Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-15 / 42. szám
S z e k s z á r d "V I d é k e. Erdélyi levél. V aj da-Hunyad. Onkénytelen az émber mindenre születik; egyik költő, mert annak születeti, a másik meg csavargó, mert szintén annak született; akad ugyan olyan is, ki semmire sem születik; a ki él, de nem tudja miért, s meghal, miután leélte czéltalan életét. Van viszont más, Ja sok mindenre születik; igy Téglás Gábor, a dévai m. kir. állami föreál- iskola igazgatója — a sok egyéb mellett még arra is születeti, hogy kirándulásokat rendezzen. Kevés ember ismeri Hunyad megyét s általán Erdélyt úgy mint ö, melyet jórészt gyalogosan járt be és ezt az utazási kedvet szereti iskolája növendékeiben is felébreszteni. Minden kedvező alkalmat megragad, hogy tanítványait kirándulásra vigye, a midőn peráze mások is kirándulnak ve- ló'k s igy ha idó'm engedi én is. A Széchenyi emlékünnepély délutánján az internatus növendékeivel és számos kísérővel átrándultunk Vajda-Hunyadra. Vajda-Hunyad, az ősi dicsőség visszfényében ragyogó vár, mondhatni Hunyad megye büszkesége, szemefénye. Dicsőségét nem a harczok körülraorajló zajában szerezte; ostromló ágyúk nem törtek rést falain, rohanó elenségef nem vert vissza éber őrsége; nevéhez nem tapad vér. Vajda-Hunyad dicsősége másnemű. A magyar vitézség történetének legkimagaslóbb alakja, a félhold réme, a történelmi törekvő hős, Hunyady János építette; ide e várba szállt nyugodni, ha hazáját nem fenyegette vész. Itt e várban pihente ki a hosszú hadjáratok, a nagy, véres csaták fáradalmait; itt hajtá le a hü feleség szerető keblére a kormányzás gondjaitól nehéz fejét; itt a csendes otthonban, melyet nem értek a politikai élet szélvészei és hullámcsapásai, serdülő két fiának láttára merített erőt azon hálónak szétszakítására, melyet a haza cselszövé- nyes, ármányos ellenei szőttek a haza legjobb fiának elejtésére. Vajda-Hunyad volt Hunyady János menedékhelye, várába szállt nyugodni. Fekvése, úgy építészeti szépségei egyaránt keresetté, látogatottá teszik Vajda-Hunyadot. Külföldi turisták, kiknek módjukban volt körülnézni Európában, elragadtatással szólnak e középkori építményről, melynek restaurálása, különösen, mióta annak vezetését a közoktatási minisztérium vette át, gyorsan és szépen halad. Möller István mérnök, a restaurationális munkálatok vezetője, ki különös tanulmányává tette a középkori építészetet, most épen Vajda- Hunyadon időzik segédjével s a legszívesebb előzékenységgel kalauzolt bennünket. A Mátyásloggián és az »aranyházon« dolgoznak jelenleg; ajtók, ablakok mint stylszerüek; a vasalások a legkülönfélébb változatokban tüntetik elő a gothikus építészet különböző díszítményeit. A most már egészen kész kapuszobában tartotta ezelőtt talán nyolcz évvel alakuló közgyűlését a »H u n y a d v á r i-E g y 1 e t«. Ott volt az öreg Arányi is, Vajda-Hnnyadnak lángbuz- galmu apostola, ki törődött testével, hófehér hajával és lengő szakáiéval, de a lelkesedés tüzé- vel szemében, hévvel ecsetelte Hunyad jövőjét, midőn elmondta, mint fog zarándokolni városról városra és faluról falura mindaddig, mig össze nem gyűjti azt a millió forintot, melyből a várat fényessé, az alatta elterülő várost nagygyá és boldoggá teszi. Visszafojtott lélegzettel hallgatták szavait, a lelkesedés tüze gyújtó hatást gyakorolt mindnyájunk szivében, az előadás hatása által lebilincselt kétkedők is hívők lettek egy perezre. A lélek ugyan erős volt, de gyönge a test, melyet az évek és betegség megtörtek és sírba döntöttek. Arányival együtt sírba szállott a »Hunyad- vári-Egylet« is. A pár száz frtnyi tőke, a remélt millió alapja, ott Budapesten elkallódott, s a várat látogatók közül alig a századik tudja, ki volt Arányi és mit köszön neki a vajda- hunyadi vár? De azért Vajda-Hunyad, miként