Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-08-18 / Próbaszám

12 , SZEKSZÁRDI USARI4P 1991. AUGUSZTUS 18. Megkérdeztük Szüreti fesztiválnak márpedig lenni kell... - mondja a főszervező - Ezelőtt 3 évvel Dránovits István már szervezett egy Szüreti fesztivált Szekszárdon. Most miért vállalta fel újra? - Ennek két oka volt. Először is, mert úgy gondolom, hogy az emberek­nek szükségük van olyan látványos, nagyrendezvényekre, ahol 2-3 napig jól érezhetik magukat. Különösen fontos ez ma, amikor a közművelődés különböző formái ha­nyatlóban vannak Szekszárdon. A má­sik ok, hogy a polgármesteri hivatal ­szerintem rendkívül okos ötletére, mi­szerint pályázatot ír ki a szüreti napokra - nem volt jelentkező. Számomra el­képzelhetetlen, hogy egy ilyen város­ban ahol ekkora hagyományai vannak a szüretnek és az e köré épülő kulturális rendezvényeknek ne legyenek szüreti napok. Ennek a városnak meg kell tisz­telnie magát azzal, hogy évről évre megrendezi a saját fesztiválját. Ekkor döntöttem úgy, hogy ameny­nyiben a hivatal elfogadja a feltételei­met - nevezetesen, hogy a következő 4 évben én rendezzem a fesztivált -, ak­kor elvállalom a szervezést. - Ez úgy hangzik, mintha önfeláldo­zás lenne ez a munka. - Nem erről van szó. Az évek folya­mán kialakult egy csapat, akikkel ma is dolgozom. Velük 1985 óta együtt ren­deztük a különböző eseményjátékokat, szüreti napot. Ezek az emberek ma is munkatársaim különböző szinteken. Hiszen például Kis Pál Istvánnal, Ko­csis Antallal napi munkakapcsolatban vagyok, Knopf Attilával is rendszeresen dolgozom együt^ utoljára például a Pünkösdi fesztiválon, de rajtuk kívül egy csomó emberrel tartok fönn jó kap­csolatot, akik a megfelelő hátteret tud­ják biztosítani egy ilyen vállalkozás si­keréhez. És itt az anyagi háttérre ugyanúgy gondolok, mint a szakmaira, hiszen egy ilyen rendezvénysorozatnak a lebonyolítása igen kemény szakmai Totális Kérem, ha nem tudnák, ebben az országban mindenért a sajtó a fe­lelős! Mármint a kormány szerint. A sajtó, így együtt, minden megkülön­böztetés nélkül, mert ugyan nem a sajtó adott el Kalasnyikovokat Hor­vátországba, nem ő tagadta le és hazudott, de akkor is. Ugyan nem a sajtó gyújtotta fel Zwack Péter úr la­kását, és veszejtette össze az orszá­got összes szomszédjával, de akkor is. Ugyan nem a sajtó gerjeszti az inflációt, csíp le folyamatosan a nyugdijak értékéből, de akkor is... A „legaranyosabb"képtelenséget a múlt héten hallottam a mezőgaz­dasági tárca államtitkárától: a sajtó tehető felelőssé az olcsóhúsakció to­tális kudarcáért is... Hát kérem, eh­hez aztán tényleg nincs mit hozzá­tenni! Ugye értik, nem az a hibás, aki rosszul tervezte meg, s aki még rosszabbul kivitelezte, hanem a saj­tó! . w d . feladat, ugyanakkor elég sok pénzbe is kerül. - Milyen programokat kínál az idei fesztivál? - Ha minden igaz akkor sikerül any­nyi szponzorral megegyezni, hogy egy rendkívül színvonalas, a régi hagyomá­nyokat felelevenítő programot tudunk majd életre hívni. Lesz például cigány­prímásverseny, tűzijáték, különböző, a szürettel kapcsolatos ügyességi verseny, olyan felolvasó est, mint amilyet annak idején Babits Mihályék tartottak. Idén mi Mészöly Miklóst és barátait szeret­nénk felkérni. De természetesen meg­tartjuk a jól bevált borudvart