Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-08 / 2. szám

1991. SZEPTEMBER 8. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 A X JAtZ úgynevezett civilizáció előtti kultúrákban az a hiedelem élt. hogy az ember amit megeszik, azzá válik, „vagyis az. vagy. amil eszel". A modernizáció során ehhez a felfogáshoz (érnénk vissza? - Vissza kellene térni, hogyha lehetne, de ma már nem nagyon tudunk. A fejlődéssel a civilizáltnak tartott társadalmak egyre inkább elszakadtak a természettől és rafinált, finomított, konzervált ételeket esznek. Ha nem is valamennyi, de az emésztőszervi betegségek jórészének ez az oka. - Ez a felismerés adhatott lendületet az Ön szakterületének, a gasztroenterológiának. Hogyan választja egy belgyógyász ezt a szakágat és egyáltalán, nekünk, laikusoknak miként tudná köznyelvre fordítani? - A gasztroenterológia az emésztőszervi betegségekkel foglalkozó szaktudomány, ennek a táplálkozástudomány szerves része ugyan, de nem mindig meghatározó. Ki, hogyan választja, az mindig individuális. Én például véletlenül. Amikor eljöttem a szegedi klinikáról, egy ezzel a kérdéssel foglalkozó belgyógyászati osztályra kerültem, ráadásul a gasztronómiát is kedveltem mindig. Ami nagyon izgatott benne és azóta is foglalkoztat: az emésztőszervi daganatok. Ez-Magyarországon a halálozás nagy részét okozza. Gyomordaganatok szempontjából abban az időben harmadik helyen álltunk a világon, ezen változtatni kellett. Ez volt az első kutatási témám és azután haladva a korral szaporodtak a vastagbél-megbetegedések, előjöttek azok a tényleg klasszikusan civilizációs betegségek, mint a fekély, és az alkoholizmus következményei, a hasnyálmirigy-gyulladás, a májbetegségek. Abban az időszakban kezdődött el az emésztőszervi endoszkópiának a fejlődése, amit úgy magyarázhatnék: az emberi szervezetben számos üreges szerv van, ezeket közvetlenül, száloptikás műszerek fcpgítségével vizsgálhatjuk. - Ez mikorra tehető, hiszen, gondolom, elárul a dátum valamit arról, hol tartott hazánk a fejlett államokhoz képest? - Aránylag jól álltunk. Egyébként a belső szervek közvetlen megtekintését már Krisztus előtt 600-ban felvetették spekulatív alapon. Kiterjedtebben az ötvenes évek végén kezdődött el ez a módszer, Magyarországon már 67-ben megcsináltuk az első száloptikás vizsgálatokat. - Még a szegedi klinikán történt ez? - Nem, Jászberényben. Kacskaringós utam volt, 1980-ban kerültem csak Szekszárdra, de most már szekszárdinak érzem magam annak minden előnyével és hátrányával. - Az emésztőszervi megbetegedések mennyire köthetők korhoz, társadalmi réteghez, lakóhelyhez? - Inkább érdekességeket mondanék száraz adatok helyett. Annyit leszögezhetünk, hogy Magyarországon az életmódváltozással, a káros szenvedélyek elteijedésével egyre fiatalabb korra tevődnek át például a fekélybetegségek. Különösen - Az ember életmódja, bizonyos élethelyzetek meghatározhatják, talán mondhatom: küldik Önhöz a betegeket. Ilyen szempontból lehet, hogy kiszámítható, jól prognosztizálható egyegy betegség. - Az életmód a betegségek 60-70 százalékának okozója. A prognózis azonban inkább negatív esetekben könnyű. Olyan összetett betegségcsoportnál, mint például a fekélyek, bizonytalan, hogy az életmódváltozás pozitív értelmű változást hoz-e. A gyógyításukhoz kiválóan értünk, de a kiváltó okot még egyértelműen nem ismerjük, számos felfogás él ezzel kapcsolatban. - Érdekes és persze érthető dolog, hogy általában a Nyugathoz mérjük magunkat. Nem lenne érdemes ezen a területen az orvoslásban jóval nagyobb múltra visszatekintő Távol-Kelet felé tekintenünk? - Itt meg kell különböztetni azokat az országokat, ahol az egészségügyi ellátás eléri a világ fejlett országainak a szintjét, azoktól, ahol éppen az egészségügy fejletlensége