Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-13 / 33. szám
XI. évfolyam. 1891. 33. száans.. Szekszárd, csütörtök aupsztns 13. TOLITjI törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ........................6 frt. Fé l évre ...... 3 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési ] pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-ntcza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos petit .sor 15 kr ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt 200—300-ig » » 4 frt 300—400-ig » »5 frt, Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Gr E I a B. R Gr^Y ÜL A. A nyári évszak az, mely alatt az építkezések, javítások, tatarozások eszközöltetnek. S ez részint szükségből, részint közkívánatomból szükséges de nem mindig elégíthető ki ez a telhetetlen szörny : a szükség, mert ennek van égy hatalmas ellenfele is: a nem lehet. A lehetetlenség csak a Napoleon s hozzá hasonló nagy emberek szótárából van kitörölve, de olt is csak ideiglenesen, a míg szerencse-csillaguk fenn ragyog. Nálunk közönséges embereknél ott lebeg folytonosan a közbe-közbe jövő akadály: a lehetetlenség. Dé ha sok véghez viendő dolgot jelentünk is ki lehetetlennek, azért nincs még okunk, hogy lemondjunk annak megvalósításáról. A lehetetlenség csak időhöz kötött fogalom. A mit ma semmikép se tudnánk kivinni, a mi még ma lehetetlen: az holnap, holnapután megteremthető. Szinte csudálko- zunk, hogyan akadtunk föl ezen a könnyűségen? Pedig akkor csakugyan nem volt könnyűség. Sokszor bámulva állunk valamely nagyszerű alkotás előtt; de bámulatunk csökken, ha megtudjuk, megismerjük azon eszközöket, Kéziratok nem adatnak vissza. melyekkel azt létrehozták. Hiszen igy egész könnyűség! Ha valami célirányos, életre való tervet fejteget valaki előttünk, egyöntetűen rámondjuk: lehetetlen. Nincs reá erő, pénz és hatalom; szóval lehetetlen. S ime! egy-két év, néhány hónap múlva már van reá pénz, erő és hatalom. Lakatlan sivatagokon népes községek keletkeznek; járhatatlan erdőségeken kényelmes utak vezetnek át; s a hol azelőtt néhány évvel vadkacsákra vadásztak, hol békák seregét űzte maga előtt a hqsszú lábú gólya: ma kovács pörölye csattog, asztalos gyaluja harsog s vidám gyermeksereg mu- laioz árnyas fák aíattj vágy jókédvü aratók kötik be kévékbe a gabonát. Ez nem ritka jelenség! Nem is kell Amerikába mennünk, hogy példát tanuljunk ottan, — itt van a legszebb bizonyítéka, példája ma jelenleg: városunk. Mi volt Szekszárd egy pár évtized előtt s mi mostan! Ha valaki csak 30 évvel ezelőtt beszélni mert volna a jövőnek ilyen változásairól, annak bizonyosan nem hitték volna el egyetlenegy szavát se. Pedig sok minden történt azóta! Helyettes szerkesztő: D r. EODOSS7 GÉZA. Nagy és nevezetes változások korszaka ez a 30 év az egész ország történetében. Az alkotmányos nemzeti kormány hatása és működése érezhető az ország fővárosától kezdve a legkisebb, legtávolabb fekvő faluig. Amott csodaszép paloták emelkedtek, melyek büszkén hirdetik a nemzet vagyonosodását, éppen mint emitt, a legfélreesőbb faluban a régi, piszkos viskók helyett csinos, fehér házak épültek. Hanem a fény, pompa mellett, meg van az árnyék is; a régi nyomorúságnak, szegénységnek egy-egy képviselője még ma is feltalálható úgy a fővárosban, mint a faluban. Érezzük mi is, hogy városunk helyén ezelőtt még elég sár és mocsár volt. A maradványok itt-ott még meg vannak. Hanem ennek is nemsokára vége lesz. Megszűnik uralma mindennek, a mi nem való egy mo-’ dern város keretébe. Szekszárd eddig is a csinos városok sorába tartozott; néhány év múlva megkapja eme szép jelzőt: legtisztább. S ez nem kis dolog; ritka város az* mely méltó lenne arra, hogy tisztának neveztessék. Hogyan lehetne tehát egyszerre azt kívánni, egy ilyen kisebb várostól, mint a mienk, hogy minden kívánságnak egyszerre teA „Szekszárd Vidéke” tárczája. Mária Therézia a házasságról. Mária Therézia történelmünk e nagy alakja, dicséretre már nem szorul; nagyságát érczbetük- kel jegyezte Fel Clio a világkrónika aranykönyvébe és besorozta öt a legfényesebb egyének közzé, kik valaha egy trónust diszitének. Nagyobb alak ö mint az angol Erzsébet vagy a muszka Katalin, mert ő nemcsak zseniális politikus volt mint amazok, hanem ritka hitves és kitűnő anya is, és ezen két tulajdonságával ragyogó példát adott alattvalóinak. Egy newyorki világlapban (»Staatszeitg.«) olvastam nagy királynénk egy levelét, melyet kedvencz leányához, Mária Krisztinához irt, röviddel ennek férjhez menetele után. Mária Krisztina föherczegnö t. i. szive sugallatának engedve, III. Ágost lengyel király fiának, Albert szász-tescheni herczegnek neje lett. Felette boldog házasságban élt férjével Sziléziában, és kívánságuk szerint holtuk után a bécsi augusztinusok kápolnájában a főoltár alá temettettek el közös urnában sziveik, mig Canova, az akkor leghíresebb szobrász a kápolnában egy emlékszoborban örökité e frigyet, mely szobor még ma is Bécs egyik nevezetességét képezi. Mária Therézia ezen levele oly szép, oly egészséges irányú, hogy azt egész terjedelmében magyarra fordítva, itt közlöm azon meggyőződésben, hogy ez által e lap bájos olvasónöi kedvében jártam e'. * * * »Én kedves leányom !« Azt kívánod tőlem hogy jövő helyzeted felöl tanácsot adjak néked. Számos könyv létezik, a mely e tárgygyal foglalkozik, azok tartalmát ismételni nem akarom. Jól tudod, hogy férjeinknek alávetve vagyunk, hogy engedelmességgel tartozunk nekik, hogy egyetlen törekvésünkoda legyen irányúivá, férjünknek szolgálni, hasznára válni, s őt atyánkká, legjobb barátunkká tenni. Ámbár vannak példák, melyek szerencsétlenül az ellenkezőt bizonyítják, mégsem menthetlek fel kötelességed alól. Te szerelemből mentél férjedhez; csak azért egyeztem házasságodba. Jól ismered öt, és alaposan remélheted, hogy oly boldog leszel, a mint egy halandó e földön csak lehet. Iparkodjál tehát, keresztény életmód által magadat Isten áldására érdemessé tenni. Adj másoknak példát jótékonyság, ájtatósság, rendezett magaviselet és szerénységed által, melyeket mindig és mindenütt gyakorolnod kell. Te vagy hivatva lakhelyeden irányadónak lenni, és meg vagyok győződve, hogy méltóan fogod ezt tenni. A sors bőven áldott téged bájjal és odaadással, de óvakodjál, hogy ezen női erényeket és szép tulajdonságokat túl ne hajtsad. Különösen figyelmeztetlek erre, mivel gyöngéd szerelemből a férjedhez könnyen túlzásba eshetel, mely neki terhére lenne. 'Ez a legnehezebben • körülhajózható szírt, a melyen a leggyöngédebb.^és, legerényesebb asszonyok, kik hajlamból mentek férjhez, hajótörést szenvedni szoktak. Minél vissza-, tartóbb leszel ártatlan czirógatásaiddal, annál jobbban fog férjed téged keresni. És minél több szabadságot engedsz férjednek s minél kevesebb udvariasságot követelsz tőle, annál kedvesebbé leszel előtte, keresni fog és odaadással imádni tégedet. Iparkodjál, hogy nálad mindig ugyanazon jó kedvet, előzékenységet és szívességet találjon. Törekvésed legyen, őt mulattatni és foglalkoztatni, hogy máshol ne érezze magát jobban, mint otthon. Bizalmát magaviseleted és diskrecziód által fogod kivívhatni magadnak. Gyanút soha se táplálj iránta! Minél őszintébb leszel hozzá, annál hivebben fog ő téged szeretni. A házasság legfőbb boldogsága , a kölcsönös bizalomban és előzékenységben rejlik. A szerelem csakhamar elröpüll. de a tisztelet maradandó. Az egyik fél tartozik hű barátja lenni a másiknak, ha a házasok boldogan élni és az idő viszontagságait elviselhetni akarják. Ez az pgyedüli lényeges végczélja életünknek,
