Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-19 / 47. szám

a % é, s A VUtkt. nak Sárszegen a róni. kath. hitvallás s2ertaft;isai* szerint beszenteltctni, s Hild E. L. a »Részvéthez« czimzétt nagy-kanizsai temetkezési vállalata által örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent­mise-áldozat f. hó 16-án, azaz hétfőn d. e. io óra­kor fog a nagyrécsei róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Sárszegen, 1891. nov. hó l4-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! VADÁSZAT. Nagy vadászat. Nagy vadászat tartatott e hó 11. és 12-én gróf Zichy Jenő Szent-Iváni és Hatvani uradalmaiban, melyben resztvettek a házi uron kivül: gróf Bethlen Gábor, gróf Vurmbrandt Ferdinánd, gróf Lázár Jenő, idősb és ifjabb gróf Zichy János, gróf Ztchy Aladár, gróf Zichy Kázmér, Elek Gusztáv kamarás, B u k 1 y angol tábornok, báró F i á t h Miklós főispán, Meszlenyi Lajos és Ürmény Bernáth orsz. képviselők, gróf Klebersberg Zdenkó, Scherer Camillo, Boda Sándor urak. Vadászat alkalmával lövetett 392 drb. vad, és pedig: 224 fáczánykakas, 152 nyúl, 2 róka, 1 erdei szalonka s néhány fogoly. A tavalyi rósz tél és a nyári jégverés által vadakban okozott pusztítás miatt a nyulalc csak a remisekben lövettek, a foglyok pe­dig kiméltettek. A vadászat után fényes lakomák voltak, melyeket felejthetlenné tett a szives háziúr világhírű magyar vendégszeretete. Zene és művészet. Uj népdal. Pap Zoltán, a fiatal dalköltő, uj nótát komponált, a melynek szövegét is maga irta e címmel: »Angyal kellett az Isten­iek.« Fiatalon elhunyt felesége emlékének szen­telte ezt a szép szomorú dalt s apósának, Magyar János dr. szegedi ügyvédnek ajánlotta kegyelete jeléül. Kótáját Nádor és Bárd zenemű kereskedők adták ki hangutatos cimképpel ilusztrálva. Ára 60 kr. VEGYESEK. Becsét veszti a legválasztékosabb étel is, ha nincs étvágyunk. Az étvágy gerjesztésére, úgy mint mindennemű gyomorbajok ellen, melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe E g g e r dijjutal­mazott »S z ó d a p a s z t i 11 á i t.« Kapható 30 lcros eredeti dobozokban Magyarország összes gyógy­szertáraiban, valamint »Egger A. fi-a« gyógy­szer különlegességi gyárában B é c s-N u s s d 0 r f. .Szekszárdon: Bátory Elek és Szondy Ist­ván, — Bátaszéken : dr. Stauróczky Lajos,'— Bonyhádon: Kramoliny József, — Dunaföld vá­ron : Murin József és Esztergomy G., — Gy ön­kön: Bévárdy Lajos, — Högyészen: Térv Imre, — Pakson: Malatinszky Sándor, — Ta­másiban: Lakner Lajos gyógyszerészeknél. CSARNOK. Árnyoldalak. — Elbeszélés. — Irta: Göttinger Ilona. (Folytatás,) Eljött az ősz, és a haldokló természet titkos aggodalommal tölté keblemet. Minden sárgult le­vél melyet fájáról lelépve tova lehelt a fuvalom, megrezzenté szivemet. Fájdalmas sóhajokat hal­lék körülöttem, és reszkető kebellel hallgattam a zúgó szelet melynek szomorú süvöltése a messze távolból repült felém. Bátyám, ki lelkemnek ezen izgatott állapotát már régen észre vehette^ pár órával előbb felkeresve szobámban következő szavaival telt a legboldogabb emberré a vilá­gon : Jenő öcsém, búskomorságod öreg szive­met felette terheli, miután azt tovább nem néz­hetem kénytelen vagyok megszegni az önmagám­nak tett fogadást. A próba év melyet tisztességes rendes magaviseleted és kitartó munkaképességed megbirálásának szándékaiból tűztem ki, még nem járt ugyan le, de együttlétünk óta szerzett tapasz­talataimból tudom, és egész életmódod mutatja, hogy belőled becsületes ember vált. Titkos bána­tod okát jól ismerve — becsüllek érte fiam. Ere­idben Latényi vész pezseg. Határt nem ismerő könnyelműséged daczára szerelmedet csak egyszer ajándékoztad el, és meleg szívből fakadó érzel­med őszinte volt és igaz. Lelkedet nemes! lélekhez -fűzve szerelmed tárgyát érdemesen választád, és ahhoz hű ma­radva be nem váltható ígéreted égeti lelkedet. Mondom, egy éven át akartam meggyőződni váljon érdemes vagy-e a szép angyal birhatására, és hogy beleegyezésem által nem teszem e még szerencsétlenebbé az ártatlan gyermeket a mely végetted már annélkül is oly sokat szenvedek. De most miután felfedeztem szivedben Őseid vé­rét, teljes megnyugvással magam küldelek hozzá — keresd öt fel, és atyai keblemre