ezt Arányi látnoki hévvel megjósolá, nagygyá és boldoggá lesz; nem ugyan a közadakozás milliójából, hanem környékének vasgazdagságából és a magyar kormánynak jóakaró gondoskodásából. A vár alatt hatalmas gyártelep terül el; három kohó sötét füstje emelkedik nehézkesen a láthatár fölé és le van rakva egy Martigny-féle aczélöntönek nagy kiterjedésű alapfala. A gyártelepen Markup gyári mérnök vezetett minket körül, a legrészletesebben mutatva és magyarázva meg mindent. Láttunk vasolvasztást, öntést, s a szemünk láttára öntött igen díszes hamutartó ott díszeleg Téglás Gábor a dévai m. kir. állami fő- reáliskola igazgatójának Íróasztalán. Jó alkonyat volt már, mikor a sodronypályához mentünk fel, hol a vasérczet és szenet szállító csillérek mint lomha, fáradt hollók ereszkedtek alá. Vajda-Hunyadon erősen folyik az építkezés. Magánosok sok szép házat emelnek; a kincstár pedig a tavaszon kezdi meg azon építkezéseit, melyekben a székely munkástelep nyer majd elhelyezést. Fáradtan, kimerülve értünk a városi vendéglőbe, hol rövid idözés után visszatértünk — egy újabb kellemes emlékkel. Petrovich Ferencz. IRODALOM. Dr. Toldi László folevéltárnok a „Törvényhatósági Naptár” 1892-iki folyamára hirdet előfizetést. E munka, mely első évfolyamában egy kis, zsebkönyv alakú füzet volt, ma már, egy közel 700 lapra terjedő, nagy 4-rétű kötteté nőtte ki magát. Évről évre bővül és tökéletesedik. Az új folyam egész sereg javítást, újítást, bővítést tartalmaz. melyek felsorolása hasábokat venne igénybe. Azért is csak hármat emelünk ki. Egyik a nagyközségek kimutatása. Hatvan kérdésre felel minden egyes nagyközségeknél ; e kérdések a községnek valóságos fotográfiáját adják, a mennyiben kitüntetik annak közigazgatási, népesedési, nyelvi, felekezeti, gazdasági, társadalmi, vagyoni, ipari, iskolai viszonyait; felvilágosítást adnak a község bova- tartozandóságáról. vallási,„igazságügyi, pénzügyi, közlekedési, hadügyi, bányászati, erdészeti, kultúrmérnöki, mén- telepi s egyéb szempontokból stb. A körjegyzőségek rovata egészen új, és ebben betűsoros rendben soroltatnak fel a körjegyzőségek, közigazgatási viszonyaik s a körjegyzők nevei. A harmadik újítás az, hogy fel vannak véve az országban levő pénzintézetek, iparos- és részvénytársaságok, biztosítóintézetek, stb. a szükséges kimutatásokkal. Az új folyamot 18 arczkép fogja díszíteni, s a »Hasznos tudnivalók« rovata is sokkal gazdagabb lesz az eddiginél. Ara a nagyterjedelmü s a legnagyobb és legbővebb naptárt tartalmazó kötetnek az eddigi, hallatlanul olcsó marad, t. i. fűzve 1 frt 30 kr., kötve 1 frt 50 kr. Bátran állíthatjuk, hogy úgy a hatóságoknak, mint' egyeseknek nélkülözhetlen segédkönyve ma már a Törvényhatósági Naptár, s azért szives készséggel hívjuk fel reá t. olvasóink és a nagy közönség figyelmét. A megrendelés vagy előfizetés a kiadóhivatalba küldendő: Budapest, V. Hold-u. 7. Szerkesztői üzenetek. M .... n. A jeligés, levélkét megkaptuk. Legközelebb. — L. J. Gyönk. Egy kevés türelmet kérünk még — V. P. Az ügy be van fejezve. — P. Ferencz úrnak Erdély. Szívélyes üdvözletünket küldjük. Múlt csütörtökön kaptuk meg. — A tamásii levelet, nagyon elkésetten vettük. S igy miután idejét múlta, félretettük.. — G. D. B. A megyei fegyelmi választmány 5 tagból áll. — X. Egyik sem. — Őszi rózsa. Egy kissé nehézkesen indul. Nem közöljük. — Forgalmi akadály. Már elmullott. — Németh József úrnak. Nem éppen váratlanul jött, mert el voltunk készülve rá. — Buday Ferencz úrnak Szegeden. A kért lappéldányokat el- küldöttük. — K. J. R. K. M. V. Magán levél megy ügyükben. — Daridó nem sikerült. — Franciscus. Néha-néha kérünk tudósítást a nagy völgyből. — B. F. Megkaptuk s azonnal intézkedtünk. — N Y I L T T É R.