Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-11-17 / 12. szám

1991. NOVEMBER 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 s kJ okan voltak akkoriban, akik ezt a probléma megkerülésének vélték, akik a válság elmélyülését, a testület ellehetetlenülését a kővetkező hetek várható szenzációjaként előre elkönyvelték. Múlt heti számunkban már előre jeleztem olvasóinknak, hogy a zárt üléstől - melynek témája a bizottsági munka teljes körű áttekintése volt - a valószínűleg gyökeres változások mellett se váljanak valami szaftos botrányt, vagy szenzációt - Először is leginkább az érdekelne mennyire bizonyultam megbízható jósnak? - A jóslat kiváló volt. Valóban teljesen nyugodt, higgadt légkör jellemezte a képviselő-testület november 8-i zárt ülését annak ellenére, hogy sok kényes kérdést érintettünk a bizottságok eddigi munkájának áttekintése során. - Beszélgetésünk további értelmezéséhez fontos háttérinformáció, tehát megkérdezem; maradt öné a kezdeményező >

szerep? - Igen. Az előterjesztést én készítettem. Két héttel az ülés előtt egy olyan elképzelést tettem le a képviselő-testület asztalára, amelyben, a kilenc bizottság helyett öt bizottságot javasoltam. A megszüntetettek közül három helyébe kerekasztalt, egyfajta társadalmasított szintet javasoltam. Két bizottság működtetését a törvény íija elő, így maradt a pénzügyi ellenőrző és az ügyrendi, jogi bizottság mely utóbbi a tárgyalások során kibővülő feladatkörrel ügyrendi, jogi és etikai bizottsággá minősült. A korábbi gazdasági és vállalkozási bizottságok helyét a vagyonkezelő bizottság létrehozásával javasoltam kiváltani. Az általam javasolt művelődési bizottság látszólag csak a nevében egyszerűsödött, ám a korábbi négy - a nevében is szereplő - feladatkör (oktatás, művelődés, ifjúság és sport) közül, a K