együtt vissza térve árasszátok el utolsó napjaimat vidám él­tetek derült fénynyével. Menj Jenő hozd uj ott­honába, és boldogítsd szeretett Lilikédet! — Csak is te lehetsz képes elképzelni a hatást melyet ezen szavak reám gyakoroltak. Nagybátyám kezét ajkamhoz szoritám, de szólni nem bírtam. Az ilyen boldogitást köszönő érzel­mek kifejezésére nem léteznek szavak. — Ki által értesült az öreg báró nevedről, melyet keblembe rejtve előtte emliteni nem mer­tem soha. — Oh Lili, ez újból igazolni látszik sejtelmemet mely szerint az állott lélek amely elhagyatottságomban rajtam könyörült, és mely­nek nevét nagybátyámtól meg nem tudhattam soha — kedves barátnéddal, az én nemes szivü ellenségemmel azonos Szerelmünktől csak ö be­szélhetett. Kívülem- csak ő ismer s szeret tégedet oly hévvel oly igazán, és csakis az ö szavai olt­hatták bátyám szivébe az irántad oly mélyen gyöke­redző atyai érzelmeket. És most drága életem isten véled a boldog viszontlátásig. Levelével versenyt utazva siet feléd, hogy hévvel ölelve keblére zárhasson és forrón csókolhassa cseresznye ajkad és csillag­ként tündöklő szemeidet —- még a siron túl is hü Jenőd. * * * Könnyezve tettem a levelet kedves hallottam összekulcsolt merev kezeibe, majd csókot nyomva márvány homlokára, és a még pár órával előbb jogossan csillagnak nevezhető lehúnyt szemekre megtört szívvel sohajtám: Lili, te valóban jobb emberismerő valál ná- lamnál, mert én az ész, de te a szív felett hozál Ítéletet. Igen, te mint gyönge gyermek feledezted az érző szivet ott, hol annak létezésében én még ma is kételkedtem. Vagy igaz tehát a költő szava, ki a szerető sziveket két delejes órához hasonlítva állítja, hogy azok egyikének mocczanása, kell, hogy megingassa a másikat. Te boldog vagy Lili — a halálban is mo­solygó angyal arezod tisztán tükrözi vissza a bocsánatot. Ezt te teheted. Szivedet megtörve néked csak éltedet rablá el. Ha nálam is csak az forogna kérdésben, talán én is szívesen meg bocsáttatják neki, — de ellenem többet — na­gyobbat vétett, tőlem drágább kincset — légedet rabolt el Lili! és halálod iránta táplált ellenszen­vemet a gyűlöletig fokozta. Lelkem hazugnak vallna — elveti uj fogadásait. — Az eskülörö nem nyer előttem kegyelmet. Azért kívánom, hogy balcsillaga no vezesse öt utamba, mert érzem, hogy reá nézve találkozásunk végzetteljes leend. Nem nem, felejthetellenem még esdöleg össze­kulcsolt hideg kis kezeiddel te sem vagy képes felébreszteni keblemben a feledés békítő érzelmeit, késő bánatával nem hozhat téged uj életre. A te gyilkosságodnak meg nem bocsátók soha! (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. Állattenyésztési pályázat. Az országos magyar gazda­sági egyesület uj hivatalos lapja, a »Köztelek« szerkesz­tősége pályázatot irt ki a gazdasági haszon-állatok tenyész­tésének bármely ágáról Írandó gyakorlati czikkre. A pályadij 100 frank, mely időközönként ismétlődve fog különböző gazdasági kérdések megvitatására kiíratni. Az állattenyésztési pálya munkék f. évi november hó 20-ig küldendők a »Köztelek« szerkesztőségéhez, Budapestre. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot októ­ber hó 3l-től november hó 13-ig a földmivelésügyi mi­nisztériumhoz beérkezett jelentések alapján a következő volt: Az augusztus hó eleje óta tartott száraz és kedve­zőtlen időjárást a hirtelen beállott novemberi fagyok követték, melynek káros hatása általában az ország min­den részében észlelhető. Valószínű azonban, hogy a beál­lott enyhéhb és csapadékos időjárás a növényzet fejlő­dését előmozdítja és igy remélhető, hogy a még ki nem kelt gabona is mihamarabb kikéi; helyenkint Ugyan pa­naszkodnak, hogy a vetéseket férgek és egerek is megti­zedelték s hogy sok helyen a mag elvesztette csírázó képességét, a vetést pótolni kell. A búza- és rozsvetése­ket ez idő szerint csekély kivétellel országszerte csak gyengének jelezhetjük, az árpa sem kielégítő, sőt néhol rossz. A repce többnyire kielégítő, csakis az alföldi ré­szeken gyenge, itt helylyel-közzel már ki is szántották, oly silány volt, A megkésett szántás és vetési munká­latokat a gazdák sürgősen eszközük. Tehát kilátásunk van, hogy a gabonavetéseknek szánt terület még mielőtt az