miatt nem tudnak foglalkozni e kérdésekkel. A mi szempontunkból Japánt érdemes figyelembe venni: húsz évvel ezelőtt Japán volt a gyomorrák-megbetegedésekben a világon az első. Hatalmas szervezettséggel és fegyelemmel sikerült ezt a számarányt jelentősen javítaniuk. Ebben benne vannak a szűrővizsgálatok, az általunk is használt, Japánból származó endoszkópos műszerek és az a módszer, amellyel a korai gyomordaganatok egy részét nem operálják, hanem endoszkópon keresztül távolítják el. Büszke vagyok arra, hogy Európában az első ilyen korai daganateltávolítást a múlt hét végén végeztük el egy betegemen a kecskeméti kórházban. Két azonos műszer egyidejű alkalmazására volt ugyanis szükség, ami a két intézmény együttműködésével volt megoldható. Ezzel a módszerrel évente három-négy beteg gyógyítható. - Ön a megyei kórház tudományos igazgatóhelyettese is. Szaklapokban publikál, tanulmányokat szerez, kongresszusokra jár és szervezi őket és most készült el egy könyve... Mit tudhatunk erről? - Olyan hagyományt próbáltam követni, amit egykori professzorom és tanítómesterem, Varró Vince professzor indított el: betegleíráson alapuló, a gyakorló orvosok számára használható kézikönyvet készíteni. Azt szeretném, hogy az alapellátásban dolgozó családi orvosok minél több információt kapjanak az emésztőszervi megbetegedésekről. Megjelentetését a Paksi Atomerőmű Vállalat tette lehetővé. Magyarországon ugyanis nagyobb a keletje egy buta, mételyező szerelmes könyvnek, mint egy hasznos kiadványnak. - Pedig áttételesen tömegeket érint, nem mindegy, miként forgatják, hasznosítják azt kollégái... - Ma Magyarországon a népesség 30-40 százaléka előbb vagy utóbb valamilyen gasztroenterológiai betegséggel kerül kapcsolatba. Átesett rajta, szenved benne, vagy a jövőben ennek néz elébe. - Talán ezért sem volt haszontalan ez a beszélgetés. Köszönöm. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS ezekben a nehezen érthető és magyarázható időkben éppen az intellektuálisabb beállítottságú embereknéljelentkezik gyakran az alkoholizmus, de egy másik kiváltó tényező lehet például a szekszárdi borvidék. Érdekes összehasonlítani, hogy a szekszárdi hasnyálmirigygyulladások gyakorisága és típusa párhuzamot mutat a marseille-i hasonló megbetegedésekkel. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szekszárdi bor van olyan jó, mint a dél-francia, másrészt a vörösborfogyasztás kétségkívül meghatározó. - Téves lenne az a hiedelem, hogy a vörösbor egészséges, sőt gyógyító hatású? - Bort iszik és vizet prédikál, tanár úr? - Szeretem a halászlét, de ez elképzelhetetlen paprika nélkül... Nem a diétás étkezés fetisizálását tartom célravezetőnek, hanem az extrém kilengéseket próbálom meg nyesegetni. Minden betegemnek ezt ajánlom. - Pedig a reformkonyha, a diétás étrend, a fogyasztó tabletta ma jó üzletág. Mit gondol, ez a dömping le fog csengeni egy idő után? - Biztosan. Ugyanúgy, mint a paramedicina, a kézrátétellel, lámpafénnyel való gyógyítás. A legnagyobb gond ezekkel a természetgyógyász irányzatokkal, hogy egy extrém viselkedésmódra extrém váÉletmódváltás helyett mértéktartás - A bor szerintem is a legegészségesebb ital, én sem vagyok absztinens. Sőt, sajnos dohányzom is, de mint minden étrendi, életmódbeli kérdésben, itt is a mértéktelenség károsít. laszt keresnek. Aki eddig szalonnát és vöröshagymát evett, annak a müzlit tanácsolják. A középutat kell megtalálni, persze ez nem mindig csak szándék, hanem pénzkérdés is. Dr. Simon László, az orvostudományok kandidátusa, a Tolna Megyei Kórház osztályvezető' főorvosa idén kapta meg a Hetényi Géza-emlékérmet, amit a Gasztroenterológiai Társaság ítél oda minden évben a szakterület legjobbjának. Magyarországon ez a legtöbb, amit egy gasztroenterológus elérhet.