és persze lesz ökörsütés, felvonulás és szüreti bál is. - Mennyiben üzlet ez? - Azt hiszem az a felfogás, misze­rint a kultúra és az üzlet ket össze nem egyeztethető fogalom, már a múlté. Ezek igenis egyre inkább összeolvadó fogalmak. Úgy gondolom csak akkor van értelme ezt csinálni, ha mindenki megtalálja a számítását. A polgár aki jól akaija érezni magát éppen úgy, mint a reklámozó vagy a kereskedő, aki a ma­ga területén akar haszonhoz jutni. És ez így van rendjén. Hogy nekem meny­nyirejövedelmező? Egyelőre semeny­nyire, hiszen ha minden tervünk sike­rül, jo ha rentábilisak leszünk. Anyagi­lag ez nem egy „nagy buli", ma még. Hogy később mi lesz?... Hát az sokban az idei Szüreti fesztivál sikerén múlik. IFJ. KUTNY GÁBOR Levelesláda-nyitás Egyik kajánkodásra félálmában is kapható kollégám kérdezte tő­lem, mit lehet kezdeni a levelezési rovattal egy újszülött lap indulása­kor? - Magadnak írsz néhány levelet, hogy legyen mire válaszolni, vagy is­merősöket kérsz föl, hogy az így kelt levelek okán működésbe léphessen a Szekszárdi Vasárnap levelesládája? Válaszom a kérdezőnek csalódást okozott, mert azt feleltem egyik megoldás alkalmazására sem visz rá a lélek, noha homo ludesként ­játékos emberként - valószínű halálomig benne vagyok minden olyan játékban, ami több az idő puszta agyoncsapásnál, de semmi sem vonz, aminek veleje, értelme nincs. Különben pedig, a Karinthy-féle klasszikus modell, a „két macska voltam s játszottam egymással" alkalmazhatat­lan a mi esetünkben. Szándékainkat tenné gyanússá és tán komolyta­lanná is. A mienkhez hasonló levelesláda szerepe egy városlakókhoz szóló városi lapban igen szerény, ugyanakkor nagyon fontos, mert teret nyit az Olvasónak ahhoz, hogy jelentkezéseivel beleszóljon a város életé­nek alakításába és a lapkészítés dolgába is. Utóbbit, mármint az „is"-t nagyon hangsúlyoznám. Egyébként a levelezési rovat az, amiben elfér le­vélírónk minden gondja, baja, öröme, reménye, jobbító szándékú, vagy csak jelzésnek szánt megnyilvánulása. Ha megtisztelnek bennünket bizalmukkal, nem okozunk csalódást. Legyenek a munkatársaink, vállaljuk együtt a szolgálatot a városért, a város polgáraiért. Mondják el szemtanúként, ne adj isten kárvallottak­ként azokat az eseteket is amelyek nem törvényszerűen nehezítik, zavar­ják életünket, amelyek ellen együtt több sikerrel léphetünk föl. Mint látni fogják, ezen az oldalunkon csak szolgáltatni kívánunk, a levélírók mellett ennek jegyében kap szót a jogász, a pszichológus, hív­juk fel a figyelmet minitallózókban és tékánkban az érdekes, fontos al­kalmanként csak szórakoztató olvasnivalókra, melyek a könyvtárban érhetőek el. Esetenként arra lesz szavunk, hogy a kispénzűek hol vásá­rolhatnak olcsón. A rovatszerkesztő tehát várja Válaszol: leendő munkatársait. Leveleslá- LÁSZLÓ IBOLYA dánkat tekintsék nyitottnak. 