Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-20 / 8. szám

1991. NOVEMBER 3. , szekszárdi 135 VASARNAP régi, megkezdett beruházások miért nem lettek befejezve. Konkrétan a Csatári toroknál lévő kilencemeletes épületek mögötti parkolóról beszélt. Szeleczky József irodavezető válaszában elmondta, hogy a második ütemre tervezett parkolóépítés előbb pénzhiány miatt maradt abba, később felmerült, hogy arra a területre - mert a terépviszonyok ezt lehetővé teszik, emeletes garázsok építését is egyfajta lehetséges megoldásnak tartják. A kérdés második felére, ami a fűtésre, annak drasztikus áremelésére vonatkozott Németh Zoltán képviselő, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója válaszolt, elmondva, hogy ahol az egy hőközponthoz tartozók kérik, lehetőség van arra, hogy ne átalányt, hanem tényleges, mért energiafelhasználást fizessenek. Közterület - közérzet Az egyik állampolgár igencsak nehezményezte, hogy amíg a város központjában, a „kirakatban" a lakóknak nem kell hozzájárulniuk a közterület fenntartásához, a lakótelepen élőknek csupán a kaszáitatás lakásonként ezer forintba kerül évente. - Szerintem több ezer embert kellene foglalkoztatni, s a létszámfejlesztés költségeit a lakóknak kellene megfizetni egységesen. A ráfordítást el kellene osztani a lakók és a kutyák számával, s abból kellene megállapítani, ki mennyit fizessen. Volt, aki ezt ellenezte, s azt ecsetelte, hogy a központban lakók amúgy is előnyt élveznek a kertvárosi részekben élőkkel, hiszen az utóbbiak rendes summával járultak hozzá például a közművesítéshez. Szó esett a hegyközségrendeletről, a vízelvezetők továbbépítéséről, a közterület-rongálásról, s arról, hogy a parkok padjairól le kellene szerelni a háttámlát, mert a renitens fiatalok azon üldögélnek, s összesározzák az ülőhelyeket. (Gondolom, a háttámlákból pedig új támla nélküli padokat lehetne csinálni.) Dr. Pataki Gábor alpolgármester a közterület-felügyelők munkáját ismertette egy kérdés nyomán. S ekkor elszabadult a pokol. Török Ferenc - sokak morgolódásától kísérve - előadta, hogy az egyenruhások úgy büntetnek, mintha ezért tartanák őket. De elmondta, hogy a 15-ös autóbuszból látta, amikor az egyik városatya az Ofotért környékén lévő fölcédulázott gépkocsijához sietett, amiről a büntetőcetlit rövid megbeszélés után a közterület-felügyelő levette és zsebébe süllyesztette. Rá is mutatott a „bűnösre". De erre talán (bízunk benne!) még visszatérünk lapunkban. Miért nem szerelnek föl forgalomirányító lámpát a Béri Balogh Ádám utcai és a Kecskés Ferenc utcai kereszteződésbe? Miért ott van a buszmegálló, s nem amott? Kinek a pénzén épül a gépkocsiparkoló a városatya háza, szerelőműhelye előtt? Milyen vállalkozásokat folytat és tervez az önkormányzat? Miért parkolhatnak a szép Korvin Ottó utcában a kamionok? Miért nem vezetik be a virilisták „intézményét" városunkban? A piacon miért állhatnak naphosszat az árusok személygépkocsijai? Érdekes kérdések sokasága vetődött föl az első szekszárdi közmeghallgatáson. Szinte valamennyire választ is kaptak az állampolgárok. De az adókkal kapcsolatban esett a legkevesebb szó. Arról a témáról, amelynek okán összegyűlt kedden az a csupán félszáz ember. Kocsisín és apaállatok Durgonics János bácsi ismert a város vezetői előtt. A különböző fórumok rendszeres látogatója, hozzászólója. Most is sikert aratott, néhány javaslatát még fontolóra kell venni. - Ne segélyt fizessenek, hanem munkát adjanak a munkanélkülieknek - kezdte hozzászólását, majd kifejtette - Egykor Szekszárdon négy téglagyár üzemelt. Föld most is van. Lehetne téglát égetni és a téglagyárakban a munkanélkülieket foglalkoztatni. Ezáltal a tégla is olcsóbb lehetne és a város is pluszbevételhez jutna. Mert, mint mondta: „Ingyen senki se kapjon jutalmat, pénzt csak verejték árán szabadna felvenni." - Meg kellene szüntetni a mesterséges búgatást - mondta következő javaslatában - mert az állatoknak sem jó a mesterséges megtermékenyítés. Helyette vissza kellene állítani a bikaistállókat, ahol minden állatfaj apaállata megtalálható lenne. A gazdák oda vihetnék fedeztetni anyaállataikat. (A jelenlévők derültek, az érintettek véleménye nem ismert.) Végezetül a gépjárművek kitiltását szorgalmazta a városból, és azt, hogy közlekedjünk lovaskocsikkal. Ez utóbbi javaslatával csak részben egyetértve Kocsis Imre Antal polgármester elmondta, hogy tervezik forgalommentes sétálóutcák kialakkítását, ahova gépjárművel nem lehet majd behajtani. Durgonics bácsi személyes problémájához, miszerint lovasszekeréhez sehol se tud kerekekre vassínt szerezni, dr. Tóth Csaba képviselő jelentkezett segítőként. Javasolta, hogy együtt keressék meg Töttős Gábor kovácsmestert, aki biztos, hogy tud segíteni. A törvény csak lehetőség Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a közmeghallgatásra azért van szükség, hogy a választók véleménye közvetlenül, az apparátus közvetítése nélkül juthasson el a megválasztott képviselőkhöz. Ez természetesen nem a közigazgatásban dolgozók munkájának a lebecsülése, pusztán a demokrácia gyakorlásának egyfajta lehetősége. Lehetőség, amivel a város történetében első közmeghallgatáson kevesen éltek. Úgy tűnik ezt is - mint sok egyebet - még tanulnunk kell. V. Horváth-Kapfinger-Tamási