppingról van szó -, ami Romániában egy menő sportolónál természetes volt, és ma is az. De nem kapom meg... Abadzsiev és a dopping? Sokan azonosítják, de nincs igazuk. Az öreg nagysága abban rejlik - szerintem, hogy tudománya ismereteit latba vetve olyan gyógyszereket ^^ készíttetett, amelyek nincsenek doppinglistán, ugyanakkor lehetővé teszik azt, hogy a tehetséges versenyző képes legyen az általa előírt iszonyatosan nehéz edzésmunkát elvégezni. Ehhez képest nálunk a legalapvetőbb regenerálódást elősegítő szerek nincsenek meg. Abadzsiev mindenre számított, amikor elvállalta a magyar válogatottat, de erre a háttérre nem. Teljes a zűrzavar a fejemben a vb előtt. Kiben, miben higygyek?!... Lehet, hogy a tisztaságot biztosító Donike vizsgálati módszere nem is létezik? Vagy létezik, de a doppingmaffia feltalálta a fedőgyógyszert - ahogyan hírlik? Hallgathatom-e valaha a magyar himnuszt a dobogó tetején?... BÁLINT GYÖRA SZEVASZ-KUPA A Mohács elleni mérkőzésen tudósítónk a következőképpen értékelte (a mi 1-től 6-ig terjedő értékelési módszerünkkel) a Szekszárdi Dózsa játékosainak teljesítményét: Mausz (5), Koller (3), Dzsinovics (4), Kalmár (5), Nagyfalusi (4), Bozsér (4), Kvanduk (4), Mészáros (3), Bóka (3), Horváth P. (4), Nagy S. (5). Csere: Dienes (-), Jelusics (-). Terveink szerint a bajnokság végén a legjobb bizonyítványt produkáló játékos megkapja a SZEVASZ-kupát, amit a Szekszárdi Vasárnap szerkesztősége ajánl fel. (Csak azoknak a játékosoknak a teljesítményét veszszük figyelembe, akik legalább a mérkőzések felén pályára lépnek.) A Dózsa szeptember 8-án a Csepelt fogadja. A mérkőzés 16.30-kor kezdődik. Sportoldalainkat irta Bálint György Mohács „hőséről" dióhéjban