7100 Szekszárd, ÍRJANAK! I. Béla király tér 1. (S)TARThatatlan illúziók Nem igaz, hogy mi vagyunk a leg­pesszimistább nemzet. Népünk fiai bizonyos esetekben kifejezett opti­mizmusról, nem ritkán pedig az illú­ziókba vetett hitről tesznek tanúbi­zonyságot. Május óta hisszük töretle­nül, hogy a német kormány és a Ma­gyar Nemzeti Bank által létrehozott Starthitel-konstrukció napokon belül hozzáférhető lesz, s hogy - deklarált céljának megfelelően - vállalkozói eg­zisztenciák megteremtését fogja szol­gálni. Kérem, a hír igaz. Csak - még mindig! - nem napokon belül, nem mindenkienk - az igényekhez képest azt is mondhatjuk, nogy csupán az elenyésző kisebbségnek - s nem is egzisztencia megalapozására. Keveset, keveseknek Szekszárdon a hitelkérelmekhez szükséges nyomtatványokat az Iposz és a Kisosz helyi szervezeténél mint­egy hétszázan szerezték be eddig, s jellemző az érdeklődésre az is, hogy a kereskedelmi bankok fiókjait is na­ponta tucatjával keresik föl a hitelben reménykedő érdeklődők. Látni kell azonban, hogy ha azt a mintegy há­rom és fél milliárd forintot, ami erre az évre a konstrukció keretében ren­delkezésre áll, elosztjuk a hitelt folyó­sító 16 bank, s ezeknek az országos hálózatát alkotó bankfiókok között, akkor egy-egy bankfiók mindössze néhány vállalkozó hiteligényét tudja majd kielégíteni. Szekszárdon néldául a szóba jöhető hét-nyolc bankfiók mindegyike átlag három ; négy, eset­leg öt kérelmező hiteligényét elégít­heti ki. Ami - bárhogy osztunk és szorzunk - csak töredékét jelenti a re­ménykedőknek. Kezdő vállalkozást ilyen bizonytalan forrásra aligha lehet alapozni. Maga a hitel összege - 0 5-9 millió Ft - sem elegendő sok esetben komolyabb, igazán egzisztenciát te­remtő vállalkozás beindításához. Csupán hitelből nem megy* Az a néhány vállalkozó, aki beke­rül a „szórásba', nem Fortunának kö­szönheti majd szerencséjét. A hitel folyósításának van ugyanis néhány ­a kezdő vállalkozók többsége számá­ra igen keménynek bizonyuló - felté­tele. Szekszárdon az Alisca Patent Kft. készít térítés ellenében hitelkérelme­ket és üzleti terveket. Tőlük tudom, hogy a vállalkozók legnagyobb része nem képes biztosítani a tervezett összköltség minimum 30 százalékát saját erőből (amiből legalább 10 szá­zalék készpénz kell, hogy legyen!), il­letve nincs meg a hitel után a bankok által megkövetelhető 150 százalékos fedezete. Nagyon sok az olyan érdek­lődő is, akinek csak a hitel fölvételéig teijed az előrelátása, de leendő vállal­kozásajövedelmezőségére, a hitel visszafizetésére nem tud meggyőző tervet bemutatni, esetleg nincs tisztá­ban például azzal, hogy a kamatokat már a türelmi idő alatt is fizetni kell, vagy, hogy társaságba bevitt pénz eseá tében a kettős adózás a hitelt rendkí-™ vül megdrágítja. Augusztus... szeptember... Mindazok, akik érzésük szerint olyan életképes ötlettel, annyi saját erővel és fedezettel rendelkeznek, hogy optimizmusuk továbbra is indo­kolt, s a kevés befutó hely egyikére esélyesnek tartják magukat, jól meg­alapozott üzleti tervükkel és hiteike­relmükkel lassanként valóban fölke­reshetik valamelyik bankfiókot. Ér­deklődésemre az OTP-ben azt mond­ták, hogy minden pillanatban vájják a hitelkérelmek befogadásához szüksé­ges engedélyt. Az OKHB Rt. kisvál­lalkozói fiókja előreláthatóan augusz­tus 20-a körül, a Budapest Bank nelyi szervezete augusztus végétől foglal­kozik a hitelkérelmek elbírálásával. A bankfiókok és a már említett szer­vezetek segítséget nyújtanak a szük­séges dokumentumokat, kérelmeket illetően is. Aki ajövőben kíván tájékozódni a Start-hitellel kapcsolatos tudnivalók felöl, annak figyelmébe ajánlom a Vi­lággazdaság c. lap augusztus 7-i összeállítását. - ri -

Next

/
Thumbnails
Contents