Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-05 / 6. szám
Szekszá’rd "V i d é k e 111. Fejezet. 25) Kéményseprői dij 26) Halottas kocsi . . 27) Vágóhíd utáni haszonbér . 28) Sülymérték után . 1560. frt — . 462. » — . 765. i — . 200. » — Az első két fejezeti összegekkel együtt 30.141 frt 07 krt tesznek ki a bevételek. KIADÁSOK : 1) Község vagyona utáni állami adó 1146. frt 40 2) Ugyanaz után illeték adó . 402. » — 3) Katona beszállásolási adó . 19. » 05 4) Betegápolási adó . . . 1459. » 74 5) 6. 7. 8. 9. 27. 29. 35. 45. 46. 48. 49. 51. 52. 55. 56. tétel alatt felsorolt személyi kiadások jelesül tisztviselők fizetése szöllöszeti tanfolyam vezetőjének lakbére — őrmester — kis- birák — házi szolgák — bába — kocsisok — szállásmester — kertész — csőszök — hegypásztorok — rendörbiztos — rendőrök stb. személyes kiadások kitesznek 22.587. » 24 10) Ujonczozási költség 100. » — 11) Tolonczokra . . . . 50. » — 12) Nádorcsatorna részére . 18. » 13) Ferencz közkórháznak . 100. 80 14) Irodai költségek 600. » —15) Cselédek gyógyszere 50. » — 16) Nápidijak s úti költségek 150. » ■— 17) Ipariskola segélyezése 300. » — 18) Törvények hírlapok stb. 36. » — 19) Magán kórházakban ápoltbetegekért 50. » H 20) Honvéd menház 10. » 21) Polg. iskolai tanárok nyugdijára 124. » — 22) Sétpatak tisztítása . 1000. » — 23) A község adósságai utáni törlesztések a) a polg. iskolai adósság utáni kamatok 812. » 46 b) szekszárdi takarékpénztárnál 2634. » — c) budapesti takarékpénztárnál 1207. — 24) Fűtésre / 1 . . . 500. » — 25) Javadalmatok fájának behordása vágatása . .: . és 600. » _____ 26) Hirdetési nyomtatványokra 80. > — 28) Lótartás . . . . 400. » 30) Jegyzői nyugdíj alap 110. 64 31) Épület fentartás 1200. fff 1 32) Biztosítások . . 150. » — 33) Kövezésre. .... 1200. » —' 34) Szegényeknek .... 200. » —V 36) Vegyes számla tartozás (!) 1700. » — 37) Előre nem látható kiadások (!) 1100. » — 38) Fü- széna takarítás 400. » — 39) Vízvezetékek (?!) fentartása . 1000. > 40) Nagyvendéglö állami adója . 695. frt 07 41) Nagyvendéglőre felvett 30 ezer frt 6 kamatja . . . . . 1800. » — 42) Nagyvendéglö utáni illeték egyénért. 192. » *50 43) Nagy vendéglőre felvett kölcsön törlesztésére . . . . . . 4439. » 48 11. Fejezet. 44) Vadvizárok tisztogatása . r . 250. » — 47) Bikák, lovak alá szalma 160. » 50) Előre nem látható kiadások . 100. » — 111. Fejezet. 53) Utczák világítása 1200. » 55) » seprése 200. » —' 57) Sétatér gondozása (!) 200. » — összesen 50.734. frt 47 Lapunk tere ma nem engedi meg hogy I bővebben foglalkozzunk e költségvetéssel; legközelebbi számunkban azonban visszatérünk annak részletes méltatására. Ezúttal csak annak a konstatálására szorítkozunk hogy ily óriási kiadásokkal nem egy ósdi falunak megfelelő községi admi- nistrácziót hanem egy minden igényeknek megfelelő s a kor színvonalán álló rendezett tanácsú várost tarthatunk fenn, a nélkül hogy közterhcinket csak egy k r aj cz á r r a 1 is emelnénk, — sőt ellenkezőleg, — egy rendszeres és kifejlettebb gazdálkodás és jobb ellenőrzés mellett e közterheket aránylagosan s fokozatosan év r ől-évre lejebb is szállíthatjuk, s a különbeu is súlyos községi terheket folytonosan enyhíthetjük. Es ezt a legközelebbi számainkban be is fogjuk bizonyítani.