igazi tél bekövetkeznék. . többnyire befejezést nyer- Tavaszi vetések alá is kezdenek szántani, helyenként a munka a nedves időjárást következtében igen jól halad. Takarmányban ez idő szerint még nincsen hiány, de legelő és fü kevés van s igy a jószág száraz takarmá­nyon él. Szerkesztői üzenetek. N. Vérségi Antal. A lapot a mai számmal megindí­tottuk. — Cs. B. Felhasználtuk. — Lutris. Sorsjegy huzási nyilvántartással nem foglalkozhatunk. — Kapitány M. Har­cias levelére nincs mit válaszolnunk. — S. i. Báta. Magán levelet irtunk. — D. L. Köszönjük a meglepetést. — Sz. Cz. H. Gyermekmesék. Nem használhatjuk. Leporellának. »De ha szépen kérlek« .........mi ugyan kardot nem rán­tu nk, de azért, odavágunk, ha kell. B. J. Igen! ha körül­mények engedik. — Cs. . . . . Köszönjük. NYILTTÉ R.*) Báli ruhákhoz való selyemszöveteket, méterenként 60 fertői egész 6 frt 35 krig (300 külömböző minta és szin) egyes ruhákhoz vagy végszámra vámmen­tesen és bérmentve küld G. Henneberg (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Mintákat posta- fordultával küld. Levelekre — Svájczba — lOkros bélyeg ragasztandó. Eladó físharmonium. Egy igen jókarban levő, kitűnő hangú Deutsch- mann-féle físharmonium, — különösen ajánlva a lelkész és tanitó uraknak, vagy kisebb templom számára, orgona helyett, — igen kedvező föltéte­lek mellett, jutányos áron, eladó. Hol? megmondja a kiadóhivatal. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget a szerkesztő nem vállal. • (Szerk.) 2891. ad. 1896. 891. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Pozsgai Józsefné hagyatéki ügyében a tamássii kir. jbiróság területén lévő Felső-Iregh községben . fekvő a felső-ireghi 403.. sztjkönyvben A I 7—18 sorsz. alatt foglalt ingatlanokra a végrehajtási joghatályu hagya­téki árverést 826 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1391. évi dec2ember hó 31-ik napján délelőtti 10 órakor Felső-Iregh község házában vhajtó vagy helyettese közbe­jötté esetén megtartandó nyilvános árverésen a megálla­pított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 szá­zalékát vagyis 82 frt 60 krt készpénzben a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881: LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tamásiban a kir. járásbíróság mint tkvi ható­ságánál 1891. évi julius hó 16-ik napján. Horváth Aladár, kir. aljbiró. 4132. tkvi 891. Árverési hirdetmény. A gyönki kir. járásbíróság mint tkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Újlaki Németh János és neje Csősz Mária simontornyai lakos végrehajtást szenvedők elleni ügyében 67 frt 60 kr. tőke, ennek 1891. évi május 1-től járó 8 százalék kamatai 28 frt 95 kr. per és végrehajtási s ez­úttal 8 frt 30 krban megállapított árverési kérvényi költ­ség iránti követelése behajtása végett a végrehajtási ár­verést elrendeli s hogy ehhez képest á simontornyai 615. sztjkönyvben f 599 b hrsz. a. fele részben Újlaki Németh János és neje Csősz Mária, -- másik fele részben pedig Iváncsik Józ-sefné szül. Vig Julianna nevére felvett 388. népsorsz. ház udvarral az 1881 évi LX. t. cz. 156. §-nak d. pontja alapján egészben 320 frt becs mint megállapí­tott kikiáltási áron 1891. évi deczember hó 10-ik napján d. e. 10 órakor Simontornyán a közság házánál megtar­tandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alól is a legtöbbet Ígérőnek eladatik. A venni szándékozók részéről az árverés megkez­dése előtt a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeg bánatpénzül a kiküldött kezéhez leteendő. A vételár 3 részletben és pedig az első az- árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap, a második 60 nap s a harmadik 90 nap alatt az árverés napjától járó 6 százalék kamataival együtt a szekszárdi m. kir. adó­hivatalba fizetendő. Az - egyidejűleg kibocsátott árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen tkvi hatóságnál s Simentornya község elöljáróságánál megtekinthetők. Az árverés elréndelése a simontornyai 615. sztj- könyvben feljegyzendő s egyúttal valamelyik helyi lap­ban közzéteendő. Kelt Gyönkön a kir. jbiróság tkvi hatóságnál 1891, évi szeptember 18-án. Ernst Ödön, kir. aljbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents