Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-15 / 42. szám

S z e k s z á r d "V I d é k e. Erdélyi levél. V aj da-Hunyad. Onkénytelen az émber mindenre születik; egyik költő, mert annak születeti, a másik meg csavargó, mert szintén annak született; akad ugyan olyan is, ki semmire sem születik; a ki él, de nem tudja miért, s meghal, miután leélte czéltalan életét. Van viszont más, Ja sok mindenre születik; igy Téglás Gábor, a dévai m. kir. állami föreál- iskola igazgatója — a sok egyéb mellett még arra is születeti, hogy kirándulásokat rendezzen. Kevés ember ismeri Hunyad megyét s általán Erdélyt úgy mint ö, melyet jórészt gyalogosan járt be és ezt az utazási kedvet szereti iskolája növen­dékeiben is felébreszteni. Minden kedvező alkal­mat megragad, hogy tanítványait kirándulásra vigye, a midőn peráze mások is kirándulnak ve- ló'k s igy ha idó'm engedi én is. A Széchenyi emlékünnepély délutánján az internatus növendékeivel és számos kísérővel átrándultunk Vajda-Hunyadra. Vajda-Hunyad, az ősi dicsőség visszfényében ragyogó vár, mondhatni Hunyad megye büszke­sége, szemefénye. Dicsőségét nem a harczok körülraorajló za­jában szerezte; ostromló ágyúk nem törtek rést falain, rohanó elenségef nem vert vissza éber őrsége; nevéhez nem tapad vér. Vajda-Hunyad dicsősége másnemű. A magyar vitézség történetének legkimagas­lóbb alakja, a félhold réme, a történelmi törekvő hős, Hunyady János építette; ide e várba szállt nyugodni, ha hazáját nem fenyegette vész. Itt e várban pihente ki a hosszú hadjáratok, a nagy, véres csaták fáradalmait; itt hajtá le a hü feleség szerető keblére a kormányzás gondjaitól nehéz fejét; itt a csendes otthonban, melyet nem értek a politikai élet szélvészei és hullámcsapá­sai, serdülő két fiának láttára merített erőt azon hálónak szétszakítására, melyet a haza cselszövé- nyes, ármányos ellenei szőttek a haza legjobb fiának elejtésére. Vajda-Hunyad volt Hunyady János menedék­helye, várába szállt nyugodni. Fekvése, úgy építészeti szépségei egyaránt keresetté, látogatottá teszik Vajda-Hunyadot. Kül­földi turisták, kiknek módjukban volt körülnézni Európában, elragadtatással szólnak e középkori építményről, melynek restaurálása, különösen, mióta annak vezetését a közoktatási minisztérium vette át, gyorsan és szépen halad. Möller István mérnök, a restaurationális munkálatok vezetője, ki különös tanulmányává tette a középkori építészetet, most épen Vajda- Hunyadon időzik segédjével s a legszívesebb elő­zékenységgel kalauzolt bennünket. A Mátyás­loggián és az »aranyházon« dolgoznak je­lenleg; ajtók, ablakok mint stylszerüek; a vasa­lások a legkülönfélébb változatokban tüntetik elő a gothikus építészet különböző díszítményeit. A most már egészen kész kapuszobában tartotta ezelőtt talán nyolcz évvel alakuló köz­gyűlését a »H u n y a d v á r i-E g y 1 e t«. Ott volt az öreg Arányi is, Vajda-Hnnyadnak lángbuz- galmu apostola, ki törődött testével, hófehér hajával és lengő szakáiéval, de a lelkesedés tüzé- vel szemében, hévvel ecsetelte Hunyad jövőjét, midőn elmondta, mint fog zarándokolni városról városra és faluról falura mindaddig, mig össze nem gyűjti azt a millió forintot, melyből a várat fényessé, az alatta elterülő várost nagygyá és boldoggá teszi. Visszafojtott lélegzettel hallgatták szavait, a lelkesedés tüze gyújtó hatást gyakorolt mindnyájunk szivében, az előadás hatása által lebilincselt kétkedők is hívők lettek egy perezre. A lélek ugyan erős volt, de gyönge a test, me­lyet az évek és betegség megtörtek és sírba dön­töttek. Arányival együtt sírba szállott a »Hunyad- vári-Egylet« is. A pár száz frtnyi tőke, a re­mélt millió alapja, ott Budapesten elkallódott, s a várat látogatók közül alig a századik tudja, ki volt Arányi és mit köszön neki a vajda- hunyadi vár? De azért Vajda-Hunyad, miként ezt Arányi látnoki hévvel