---- A népszámlálás, eredménye -a központi járásban ös szehasonlítva az 1880-iki állapottól a következő adatokat tüntettte ki. Agárdon tiz év előtt az összes lakosság 1966 lélek 1890-ben 1633 apadás 333. Alsó-Nánán tiz év előtt 1428, ma 1538 szaporodás 110. Alsó-Nyék tiz év előtt 1145 ma 1401 szaporodás 256. Báta tiz év előtt 3460, ma 3263 apadás 197. Báttaszék tiz év előtt 7095 ma pedig 8063 tehát 968 s igy majd ezer emelkedés. Decs tiz év előtt 2678 ma 3207 tehát a szaporodás 529. Harcz 695-ről 917-re tehát 222-vel emelkedett. Mözs 1743-ról 1874-re tehát szaporodás 131. Öcs ny 2640-ről 3655-re s igy 1015-el szaporodott. Szekszárd 11948-ról 14932-re emelkedett tehát 2984-el. Tolna 7723-ról 7964-re azaz 241 emelkedés. Várdomb 840-ről 942-re s igy 102-vel emelkedett. Az. egész központi járásban tehát csak két községekben apadt a lélek szám Agárdon és Báttán. örvendetes emelkedést tapasztalunk Szekszárdon, Öcsényben, Bátta- széken, Decsen. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 4-én ülést tartott melynek lefolyásáról legközelebbi számukban referálunk. — A Kocli-féle oltóanyaggal való kísérletezés eszközölhetése czéljából a m. kir. belügyminiszter egy üvegcsével (5 gramm 14 írt 66 kr. értékben) küldött törvényhatóságunkhoz, hon- nét az oltások végezhelésére a Ferencz-korház igazgatóságaim kiadatott. ~ D.-Földvár község képviselő testületé a székesfehérvár-adony-szabolcs-paksi vasút vonal kiépítéséhez 60.000 frtnyi hozzájárulási összeget szavazott meg. —r Fehérvármegye vasutügyi bizottsága, nemkülönben az állandó választmány január hó 26-án tartott ülésében a székesfehérvári-bicskei helyi érdekű vasútra, 200,000 frtot, a szfehér- vár-sárbogárdira 100,000 frtot, végül a szfehérvár- ercsii vasúti vonalra 200,000 forintot, összesen 500,000 frt segélyösszeget javasol a közgyűlésnek megszavazni. A segélyösszeg akként- fog adatni, hogy a megye közönsége annak erejéig törzs- részvényeket fog vásárolni. __ Tüzfecskendők megérkezése. A vármegyénk több községé részére Újvidéken Trog- mayer Gyula gyárosnál megrendelt tüzfecskendők és tűzoltó szerek megérkezvén, azok a legközelebb már az illető községeknek kiküldettek. r.L M érnöki előléptetések. Czibur Vilmos a helybeli építészeti hivatalnál évekkel ezelőtt alkalmazva volt kir. mérnök II. oszt. kir. főmérnökké. — Rhédey Adolf az itteni mérnöki hivatalhoz beosztott kir. mérnök pedig II. oszt. kir. mérnökké lépteltettek elő. —■ A népiskoláknál segéd tanítókul — a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter legújabban kibocsátott rendelete értelmében — csakis oklevéllel biró tanítók alkalmazhatók. . _ Hőgyész községi körjegyzői állásra K 1 i m e s Antal volt némedii jegyző egyhangúlag megválasztatott. Baross és Osztrákok. Az osztrák ^sógorok nagyon zokon veszik a magyar kereskedelmi minisztertől, hogy a magyar ipart és kereskedelmet ki akarja emelni az eddigi stagnációból. Félnek, hogy Magyarország, mely eddig olyan pompás kundsehaftnak bizonyult a magyar ipar fejlődés következtében otthon szerzi majd — Szegény fiacskám, mit tegyek ? A legjobb akarat mellett sem történhet másként. — Tégy amit akarsz, amiről gondolod, hogy szórakoztat. — Puszi I Szervusz! — Úgy! — No jól van! Két héttel később