Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-29 / 5. szám
VEGYESEK. — Becsét veszti a legválasztékosabb étel is ha nincs étvágyunk. Az étvágy gerjesztésére úgy mint mindennemű gyomorbajok . ellen melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe Egger dij- jutalmazolt Szódapasztilláit. Kapható 30 kros eredeti dobozokban Magyarország összes . gyógyszertárában, valamint Egger A. fia gyógyszer ’ különlegességi gyárában Bécs - Nussdorf. Szekszárdon: Szondy István és Bátory Elek. Bonyhádon: Kramoliny J. Dunaföldvá- ron: Murin József és Esztergomy G. H ö gyász e n : Téry Imre. Báttaszéken: Dr. Stau- róczky Lajos. Gyönk: Bévárdy Lajos. Paks: Malatinszky Sándor gyógyszerészeknél. A MAI HÁZASSÁGOK. (A 13-ik forint) Valahol azon érdekes kérdéssel fordult valaki hozzám : hogy tulajdonképen mit tartok én szerelemről Kereken azt feleltem, hogy csalhatatlannak bár nem tartom magamat ezen a téren — mert hiszen nő vagyok — de szerény nézetem szerint szerelem az az érzés mely a lelkeket , egymáshoz fűzi, melyet igaz vonzalom teremt bizalom erősít, és a tisztelet örökké tesz, és mely oly mélyen oly szilárdul gyökeredzik a szív belsejében, hogy azt onnét sem idő sem erő sem hatalom, még a Koch-féle oltóanyag sem mozdíthatja ki. Ezen válaszom az illetőnek tetszését felelte megnyerte — ha pályázat lett volna hirdetve, késedelem nélkül nekem ígérte volna az első dijat — de igy csak azzal tüntetett, hogy naplóját oldalzsebbéböl kivéve bele firkálta szavaimat, melyek amint egy gyors tekintettel észre vettem épen ezen — előbbi feljegyzése alá kerültek: »Csizma falpallásért Vikszléder Náczinak egy forint és ötven krajczárral tartozom. Nollikám a boldogságtól azonnal szét pattanok ! ezen szavakkal rohant be hozzám tegnap , előtt Csúnya Elza — egy feltűnő szép lány, kit sietve öleltem körül karjaimmal hogy szét ne pattanjon mert valóban kár lett volna oly bájos teremtésért — és csakis akkor eresztettem el mikor sejtettem hogy a boldogság már egy kevéssé kipárolgolt belőle. Igen igen, folytatá a leggyorsabb szóáradattal, hogy ne is volnék boldog mikor menyaszony vagyok. Oh ha ismernéd őt, ha láthatnád! Ám de ne hidd, hogy a szép külső gyakorolta reám igéző hatását, én elfogulatlanul ítéltem, és választásomat a szív érzelme mellett a bölcs vélekedés a gondos megfontolás is vezényelte. Ö nem épen Adonisz ám, sőt előre figyelmeztettek hogy kék haja és vörös szeme van neki — persze én mindjárt sejtem, hogy a haj és a szemek színét a harcz — vagyis a beszéd-tüzében a szép menyasszony nyelvecskéje tévesztő össze hanem az a szellem az az ész ! de ítélj magad. Ezzel elövont kebléből egy kis levélkét, melyet én átfutva meglepetve láttam, hogy a kék hajú vörös szemű vőlegény senki más mint Vikszléder Náczi reményteljes adóra, ki az én szavaimat használta fel szerelmi vallomásának kifejezéséül, csupán a végét a mi neki— valószínűleg újdonsága végott — legjobban tetszett, kikerekitve és saját észére alkalmazva hozzá tette, hogy szivéből a szerelmi bacillusokat a Koch-féle oltóanyagból egy literre menő injekcióval sem irthatnák ki. Nos mit szólsz hozzá édes ? hallottál-e már ilyen ragályos szerelemről 1 ide nézz, látod ebben a levélben a bacillusokat, galambom, ez nem antik íróktól kölcsönzött frázis, hanem villanyos ész modern szüleménye. Egy nagy iró azt mondja: a szép gondolatokat magas szellemek találják ki és a bolondok kürtölik tovább. Majd repül most ez a szép eszme a czélrózsa minden irányában, szájról szájra minden felé fogod hallani a bacillusokat, de akkor ne feledd kedves, hogy azok mind az én vőlegényem agyából származnak. Tegnap már egész ragad tan lépett be hozzám a bájos Elza, és egy karszékbe ereszkedve