iort valójában csak most kerül haskörileg is e bizottság kompetenciájába. A szociális bizottság viszont az én előterjesztésem szerint is csak egy névegyszerűsítést jelent. A kerekasztalos működést a korábban bizottságok által ellátott területek közül a településfejlesztés, környezetvédelem, az önkormányzati kapcsolatok, valamint a kisebbségi nemzetiségi feladatok ellátására javasoltam. - Az eddigi működési tapasztalatokból mi indokolta ezt a nyilvánvalóan radikális reformtörekvést? - Nagyon sok oka volt ennek. Hatásköri bizonytalanságok, a szakértői háttérmunka hiányosságai, az önismétlések, párhuzamosságok, döntésképtelenségek stb. Az ügyek ide-oda tévelyegtek, sokszor későn vagy egyáltalán nem kerültünk döntéshelyzetbe. Lehetetlen volt a városi közvélemény kifejeződése a testületi munkában. A megterhelés egyenetlen volt. A sok bizottság miatt a testületi tagok két bizottságot is vállalni kényszerültek, ami az önagyonülésezés miatt akadályozta az érdemi munkavállalást. Az általam javasolt felállás azt is jelenti, hogy a képviselő-testület tagjainak csak egy bizottságot kell vállalniuk. - A bizottságok eddigi történetét végigkísérte egy vita. Sokak szerint az előterjesztések készítéséről a hangsúlyt át kellene helyezni a véleményezésre. Ebben is várható változás? - Ha a képviselő-testület az én elképzelésemet támogatja, akkor nem. Nekem pontosan az a vágyam, hogy témát csak bizottság terjesszen elő. Az én számomra a bizottsági előterjesztés a garanciája az alaposságnak, a körültekintésnek. Más kérdés, hogy a bizottságoknak a jövőben nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk szakmai hátterük - lehetőleg változatosabb - formáira, döntéselőkészítő munkájukban a városi közvélemény artikulálásának lehetőségére és kötelezettségére. Egyszerűbb és könynyebb megoldás lenne egy ilyen hangsúlyváltás, ám ha a bizottságok kompetenciáját nem növelnénk, hanem csökkentenénk, akkor az visszalépést jelentene a korábbi tanácsi szisztéma felé, amit a működés eddigi tapasztalataival nem lehetne indokolni. Még akkor sem, ha a feltárt és felismert hiányosságok változtatásra kényszerítenek bennünket. - Ha a most megválasztott bizottsági elnökök pártállását végigsoro|juk és öszszevetjük a korábbiakkal, a változásokat úgy is értelmezhetjük, mint a politikai kártyapakli újraieosztását? - A külső szemlélők részéről elképzelhető egy ilyenfajta feltételezés. Voltak ilyen találgatások a korábbi kilenc bizottság megalakulásakor is. Pedig akkor sem politikai alkuk tárgya volt a bizottsági elnökök kijelölése. Ha létezett volna akkoriban ilyen alku, aligha fordulhatott volna elő, hogy az elnökök kétharmada MDFes legyen. Most ugyanezt kell mondanom, annak ellenére, hogy ezúttal a két MDF-es elnök mellett egy-egy elnököt „állított" az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP. Amikor a képviselő-testület elé terjesztettem javaslatainkat, szándékom nem a politikai felülvizsgálat, egy új politikai alku létrehozása volt. Tapasztalatom szerint képviselőtársaim sem így értelmezték. - Igaz-e, hogy szóba került újabb alpolgármester beállítása, és folyik egy tanácsnoki szisztéma kimunkálása? - Előzetes elképzeléseim szerint nyolc tanácsnok működött volna. Ezt a testület nem támogatta. Magam is beláttam, hogy ez nem lett volna működő rendszer. A tárgyalás során új javaslatok érkeztek. Bizonyos tevékenységek összefogására tanácsnoki, másokra alpolgármesteri megoldást indítványoztak. Rövid - nem politikai - vita után úgy döntött a testület, hogy e kérdéskört november 14-i ülésén újra napirendre tűzi. Döntés tehát majd ott várható. - Külön indoklást érdemel a kisebbségi bizottság megszűnése, hiszen feladatköre más bizottságba aligha integrálható és hosszú távon a tanácsnoki megoldás sem látszik kellően hatékonynak? - Hogy mennyire jogos e feltevés, mutatja, hogy nagyon hosszú vita előzte meg e döntést. Tudni kell, hogy előkészítés alatt, illetve parlamenti elfogadás előtt áll egy nemzetiségi törvény. E törvény minden valószínűség szerint létrehoz majd egy, az önkormányzatok mellett működő, kisebbségi önkormányzati rendszert. Ez valószínűleg szükségtelenné teszi minden korábbi érdekképviseleti, érdekérvényesítési forma további működtetését. A testület úgy döntött, hogy erre a várhatóan rövid átmeneti időszakra, az e tárgykörbe eső ügyeket a kisebbségi iroda mellett az alpolgármester felügyeletére bízza, aki azt egy kisebbségi referens segítségével látja el. - Lesznek-e a mostani változásoknak a polgármesteri hivatal apparátusára is kiható következményei? - A kérdés úgy is felvetődött a testületi ülésen, hogy a bizottságok helyett az apparátusi munka felülvizsgálatával kellett volna kezdeni. Ez így igaz. A sorrendet a gazdasági bizottság körül kialakult helyzet fordította meg. A hivatali átszervezés tapasztalatainak összegzése, az apparátusi munka felülvizsgálata hasonlóan sürgető feladat, amelyre mielőbb sort is fogunk keríteni. - Mivel a bizottsági munka felülvizsgálatát ön kezdeményezte, bizonyára az sem titok, hogy személy szerint mennyire volt a bekövetkezett változásokban érdekelt? - Alapvetően érdekelt voltam. A képviselő-testület nagyon sokat dolgozik. Ugyanezt mondhatom a bizottságokra és a hivatali apparátusra. Az eredményesség mindeddig nem igazolta vissza ezt a töméntelen menynyiségű munkát. Most egy olyan változásban voltam érdekelt, ahol a befektetett munka eredményekben is jelentkezik. KIS PÁL ISTVÁN Fotó: Kapfinger András Polgármesterkedések? Politikai alkuk? időszerű racionalizálás... Régi és sokat próbált autósok tudják, hogy az autó megcsúszásának létezik olyan esete, amikor nem a fékezés, hanem az erőteljes gázadás a baj elkerülésének egyetlen módja. Ilyenkor minden az adott pillanat lehetőségének felismerésén múlik. Az október 17-i képviselő-testületi ülésen, amikor a „Szögi-ügy" a gazdasági bizottság válságába torkollott, felderengett annak a veszélye, hogy maga a testület sodródik le az útról. Kocsis Imre Antal polgármester az erőteljes gázadás, az előremenekülés lehetőségét ismerte és kínálta fel azzal a javaslattal, hogy a testület oszlassa fel minden bizottságát és újra gondolja végig azok létrehozásának és működtetésének módját.