megjósolá, nagygyá és boldoggá lesz; nem ugyan a közadakozás milliójából, ha­nem környékének vasgazdagságából és a magyar kormánynak jóakaró gondoskodásából. A vár alatt hatalmas gyártelep terül el; három kohó sötét füstje emelkedik nehézkesen a láthatár fölé és le van rakva egy Martigny-féle aczélöntönek nagy kiterjedésű alapfala. A gyár­telepen Markup gyári mérnök vezetett minket körül, a legrészletesebben mutatva és magyarázva meg mindent. Láttunk vasolvasztást, öntést, s a szemünk láttára öntött igen díszes hamutartó ott díszeleg Téglás Gábor a dévai m. kir. állami fő- reáliskola igazgatójának Íróasztalán. Jó alkonyat volt már, mikor a sodronypályához mentünk fel, hol a vasérczet és szenet szállító csillérek mint lomha, fáradt hollók ereszkedtek alá. Vajda-Hunyadon erősen folyik az építkezés. Magánosok sok szép házat emelnek; a kincstár pedig a tavaszon kezdi meg azon építkezéseit, melyekben a székely munkástelep nyer majd elhelyezést. Fáradtan, kimerülve értünk a városi ven­déglőbe, hol rövid idözés után visszatértünk — egy újabb kellemes emlékkel. Petrovich Ferencz. IRODALOM. Dr. Toldi László folevéltárnok a „Törvényhatósági Naptár” 1892-iki folyamára hirdet előfizetést. E munka, mely első évfolyamában egy kis, zsebkönyv alakú füzet volt, ma már, egy közel 700 lapra terjedő, nagy 4-rétű kötteté nőtte ki magát. Évről évre bővül és tökéletesedik. Az új folyam egész sereg javítást, újítást, bővítést tartal­maz. melyek felsorolása hasábokat venne igénybe. Azért is csak hármat emelünk ki. Egyik a nagyközségek kimu­tatása. Hatvan kérdésre felel minden egyes nagyközségek­nél ; e kérdések a községnek valóságos fotográfiáját adják, a mennyiben kitüntetik annak közigazgatási, népesedési, nyelvi, felekezeti, gazdasági, társadalmi, vagyoni, ipari, iskolai viszonyait; felvilágosítást adnak a község bova- tartozandóságáról. vallási,„igazságügyi, pénzügyi, közleke­dési, hadügyi, bányászati, erdészeti, kultúrmérnöki, mén- telepi s egyéb szempontokból stb. A körjegyzőségek rovata egészen új, és ebben betűsoros rendben soroltatnak fel a körjegyzőségek, közigazgatási viszonyaik s a körjegyzők nevei. A harmadik újítás az, hogy fel vannak véve az országban levő pénzintézetek, iparos- és részvénytársasá­gok, biztosítóintézetek, stb. a szükséges kimutatásokkal. Az új folyamot 18 arczkép fogja díszíteni, s a »Hasznos tudnivalók« rovata is sokkal gazdagabb lesz az eddiginél. Ara a nagyterjedelmü s a legnagyobb és legbővebb nap­tárt tartalmazó kötetnek az eddigi, hallatlanul olcsó ma­rad, t. i. fűzve 1 frt 30 kr., kötve 1 frt 50 kr. Bátran állíthatjuk, hogy úgy a hatóságoknak, mint' egyeseknek nélkülözhetlen segédkönyve ma már a Törvényhatósági Naptár, s azért szives készséggel hívjuk fel reá t. olva­sóink és a nagy közönség figyelmét. A megrendelés vagy előfizetés a kiadóhivatalba küldendő: Budapest, V. Hold-u. 7. Szerkesztői üzenetek. M .... n. A jeligés, levélkét megkaptuk. Legköze­lebb. — L. J. Gyönk. Egy kevés türelmet kérünk még — V. P. Az ügy be van fejezve. — P. Ferencz úrnak Erdély. Szívélyes üdvözletünket küldjük. Múlt csütörtökön kaptuk meg. — A tamásii levelet, nagyon elkésetten vettük. S igy miután idejét múlta, félretettük.. — G. D. B. A megyei fegyelmi választmány 5 tagból áll. — X. Egyik sem. — Őszi rózsa. Egy kissé nehézkesen indul. Nem közöljük. — Forgalmi akadály. Már elmullott. — Németh József úrnak. Nem éppen váratlanul jött, mert el voltunk készülve rá. — Buday Ferencz úrnak Szegeden. A kért lappéldányokat el- küldöttük. — K. J. R. K. M. V. Magán levél megy ügyük­ben. — Daridó nem sikerült. — Franciscus. Néha-néha kérünk tudósítást a nagy völgyből. — B. F. Megkaptuk s azonnal intézkedtünk. — N Y I L T T É R.