Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-08 / 2. szám

7 1991. SZEPTEMBER 15. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Megelőzni olcsóbb, mint gyógyítani Nincs egy hete sem, hogy elfoglalta hivatali helyét a megyei tisztifőorvos, dr. Hangay István. A harminchét éves fiatalember korábban már nyolc évig dolgozott a Köjálnál, majd két és fél évig a GYÓGYINFOK-nál, mint a szervezési és programozási osz­tály vezetője. Már évekkel ezelőtt, nagyon fiatalon lett főorvos. El­ső munkanapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat Tolna Megyei Intézetében kerestük fel. A selyem a legdivatosabb kelme A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát kísérletképpen két tálcá­nyi, azaz negyvenezer selyemher­nyópetét kapott ajándékba - és nyil­ván az üzlet reményében - egyik olasz partnerétől. A kombinát nem is teketóriázott. Egyik volt garázsába alkalmi polcokat tettek és kialakítot­ták a gyorsan növekvő kis állatkák­nak a kellemes, ám ideiglenes tar­tózkodási helyét. Azok elkezdtek növekedni, ami nem csoda, hiszen megfelelő meny­nyiségben kapták a friss eperlevelet, amit szorgalmasan el is fogyasztot­tak. Amikor a fiatalabbak még min­dig növekedtek, az idősebbek helyet kerestek maguknak az előkészített száraz eper- és repceágakon. Ez utóbbit kísérletképpen próbálták ki, ám úgy tűnik, az ötlet nem rossz. Fülöp Tamás osztályvezető-helyet­testől pedig azt js megtudtuk, hogy szintén nem ez a magyarországi se­lyemhernyó-tenyésztés föltámasztá­sa. Most már bizonyos, hogy az itte­ni klíma kiválóan megfelel az olasz származású petéknek. Mint tudjuk, Bezerédj Pál hono­sította meg hazánkban a selyemher­nyó-tenyésztést, s annak idején Tol­na megyében volt a Magyar Királyi Selyemhernyó-tenyésztési Országos Központ. Persze, a szekszárdiak ­most már határozott - terve nem csupán a nosztalgia szülötte. Érde­mes az újból reneszánszát élő se­lyemmel foglalkozni, hiszen nem­csak a selyem előállítása, hanem a hernyók tenyésztése is igen jó kiegé­szítő jövedelmet jelenthet a csalá­^kdoknak. Egy tálca pete fölnevelése a ^^jelenlegi árak szerint 25 ezer forint körüli. Asztalos Antal vezérigazgatóval beszélgetve kiderült, hogy a kombi­nát epreskertek telepítését tervezi. S ahol erről meg tudnak állapodni az önkormányzatokkal, nyilván a se­lyemhernyó-tenyésztők is a környé­ken élőkből kerülnek ki. Asztalos Antal a beszélgetés során hosszasan ecsetelte az előkészítő munkálatokra vonatkozó terveiket, s olyan eseteket is elmondott, hogy a hozzá nem ér­tés és a napjainkra sajnos jellemző szélhámosság miatt hogyan buktak meg és le a fölkészületlen és pénzsó­vár selymesek. (A rend kedvéért je­gyezzük meg, az eset nem Tolna megyében történt.) A kombinát tárgyalt már a Tolnai Selyemgyárral, akik - mihelyt folya­matossá válik a selyemhernyó-te­nyésztés - átveszik a gubókat (egy­egy gubó 1700 méter selyemszálból áll) és fölszerelik a gombolyítókat. A későbbiek során pedig, ha szüksé­ges, be is ruháznak. - hm ­- A tisztiorvos régies csengésű, mégis sokunknak új fogalom. - Legkönnyebben az átszerve­zett egészségügyi hálózat feladat­körén keresztül érthető meg. Az teljesen igaz, hogy ez egy régi fo­galom, s annak idején valószínű­leg nagyon jól be is töltötte fel­adatát az a nagy tekintélyű hiva­tal. Nyilván ezt egy az egyben feléleszteni nem lehet, de az a törekvés is benne van, hogy a la­kosság egészségi állapotát kedve­ző irányba kell befolyásolni. - Ezt fel tudja vállalni az inté­zet? - Nagyon nehéz kérdés. Itt ar­ról van szó, hogy egy intézmény kapott egy új nevet, kibővült fel­adatkört. De ennél jóval többre van szüksége, mindenekelőtt pénzre. Jelentősen több pénzre viszont nem lehet számítani. Itt most olyan választás nincs, hogy tudom vállalni vagy nem. Vállal­ni kell. - Ön tehát bízik az emberi tar­talékokban? - A jelenlegi létszámot úgy kell átcsoportosítani, hogy a leghatéko­nyabban végezhesse feladatát. A mostani osztálytagolódás nem a legegészségesebb, ezt meg kell szüntetni. A dolgozók érzik, hogy változások következnek, s ez bi­zonytalanná teszi őket. Informá­cióik nem teljesek, nincs tiszta ké­pük a változásokról. Úgyhogy egyik legfontosabb feladatom most, hogy az emberekkel - ha kell, személy szerint is - megbeszéljük ezt. - Az intézmény alapfeladatai ­közegészségügy, járványügy, egész­ségnevelés - megmaradtak. Viszont úgy gondolom, hogy a jövőben az egészségnevelés még nagyobb hang­súlyt