Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-26 / 48. szám
— Oh, folytatá kevés szünet után az újból kitörő kétségbeesett fájdalom hangján — könyörüljön rajtam, mondja, hogy ez az egész csak lázas képzelet, hogy ez ismét csak hevült ágyam örült szüleménye mely az ébredéssel sötét álomként fog tova reppanni. Vezessen hozzá engedje öt csak még egyszer, csak még egy pillanatig látnám! — Mélyen meghatva nyitám ki előtt s a kis szoba ajtaját, hol Lili gyönyörű arcza a lenyugvó nap aranysugáraitói környezve — mint egy életet öltve emelkedett ki a kép sötét hátteréből. — A következő jelenetet elmondani képes alig vagyok. Latényi őrültként rontott a kép felé öröm kiáltásokban törve ki, melyeket csakhamar a legfékezhetlenebb boszu kifejezései köveitek. — Tehát ide zárta öt be előlem, orditá karjait fenyegetöleg emelve felém és még azt merte állítani, hogy 1 meghalt! Könyörületet nem ismer, szív helyett egy kö darab fekszik keblében. — Latényi mondám, kezemet vállára téve — legyen nyugodt, tévedésének szomorú következése lehet. Ez nem Lili, csak annak arczképe. — És a kép Lili, és Lili az enyim, kiáltá a kép felé rohanva. — Ekkor következett az a szörnyű pillanat, mely sötét fellegként borulva mnltamrá lelki furdolással terheli egész életemet. Igaz, hogy Lili elvesztése felébreszté emlékeimben mind azt a mit ezért az emberért szenvedett. Eszembe jutott kérlelhetlensége, midőn előtte térdelve összetett kezekkel könyörögtem Lili életéért. Jól lehet a közel múltban átélt keserves órák; szeretett barátnőm szomorú halálakor kiált szenvedések tették valóban kőkeményé szivemet; de én mind ezt kétségbe vonva hajlandóbb vagyok hinni, hogy a boszuló Nemezis használt fel alkalmas eszköze gyanánt, és az mondatta velem e szürnyü szavakat. |— Lilit ily könnyen nem kapja meg a kép ára 50,000 forint. . — A báró halálsápadt arczát egyszerre piros szin önté el, erei kidagadtak homlokán, majd kezeivel fejéhez kapva rémületessen hangzó kaczajban tört ki. És újból az ötven ezer forint, sikoltá ha ha! Hát azt hiszi hogy Lili birhatásá- ért, én csak annyit adok. Miliokat kérjen, és azt sem sokallom. — Enyim leszel életem egyetlen angyala! Megyek, futok, a pénzt azonnal elő teremtem. Egy pillanat alatt itt leszek vele, végzé szavait elsietve, és őrülten rohanva le az ország ut felé. * * * És ismét eljött az az évszak midőn a főváros népe, mintegy lidércz nyomást érezve — menekülni kíván a szűk falak közül a szabadba hol tele kebellel szívja a testet lelkei éltető tiszta tavaszi léget. A Margit sziget is megnyill a közönség számára. Üde nevetés vidám zaj vegyült egybe a madarak énekével melyek vígan repdeztek a fák újra zöldelö koronái felett. És vázlatok felvétele végett kerestem fel fővárosunk e szép édenét, és kerülni akarva az embereket, nem épen kellemesen hatott meg midőn egy ismerős hang érintő füleimet, majd nevemet hallám kiáltani és a nevezett irányt követve tekintetem Izával találkozott. Örülök édes Izám, hogy láthatlak, mondám átölelve egykor igazán szeretett barátnőmet, és hidegen üdvözölve a kis társaságot melynek bemutatott. — Mily régen nem találkoztunk Nolikára! Azelőtt csak el jöttél geröfalvi birtokunkra melynek szépségéről épen most jöveteled előtt beszéltem. Nemde milyen nagyszerű ott minden? — Kastélyunk fényes berendezését nem is említve, csak nagy kiterjedésű parkunkat hoztam elő, melynek elragadó szépségéhez ezt a szigetet hasonlítani sem lehet. Ugye igaz kedvesem? — Igaz hogy régen nem találkoztunk felelém nagyzásból eredő kérdését figyelembe sem véve. Lili halála után elutaztam, és a telet fiülföldön töltve csak pár nap előtt tértem vissza. — Akkor talán nem is tudod mi történt egykori vőlegényemmel. — Latényit gondolod ? Róla mit sem tudok, bár érdekel felöle hallani. . — Oh a dolog annál inkább fog érdekelni mivel — némileg — a szakmádba vág. De hald tehát: A tőlem kapott kosár következtébeni — halálos betegségéből felépülve elhagyta és talán egy fél évig kerülte a fővárost, hol egyszer csak ismét felmerült, — állítólag egy arczkép vételének czéljából — ötvenezer forint birtokába akarva jutni. Fáradságot nem kiméivé, jó és rósz utakat megkísértett. — Kölcsönöket kért, és midőn nem kapott, váltókat kezdett hamisítani felhasználva a leggazdagabb uraságok neveit 1— tehát a mi nevünket is. Utóbb nagybátyjához fordult, ki bor zasztó tetteiről értesülve, sietve kereste fel öt. A szegény öreg báró minden áron megakarva nyugtatni drágalátos öcscsét szép szavakkal adta tudtára, hogy most nem adhat neki oly nagy összeget, hanem halála után egyetlen örökössévé nevezi ki őt. Akkor meg kell halnod, kiáltá a rettenetes ember késsel rohanva a.gyenge öregre, kit — köszönet a közbejött segélynek:— nem életveszélyesen de nagyon sulyossan sebzett meg. Arczomat kezeimbe rejtve remegve halgattam Ira szavait ki nevetve folytatá. (Folyt, köv.) VEGYESEK. Falb jövendölése. A zöld békák tudós kónkurrense most Bécsben ijesztgeti a félénk emberiséget, földrengéssel, jégesővel, viharral, özönvízzel, — és legközelebbi fölolvasásán is a kritikus napokkal az özönvízzel és a jégkorszakkal foglalkozott. Az 1892. esztendőről is nyilatkozott Falb és első sorban azt a praktikus hasznot lehet ebből nyerni, hogy nem keli nyári lakást bérelni. Megjósolta ugyanis a professzor, hogy a nyáron »tetemes csapadékok« várhatók, ami magyarul annyit tesz, hogy sok eső lesz. A borkereskedők pedig jól teszik, ha most összevásárolják a szőlőnedvef, mert a nedves 1892-ik esztendőben rossz idő fog járni* a 'venyigékre. A legerősebb kritikus napok jövő évben márczius 18-án és április 26- án lesznek. Jelenleg is közel álluuk — szerinti elsőrangú kritikus naphoz, mely e hónap 26-án lesz. A 6400-ban bekövetkezendő özönvizről is beszélt, de erről már egyrészt régebben megemlékeztünk, másrészt kissé korainak tartjuk ezzel foglalkozni. Ráérünk még erre. KÜLÖNFÉLÉK. A csők veszélye. Egy newyorki orvos nagy ellensége a esókolódzásriak, mert mint állítja, huszonkét különféle baktérium van minden ember szájában s a csókolódzás által ezek a baktériumok különféle betegségeket visznek át egyik emberről a másikra. Ha már czókoíódzik valaki, mondja az amerikai orvos, használjon rezpiratot. No iszen megköszönnék a szerelmesek. * A persa sajtó. A persa sajtónak története nem nagyon régi. Nazr-Éddin sah alapította. Hogy mi vitte a saht erre, azt ö maga a következőkép mondja el naplójában : »Páris utczáin gyakran láttam a kocsikat a bakon újságot olvasni s ekkor eszembe jutott, hogy a szorgalmas olvasás a szegény embereknek a gondolkozását elvonjafa rossz gondolatoktól. Elhatároztam, hogy népemnek is megszerzem ezt 'a a jótéteményt s figyelmeztettem a velem voft nagyvezirt, hogy juttassa ezt a dolgot Teheránban eszembe.« A sah azután, alig hogy visszatért birodalmába, kinevezett egy »sajtóügyi minisztert«, a kinek az volt a kötelessége, hogy hírlapokat alapítson. Ma már Persiában van több politikai napilap és egy ilusztrált hetilap is. Sőt van már egy papi lap is, a mely a mellett kardoskodik, hogy a lakók Térjenek vissza az eredeti izlamra. * A borghese-képtárről érdekes hirt írnak Rómából, mely. még akkor is megérdemli, hogy szóljunk róla, ha a terv megvalósulása nem egészen bizonyos. Arról van szó, hogy a Borghese- képtár a pápa akarja megszerezni. A terv kivitele annál valószínűbb, mert a Borghese-család a pápaság fénykorában összeköttetésben volt a keresztény egyház fejével, sőt a család egy egyházi tagját meg is választották pápának, igy hát méltányos, hogy a szentszék tegyen valamit leghívebb híveinek az érdekében s ne engedje, hogy a család rósz anyagi helyzete miatt a becses mügyüjte- mény elkallódjék. Igaz