mély gondolatokba merült. Nem nem, sóhajtá végre mintegy önmagával társalogna, az egész ctak zzédelgés gőzerővel akarják az újításokat behozni; a széttépett szivet lehet orvosolni, de a tüdőt csak nem. Te Elza, nem megfordítva akartad e ezt megint mondani 1 Oh igen jól tudom mit mondok, I és be is bizonyíthatom. Tegnap este még rongyokban vittem szivemet az operába, honnét vissza jőve az ott összetört sebek már be is hegedtek, de hogy ezt a csoda hatást nem Kech-féle gyógyszer eszközölte azt elhiheted, hanem két fekete szem tüzes tekintete. Vörös szemek Elza, nem feketék — ha csak tegnap óta meg nem sötétültek. Semmi vörös, fekete haj fekete szem. Oh Nollikám de szép is a szép! hidd el fülig szerelmes vagyok. Elhiszem, már tegnap is az voltál, azért vagy menyasszony. Még nem vagyok menyasszony édes, hanem ma még valószínűleg az leszek, dr. Kajla Elek olyan tekintettel vetett reám hogy azok után kénytelen megkérni kezemet. Hát a tegnapi kék hajú vőlegényed hová tűnt ? Ah te még azt nem is tudod, hiszen az már vízözön előtti história. Apuskával nem tudott a jámbor megalkudni felettem. Pedig már közel voltak, a diferenczia utóbb csak 13 forintot tett ki, akkor apuska hatot rám ígért, mire a nemes lélek hat forintot''engedett — most tehát már csak , egy forint maradt — de épen az volt a szeren- | csétlen tizenharmadik. E vőlegényem egy krajczárt sem akart többet engedni, pedig ha még 50 krajczárt engedett volna apuska bizonyosan meghozta volna értem azt az áldozatot, és a hiányzó fél forintot szívesen rámfizette volna, de a kőfejü nem hajlott a szóra, hanem odább látott és úgy elpeder edett, hogy talán a világ végén sem ált meg. No, gondoltam magamban ha ez igaz, akkor szegény Vikszléder Náczi keresheted a talpallásod árát. Elza azonban igy bölcselkedett tovább : Gondolhatod menyire sújtott ez engemet mint előbb emlitém szivemet rongyokba vittem az operába. Hol azt egy sötét szempár tekintete össze forrasztá, hallottam Elza. Furcsa világban élünk, a sziveket ingyen foltozzák meg, egy csizma tal- pallás egy forint ötven krajczárba kerül, bár mint legyen is csak ezután óvatos légy, hogy szived egy fél forint végett újból szét ne szakadjon. Oh attól ne tarts már, elhatároztam hogy a jövő felettemi alkudozásnál midőn a diferenczia már csak krajczárokra rúg — azt saját magam a zsebpénzemből fizetem. Göttinger Ilona.-mmCSARNOK. Az őskorszak zsugorított helyzetű temetkezése. — Wosinszky Mór, akadémiai felolvasásából. (Folyt, és vége.) Különben nagy ellenrnodást rejt magában azon vélemény, hogy pusztán térkimélés miatt idézték volna elő a tetemeknek e zsugorított helyzetét a meneklithikus emlékekben és a hullaurnákban. A kegyelet emelte e fáradságos s sokszor óriási emlékeket kegyeletből helyezték a hullaurnákat is többnyire a lakások aljába, s a kegyeletnek e szép tanúbizonysága megengedte vol- na-e azt, hogy puszta térkimélés szempontjából oly kegyetlenül bánjanak el, erőszakos összekö- tözéssel halottaik tetemével ? Elenyészik azonban az ellenmondás, ha e szokást más szempontból magyarázzuk, mert a zsugorított helyzet, mely kegyeletellenes, ha kicsinyes és kevésbbé indokolható körümények okozzák, ;— megszűnik kegyeletellenes lenni, amint magasabb vallási f0_ galmak parancsolják azt. Az V. fejezetben azon kérdésre felel meg, hogy ad magyarázatot e különös temetkezésnek ? A panologiai adatok összevetése után azon következtésre is, hogy o temetkezés nem jellemez egy bizonyos népfajt. De további érvelésében azt mez bizonyos korszakot, mert követték nemcsak a paleolith- és neolith korban, hanem a bronzkorszakban is. A régészek egy nagy része a kő- korszaknak tulajdonítja a zsugorított helyzetű temetkezést. Az