ismét szemközt ülnek az ebédnél. — Kedves férj uram, elhiheti nekem, hogy még most is kellemesen emlékszem a múlt heti nöegyleti bálra. Igazán, már oly jól rég nem mulattam. Mondja csak, azt a fekete szemű, egyenes magatartásu urat, hogy is hívják csak ? Annyi sok bemutatás és lárma közepette nem is érthettem nevét. — Azzal a kis rendezett bajuszszal és szakállal? — kérdi a férj, kiegészítve a személyleirást. — Igen! igen ! igen ! . Kalló Gyula ! — Csakugyan Gyula, erre még emlékszem kissé. Oh, de nagyszerűen lánczolja a csárdást. Úgy e bár, maga rósz ember, még most sem hozta el a bálkrónikát, pedig én oly kiváncsi vagyok és úgy szeretném olvasni. — Itt van nálam, — a referens átengedte kéziratban. — Tehát visszaveszem dorgáló szavaimat; hanem apropos: kézirat! Még ön távol volt, egy távirat érkezett. Mindketten kölcsönösen átadják az iratokat és egy időre elcsendesülnek. Végre a férj szakítja meg a csendet: Kedves fiacskám, nekem a ma esteli vonattal haladéktalanul el kell utaznom ; előre tudomásodra adom, hogy intézkedhess. — Igenis, tudomásul vétetik és az intézkedés megtétetik. Az asszonyka gyorsan otthagyta helyét és szobájába vonult, hol egy kis illatos névjegyre pár szót irt s remegő kezekkel e czimet irta rá : Kalló Gyula urnák Helyben. * * - * Gyönyörű holdvilágos est van. B. város C. utczájában nem igen szokták az órákban a járó kelők a csendet zavarni. Jellei lakásán is csak ép egy ablak tanúskodik arról, hogy élő lelkek is laknak ott. A mennyiben csak onnét szűrődik világosság a függönyön át. Mintegy fél óráig tarthatott e csend, j midőn gyors férfi léptek hallatszottak, melyek i szintén a Jellei-ház kapujánál végződtek. A folytonos mormogás és a csengetyü erőszakos megrázása, az illető boszaságáról eléggé tanúskodott. — János. — szólt annak, ki a kaput kinyitá gyorsan ,menjen le az állomáshoz, hozza haza csomagomat. Százezer menykö, épp az orrom előtt repült el a vonat, aztán valószínűleg elkéstem az átvevésnél. Az utolsó szót már a szoba ajtaja nyelte el, melyet mérgesen csapott be. Jellei neje szoba ajtajánál egy ideig tétovázott. hogy ne lépjen-e be: végre mégis benyitott; abban a pillanatban suhant egy árny az ablakon keresztül . . . * * . * Lásd kedves barátom, itt akár végét is szakíthatnám ennek a történetnek. Bizonyára elképezheted, hogy Jellei meg volt lepve. Bánom is én ! Gondolod, hogy dühöngött ? Az asszonyka sirt és raetegetözött, vagy éppen csak sirt és bocsánatot kért. Talán úgy is lehet, hogy nem kért semmit, nem is sirt, hanem élvezte a boszu gyönyörét. Lovagias emberek • ilyenkor a becsületre hivatkoznak és — válnak . . . Az asszony titkos, édes v^gygyal gondol a jövőre, midőn egy unalmas férjtől szabadulva, az ábrándos, kedves lovag karjaiba vetheti magát. Hanem azért a tisztesség okáért csinál jelentet és védekezik, hogy ártatlan,- csak kissé szórakozott — mert a férj elhanyagolta . . . Nem igy volt. r Jellei nagyon komoly és nagyon is üzletember. Áz asszony szép és gazdag. E két tulajdonság igen előnyös a férj üzletére. Jellei tehát nem dühöngött, nem tett szemrehányásokat . . . kissé gondolkodott, aztán »jó képet csinált a rósz játékhoz« s örvendetes (!) tudomásul vette, hogy kis felsége az ö távollétében is tud szórakozni ...