*). Fekete, fehér és színes selyemszövetek, métere 60 krtól egész 15 frt 65 krig sima vagy mintázott (körülbelül 240 minőségben 2000 külömböző szin- és mintában) egyes ruhákra vagy végszámra bérmentve és vámmentesen küld H Henneberg (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürichben. Mintákat póstafordultávál' küld. Levelekre — Svájczba —10 kros bélyeg ragasztandó. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget a szerkesztő nem vállal. (Szerk.) 3952. tkvi 891. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Weltmann Simon szekszárdi kereskedő kérelmére, Sághi Mihály szekszárdi lakos ellen 1000 frt tőke, s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő Szek- szárd községi 3004 sztjkvben ifjú Sághi Mihálynak, úgy kiskorú Sághi Anna Ételka és Béla tulajdonául felvett 7009 hrszámu szalaivölgyi szőllőnek ifjú Sághi Mihályt illető fele része 440 frt és a Szekszárd községi 5433 sz. . tjkvben Sághi Mihály és nevezett kiskorúak tulajdonául felvett 1077 hr. 977 népsz. háznak Sághi Mihályt illető fele része 704 forint kikiáltási áron az-1891. évi november hó ll-ik napján délelőtt 10 órakor Szekszárdon Tolriavár-. megye székházánál a kir. törvényszék pertárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árve- . rés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 "/0-at bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6 százalék kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott tkvi hatóságnál, úgy Szekszárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szekszárdon a kir. törvényszék tkvi osztályánál 1891. évi augusztus hó 21-én. Kiss Károly, kir. törvszéki biró. j % Melyik lapra fizessünk elő ? € Gazdag tartalmánál,' nagy terjedelménél ^ fogva a legolcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS”, a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az »Egyetértés«-t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hü tudósítást egyedül az.»Egyetértés« közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazda-közönség nem szorul többé idegen j nyelvű lapra, mert az »Egyetértés« keres1 kedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével s j alaposságával ma ínár nem versenyezhet \ más lap. A kereskedő, az iparos s a mezö- d gazda megtalálja mindazt az .»Egyetértés«- J ben, a mire szüksége van. Változatosan szer- g kesztett tárczájában, annyi regéiigolvasmányt ■ ad, mint egy lap sem. Két három regényt 2 közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt ( 30—40 kötetnyi regényt, részint erédetit, fj részint a külföldi legjelesebb termékeket jó magyarságu fordításban kapnak az »Egyetértés« olvasói. A ki olvasni valót keres és a világ folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az »Egyetértés«-re, melynek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, l/A évre 5 frt s egy évre 20 frt. Az. előfizetési pénzek az »Egyetértés« kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámot a kiadóhivatal kívánatra egy hétig ingyen és bérm. küld. (517. 29—30. I I I I i i I i I I I Hl II (606. 2—12.) IS TE legnagyobb ajándéka az egészség. A köhögés rekedtség és elnyálkásodás szomorú következményeitől csak egyszer óv meg bennünket teljes biztonsággal; Egger dijj utal mázott mell-pasztillái. Számtalan hálairat tanúskodik arról, és senki el ne mulassza idejekorán ezek használását. Kaphatók 25, 50 kros és 1 frtos eredeti dobozokban Magyarország valamennyi gyógyszertárában, valamint az Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Bées-Nussdorfban. Szekszárdon: Bátory Elek és Szondy István. — Báttaszéken: dr. Staurópzky Lajos. — Bonyhádon : Kramoliny József. — Dunaföldváron: Murin József és Esztergomy G.— Gyönkön: Bévárdy Lajos. — Högyószen: Téry Imre. — Pakson: Malatinszky Sándor. — Tamásiban: Lakner Lajos gyógyszerészeknél. BH 1 Ül LÜ Ül líl Ül m ül in ül m m a3