mindenesetre áll, hogy eddig leggyakrabban kökorszakból konstatálták e temetkezést, de helytelen azon feltevés, mintha e temetkezés csakis a kökorszaknak volna jellemző szokása. Hogy he yesen oldhassa meg e kérdést előbb azt kulaija, hogy különállóan fejlődött-e e szokás más más világrészben, vagy pedig közös eredetben leli-e az magyarázatát ? Erre vonatkozólag azt hiszi, hogy amint önállóan s egymástól teljesen függetlenül fejlődhettek különböző népeknél egészen azonos primtiv eszközök, úgy önállóan keletkezhettek egészen hasonló erkölcsök és szokások is, akkor, ha ez erkölcsök és szokások azon érzelmekben gyökereznek, melyek az emberi természettel vele születtek. Megengedi tehát azt, hogy a halottak eltemetésének szokása önmagában véve, önállóan keletkezhetett különböző népeknél, mert hisz a halottak iránti kegyelet képezi ennek alapját s ez az embernek született tulajdonsága. Ha azonban e temetkezési szokásnak módozata természetellenesnek s kegyeletellenesnek látszik, mint ez a tetemek erőszakos összezsugoritásánál fordult elő, s ha e szokás mindamellett tér és idő szerint egészen különvált népeknél általánosan, elterjedt — akkor nem tulajdonítjuk annak keletkezését az emberi szellem azon pgységének, mely sokszor egyenlően nyilatkozik a gondolkozás módban ép úgy, mint az ér- I zelmekben, akkor ezen legősibb időkből az egész I világon elterjedt különös szokás nem keletkezhe- | tett különállóan, különböző világrészekben, hanem csak közös eredetben lelheti magyarázatát. Ha most a közös eredetben keletkezett oly különös szokás, érvezredeken keresztül a legszivósabban ! tartotta fenn magát, akkor magasabb lélektani indokból kell e szokás keletkezését keresnünk s ez nem lehet más, mint azon vallási fogalomnak nyilvánítása, mely az emberi fötusnak helyzetébe fektetve halottait, a tulvilági uj élet — s az ottani ujászületének hitét jelképezi. VI. fejezetben a zsugorított halottak lelhe- lyein konstatált különböző kulturfokok alapjain . e temetkezési szokás terjedésének irányát mutatja ki s azon következtetésre jut, hogy e szokás két külömbözö irányban terjed el Európában. Az egyik irány Ázsiából Afria északi partvidé en, a Gibraltáron át vette utján Spanyolországba, Franciaországba s Belgiumba, a másik irány pedig Kis-Ázsián, Görögországon, s a Dunavölgyön át terjed. Szerkesztői üzenetek. Traiber A. Nagyon ügyetlen viczez volt valóban az illetőtől — s csak azt sajnáljuk hogy az ezüstszalag eltévedt — de ha lehet előkeritjük s beküldjük. Utána nézetünk a paksi expediczionknál. A lapot újra elküldtük. N Y I L T T t R.*) Tiszta selyem mintázott fonlards méterenkint 1 frt 20 krtól egész 4 frt 65 krig. (450 különböző minta) egyes ruhákra és végszámra bérmentve és vámmentesen küld G. Henneberg (cs. és kir. udv. szállító) selyemgyári rak- i tára Zürichben. Mintákat postafordultával küld. Levelekre tiz kros bélyeg ragasztandó. Cognac. Cognac Rouyér, Quillot & Co. nagy i üveg frt 6.— > Societé & Comandit *** » 4.50 » » » > kis > > 2.30 ** » » nagy > » 3.50 » kis' » 1.80 » f. Champagne ala vanille nagy 9 3 — > > > > » közép » 2.20 » » * » » kis » 1.48 Bulier Ribot & Co. ** nagy > 2.— Droubois fréres *** » p » 2.20 Exqusit *** » ■» 2.— > Grf. Keglevich *** > » » 2.40 * * * * kis » 1.20 » Világosi I-ső rendű . nagy % 2.40 » » Il-od » » » 2.— » O-magyar » » 1.60 > kis ■ » . » 90 Puncs essenczia orosz 1 » » 1.80 Absynth schweitzi i 1 » » 1.80 Szerémi ó-szilvorium " 1 liter 1.20 Rum, tea, likőrök, kitűnő minőségben kaphatók: SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea kereskedésében Szekszárdon, G-erenday-féle ház. *) E roVat alatt közlőitekért felelősséget a szerkesztő nem vállal. (Szerk.) <