*). Fekete, fehér és színes selyemszövetek, métere 60 krtól egész 15 frt 65 krig sima vagy mintázott (körülbelül 240 minőségben 2000 külömböző szin- és min­tában) egyes ruhákra vagy végszámra bérmentve és vám­mentesen küld H Henneberg (cs. és kir. udvari szál­lító) gyári raktára Zürichben. Mintákat póstafordultávál' küld. Levelekre — Svájczba —10 kros bélyeg ragasztandó. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget a szerkesztő nem vállal. (Szerk.) 3952. tkvi 891. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Weltmann Simon szekszárdi kereskedő kérelmére, Sághi Mihály szekszárdi lakos ellen 1000 frt tőke, s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyé­ben a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő Szek- szárd községi 3004 sztjkvben ifjú Sághi Mihálynak, úgy kiskorú Sághi Anna Ételka és Béla tulajdonául felvett 7009 hrszámu szalaivölgyi szőllőnek ifjú Sághi Mihályt illető fele része 440 frt és a Szekszárd községi 5433 sz. . tjkvben Sághi Mihály és nevezett kiskorúak tulajdonául felvett 1077 hr. 977 népsz. háznak Sághi Mihályt illető fele része 704 forint kikiáltási áron az-1891. évi november hó ll-ik napján délelőtt 10 órakor Szekszárdon Tolriavár-. megye székházánál a kir. törvényszék pertárában meg­tartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árve- . rés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 "/0-at bánat­pénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6 százalék kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott tkvi hatóságnál, úgy Szekszárd község elöljáróságánál meg­tekinthetők. Kelt Szekszárdon a kir. törvényszék tkvi osztályá­nál 1891. évi augusztus hó 21-én. Kiss Károly, kir. törvszéki biró. j % Melyik lapra fizessünk elő ? € Gazdag tartalmánál,' nagy terjedelménél ^ fogva a legolcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS”, a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatai­nak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az »Egyetértés«-t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hü tudósítást egyedül az.»Egyet­értés« közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazda-közönség nem szorul többé idegen j nyelvű lapra, mert az »Egyetértés« keres­1 kedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével s j alaposságával ma ínár nem versenyezhet \ más lap. A kereskedő, az iparos s a mezö- d gazda megtalálja mindazt az .»Egyetértés«- J ben, a mire szüksége van. Változatosan szer- g kesztett tárczájában, annyi regéiigolvasmányt ■ ad, mint egy lap sem. Két három regényt 2 közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt ( 30—40 kötetnyi regényt, részint erédetit, fj részint a külföldi legjelesebb termékeket jó magyarságu fordításban kapnak az »Egyet­értés« olvasói. A ki olvasni valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az »Egyetértés«-re, melynek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, l/A évre 5 frt s egy évre 20 frt. Az. előfize­tési pénzek az »Egyetértés« kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámot a kiadóhivatal kívánatra egy hétig ingyen és bérm. küld. (517. 29—30. I I I I i i I i I I I Hl II (606. 2—12.) IS TE legnagyobb ajándéka az egészség. A köhögés rekedtség és elnyálkásodás szomorú követ­kezményeitől csak egyszer óv meg bennünket teljes biztonsággal; Egger dijj utal mázott mell-pasztillái. Számtalan hálairat tanúskodik arról, és senki el ne mulassza idejekorán ezek használását. Kaphatók 25, 50 kros és 1 frtos eredeti dobozokban Magyarország valamennyi gyógyszertárá­ban, valamint az Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Bées-Nussdorfban. Szekszárdon: Bátory Elek és Szondy István. — Báttaszéken: dr. Staurópzky Lajos. — Bonyhádon : Kramoliny József. — Dunaföldváron: Murin József és Esztergomy G.— Gyönkön: Bévárdy Lajos. — Högyószen: Téry Imre. — Pakson: Malatinszky Sándor. — Tamásiban: Lakner Lajos gyógyszerészeknél. BH 1 Ül LÜ Ül líl Ül m ül in ül m m a3

Next

/
Thumbnails
Contents