ugyan, hogy a pápa vagyonát is nagyon megdézsmálta a hibás kezelés, de azért könnyen meglehet, hogy a szent atya a nagybecsű képtár egy részét meg fogja vásárolni még pedig azokat a képeket, melyek V. Pál és VIII. Kelemen pápának, megy Scipio Borghese bibornoknak az életére vonatkoznak. * Tapasztalatok villamos fénynél. Arra a tapasztalatra jöttek, hogy a villamos fénynek titkai vannak, melyeket eddigelé még nem ismernek. Gyöngébb vagy erősebb villamos áram jelentékeny különbségeket idéz elő a színekben, a mi legfeltűnőbb az arcznál. Minél erősebb a villamos fény, annál pirosabb az arcz ; 15—20 000 gyertya erejű fénynél pedig már vörös, sőt az erős fény a bőrt is barnitja. * Festönők Konstantinápolyban. Egy darab idő óta feltűnően szaporodik a török, fővárosban a, festönők száma, a minek egyszerű.magyarázata az, hogy a hárémek szépei nem elégednek meg többé a fotográfiákkal, hanem olajba festetik le magokat. A háremekbe pedig csakis nő mehet be. Tiszteskoru angol missek már évek óta jo üzleteket csinálnak Konstantinápolyban is csinos vagyont gyűjtöttek össze. Most aztán franczia, olasz, német, spanyol és görög női festők versenyeznek velők. A művészi igények nem nagyok, mint a következő fisét is bizonyítja. Egy miss már egészen elkészült egy fiatal török lány arczképével. Egész életnagyságban festette, A lány azonban nem volt vele megelégedve, pedig mindenki úgy találta, hogy a megszólalásig hü és a kék bársony is nagyon szép, az ékszgr pedig igazári sokat érő. »Kicsi« — mondta végre a lány. A művésznő zavarba jött erre a kifogásra. »Látja — mondá a lány*1— most még tizenhat éves vagyok, bizonyosan nőni fogok még, s már jövő esztendőre nem hasonlít hozzám a kép. Miss, miért nem festett már nagyobbra, hogy később ia hasonlított volna hozzám.« Hflj ", IRODALOM. A „Képes Családi Lapok“ legutóbbi száma rendkívül érdekes és dús tartalommal jelen meg Benitzkyné-Bajza Lenke »Titok« czimü regényének folytatása mellett ott találjuk Palágyi Lajos-nak »Szerelem« czimü hosszabb költeményét, Nagyvárady Mirá-nak elbeszélését és több apróbb érdekfeszitő beszélyt, Irodalmi becsét emeli e számnak Tolnai Lajos megkezdett czikksorozata, melyben a magyar költőknek irói jellemrajzát festi Csokonaytól Bartók Lajosig. E nagy költőnk és kritikusunk nem a költők életrajzát ismerteti meg velünk, -hanem a költő egyéniségének irói jellemének hű rajzát adja. E számában Gsokonayról beszél, méltatja irodalmi működését, mely nevét a magyar irodalom történetében halhatatlanná tette. Részünkről a legmelegebben ajánljuk a »Képes Családi Lapok«rat. olvasóink figyelmébe, mint egy oly lapot, melynek minden egyes száma legkiválóbb íróink és Írónőink tollainak műveit tartalmazza. Előfizetési ára: Egész évre: 6 frt; fél évre: I frt; negyedévre: 1 frt 50 kr; mely előfizetési összegek a »Képes Családi Lapok« kiadóhivatalához: Budapest, nagykorona u. 20 szám alá czimezendők. NYILTTÉ R.*) Hamisított fekete selyem. Égessünk el egy darabkát a szövetből, melyből venni akarunk, s a hamisítás azonnal kitűnik. Valódi tisztán festett selyem összezsugorodik, gyorsan kialszik és nagyon kevés, világos barna hamut hagy hátra. — A hamisított selyem (mely könnyen zsíros, lesz és kitöredezik)'lassan tovább ég, vagyis szálai izzókká lesznek (különösen ha- festőanyaggal vannak megnehezítve) hamuja sötétbarna, mely ellenkezőleg nem zsugorodik össze, hanem inkább meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját megdörzsöljük, elporlik, a hamisitotté pedig nem. G. Henneberg (cs. és kir. udvari szállító) selyemgyári raktára Zürichben, szívesen küld bárkinek mintákat valódi selyemszöveteiből, darab és végszámra bérmentve és vámmentesen. Levelekre — Svájczba, — 10 kros bélyeg ragasztandó. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget a szerkesztő nem vállal. (Szerk.)