kap. - Ez így van. Az egész intézet­nek úgy kell működnie, hogy a bárki által szerzett tapasztalatok­ból mindenki profitáljon. Az egészségnevelés, egészségmegőr­zés feladatain kívül nyitni kell a lakosság, a társintézmények felé. Az intézmény nem elefántcsont­torony - állandó kapcsolatban kell lenni a lakossággal. - Erre a posztra sokan pályáz­tak. Véleménye szerint miért az Ön pályamunkája nyerte el a döntnö­kök tetszését? - Inkább sejtéseim vannak. Én abból indultam ki, hogy a megyei intézet legfontosabb feladata az adatokat megszerezni, ezeket érté­kelni, majd a területen hasznosíta­ni. Ha az én pályázatom több volt, akkor valószínű, hogy ezzel a gon­dolattal lehetett több, amit számí­tástechnikai érdeklődésem is táp­lált. Emellett igyekeztem feltárni a korábban tapasztalt, eddig el nem mondott problémákat, s ezek meg­változtatásának tervét. - Az orvosegyetem elvégzése után évekig higiénikus orvosként dolgozott, számítástechnikával fog­lalkozott. Gyógyító orvosi tevé­kenységet nem folytatott. Megfo­galmazná orvosi hitvallását? - Én elköteleztem magam a megelőzés mellett. Szólam, de igaz, hogy megelőzni sokkal ol­csóbb, mint gyógyítani. GERGELICS ZSÓKA utalási betétszámla-tulajdonosa kö­zül csupán 131 a rendszeres, na­gyobb tételben játszó ügyfél, s kö­zülük is 14 olyan, aki havonta 1 mii­OTP: nem ér a nevem A játszma vége Jól szituált úr bőrönddel, benne mondjuk 2 millió forinttal beballag az OTP-be. Nem akarván ország-vi­lágnak tudtára adni, hogy mekkora összeget fizet be, nem hajlandó a pénztárnál sorba állni. „Szobára" men­nek hát vele. Alkalmazottak a pénzt számolják, átve­szik, őrzik, jóváírják, a kamatot kiszámítják, hozzáír­ják... Mindezt a legcsekélyebb ellenérték nélkül, hi­szen a betett pénz nem forgatható, mert másnap jól szituált úr ismét jön. Külön szoba, a pénzt számolják, kiadják, számlát megterhelik. Bőröndös úr közel 30 ezer forinttal gyarapodva távozik. Ennyi 2 millió fo­rintjának hozadéka „hó 26-án". Illetve csak volt. Az OTP ugyanis megelégelte a „hó 26-án befizetni, 27-én kivenni" játékot, s addig is, amíg bevezeti a naponta kamatozó átutalási betétszámlát, szankciókat kíván al­kalmazni a - véleménye szerint - jogaikkal visszaélő ügyfelekkel szemben. Bőröndös úr miatt nem aggódom különösebben, majd csak behozza valahol azt a 30 ezret... De mire számíthatunk mi a gépíró kislánnyal, a házmesternéni­vel, a postással és a tanítónővel? Végtére is mi is ré­szesei voltunk az össznépi játéknak, s ha csak százfo­rintos nagyságrendben is, de blazíroztunk az egyhavi kamatra, ami az OTP-ben egynapos betétek után járt. Leidecker Jenőtől, az OTP megyei igazgatóhelyet­tesétől megtudtam, hogy környezetünkben a bőröndös urak kevesen vannak. A megye több, mint 24 ezer át­lió forintnál többet helyez el egy-egy napra a legkevés­bé sem átutalásiként funkcionáló betétszámlájára. Őket az OTP-fiókok vezetői - saját hatáskörükben döntve arról, hogy pontosan kik is a nemkívánatos partnerek a jövőben - néhány napon belül levélben szólítják föl arra, hogy hagyjanak föl a „nyerészkedés­re" való törekvéssel, mert ha nem, az bizony számlá­juk fölmondását vonja maga után. A kicsiben játszók ­az összeghatárt szintén a fiókvezetők jogosultak meg­állapítani, Szekszárdon 200 ezer forintban tervezik meghatározni - továbbra is bátran tehetnek be és ve­hetnek ki pénzt, ha van miből. Paragrafusokat lehet idézni pro és kontra, egy jó ügyvédnek állítólag komoly esélye lehet az OTP egyol­dalú szerződésmódosítását megtámadva sikert elérni. Úgy hallottam, hogy már indítottak is pert az ügyben. Ha veszít is az OTP, ezzel a húzásával akkor is köny­nyebben átvészeli a naponta kamatozó átutalási betét­számla bevezetéséig terjedő - jelenleg néhány hóna­posra becsült - időszakot. Utána kicsiben és nagyban is értelmét veszíti a játék, logikusnak tűnt tehát remé­nyem, hogy az OTP alkalmazottai egy csomó munká­tól megszabadulván esetleg napra készebbé tehetik az átutalási betétszámlákkal kapcsolatos nyilvántartást, meggyorsíthatják a néha már-már elviselhetetlenül las­sú ügyintézést. Leidecker Jenő elmondta, hogy a már bevezetésekor elavult számítógépes rendszer - amely sokszor a kézi feldolgozásnál is nehézkesebb - remé­nyeik szerint a jövő évtől lecserélésre kerül, s csak ak­kor reménykedhetünk -, ha nem is nagy kamatokban, legalább kielégítő ügyintézésben az átutalási betét­számlával kapcsolatban. -ri-

Next

/
Thumbnails
Contents