Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-23 / 30. szám

Szekszárd TT i d é k e,

kos honvéd-főhadnagy időzött több napig városunkban, hogy Baksay Sándor >Dunántul«-i műrészéhez a rajzokat szolgáltassa. Szekszárd nevezetességeit rajzolta le; majd Hídjára ment Be- zerédj István sírjához, s azt rajzolta le. Vasárnap Sárközbe ment ,az ottani népviseletet tanulmányozni. Tőlünk Simontornyára ment; onnét Döb- rököz-, Dombóvár-, Lengyelre s több tolnamegyei községbe, hogy az említett nagyszabású műhöz a rajzokat elkészíthesse.

— Cséplés. Az aratás nagyobb részben befejeztetett, a cséplés megkezdődött; mindenfelé gőzgépek végezik a cséplést, csak itt-ott látunk még, hogy lovakkal végzik. A termés közepes.

MEGYEI HÍREK.

— A személy zóna-tarifa életbelép az osztrák-magyar áiiamvasut-társulat államosított magyar vonalain 1891. évi augusztus 1-én.

— Cégbejegyzések. Zavaros János szekszárdi vegyes kereskedő, ifjú Müller Bernát szekszárdi borkereskedő, Góczi n. János bátaszéki vas- és füszerkereskedö, bejegyeztettek a szekszárdi kir. törvényszéknél.

— Vidéki hírek. Dunaföldvár és Paks közötti országúton Micske György pinczér kirabolta társát Zsámbói Ferencz czipészsegédet. — Bátla- szék és Duna-Szekcsö közölt egy utazókereske- dönek a hintó hátuljára megerősített nagyládáját ellopták. — Antal Péter regölyi lakos háza elégett.

— Felakasztotta magát. Szarka János tamásii lakos a szoba gerendájára magát fölkötötte és meghalt. Tettének okát búskomorságban keresik.

— Erdööri lak. A dunafölvári szigeten levő urodalmi erdőben legközelebb egy erdööri lakot fognak építeni.

— Sajtóhiba. Múlt 29. számunkban a duna- földvári járás főszolgabírójának 64 számú hirdetésébe, melyet — nehogy az illető hatóság kom- promitálva érezze magát — oda igazítunk ki, hogyha jegyzői vizsga előfeltételét képező . . . .« stb.

— Órási meteor. Múlt csütörtökön este 11 órakor órási meteor hullott le a fehérmegyei Sá- rosd község határába. Az embereket fölriasztotta két hatalmas detonáczió, melyet a hatalmas meteor esés közben idézett elő.

— Czégek törlése. Bauer Mátyás báttaszéki kereskedő czég úgy Pribenszky Lörincz szekszárdi kereskedői czég töröltetett.

— Csőd. Strausz Mór dunaföldvári kereskedő ellen a csőd elrendeltetett. Gsödbiztos Bor- sódy György kir. törvényszéki biró, töraeggond- nok Fördös Vilmos ügyvéd. A félsz. 1891-évi Augusztus hó 17-én a szekszárdi kir. törvényszéknél.

— A tolnamegyei gazdasági egyesület uj tagjaiul fölvétettek: Molnár János gazdatiszt, Salamon Ármin kereskedő,Báttaszék és Nagy-Szokoly községek.

— A katonaság köréből. A 10. cs. és kir, huszárezred jelenleg Tolnán és a vidékén van elhelyezve. E hó végével mennek Fehérmegyébe Seregélyesre, hol, nagyobb gyakorlatot végeznek több ezreddel.

— Lelkészi beiktatás. Bilkei Papp István mórágyi ev. ref. lelkész ünnepélyes lelkészi beiktatása vasárnap ment végbe. A beiktatást Csekei István esperes végezte. A beiktató beszédet pedig Szeky Géza gerjeni lelkész tartotta.

— Oiáh czigányok törtek be legutóbb Varjas Gábor felsőnyék! ref. lelkész házába, s pénz és egyéb értéktárgyak elrablása után nyomtalanul eltűntek.

— A pécsi áthleta club folyó hó 16-án tartott határozata szerint a club Szekszárdra tervezett gyaloglási versenye ez alkalommal elmaradt, tekintettel arra, hogy a jelentkezet 7 versenyző közül részint orvosi rendeletre részint akadályoztatás folytán 4-en visszaléptek; s tekintettel arra, hogy a megállapított versenypropositók szerint legalább is I versenyző indulása köttetett ki. Helyette a club jövő hóban Siklósra fog versenygyalogulás- sál egybekötött kirándulást rendezni.

— Eljegyzés. Braun Sámuel tömöri lakos tegnapelőtt váltott jegyet Freund Salamon paksi hajó tulajdonos Marcsa leányával.

— Gabonaüzlet. A gabona üzlet e héten mint az átmeneti időszakban minden esztendőben nehézkes volt. A szemes áruk határozottan szilárd irányt követlek, s árban emelkedtek, ellenI ben a takarmányáruk a pompás termés miatt bágyadtak voltak s áruk hanyatlón. Ámbár az aratás eredményéről tiszta képet még nem alkothatunk magunknak, az uj campagnehoz mégis kedvező reményeket fűzhetünk.

— A komáromi kiállítás aug. 1-én okvetlen megnyittatik. A rendezési munkálatok rendkívüli serénységgel folynak, vagy 10 pavilion épül, a vil- lamvilágitás berendezve, s e hó utolsó napjaira a közel 1400 kiállító el lesz helyezve a csarnokban. A kiállítást gróf Eszterházy Miklós és gróf Eszterházy Móricz védnökök nyitják meg.

— Államvasuti hivatalnonkok fogadalma. A m. kir. államvasutak igazgatósága a napokban elrendelte, hogy valamennyi hivatalnok, gyakornok, altiszt, dijnok, szolga és kezelőnő a hadi menetrendre vonatkozó intézkedések titokban tartása tekintetében a hivatalos eskü kiegészítéseként fogadalmat tartozik tenni. Ezt a fogadalmat az alkalmazottak julis 15-én tették le, illetőleg aláírták a fogadalom szövegét tartalmazó téritvényt. E téritvényeket az öszes szolgálati főnökségek haladéktalanul beküldték az igazgatóságnak, mely intézkedett, hogy a jövőben minden alkalmazott akkor tegye le a fogadalmat, a mely napon az államvasut szolgálatába lép. Egyúttal pedig a hivatalnokok eskümintáját úgy alakította át, hogy annak szövegében a fogadalom és ben- foglaltatik.

Az orsz. tanítói nyugdíj.

Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjesztette .törvényjavaslatát az országgyűléshez, a népoktatási nyilvános tanintézetek és nyilvános kisdedóvó-intézetek tanítóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875. XXXV. t.-cz. módosítása tárgyában.

1. §. Az 1875. évi XXXII. t.-cz. 1. és 2. §-ában elősorolt nyugdíjra jogosítottak közé felvétetnek még a tanitóképezdék meltelt 'fennálló gyakorló iskoláknál, az emberbaráti intézeteknél, az alsó fokú kereskedelmi és iparos iskoláknál, valamint minden, tanfolyamoknál fogva a népoktatási tanintézetek körébe tartozó iskoláknál végleges minőségben alkalmazott tanítók és tanítónők: ha a tanítói hivatal viselésére az 1868. XXXVIII. t.-cz. 138 §., vagy az 1883. XXX. t.-cz. 61. és 62. §-aiban meghatározott képesítéssel bírnak és ezenfelül az 1879. XVIII. t.-cz. követelményeinek megfelelnek.

2. §. Az élethosszig élvezendő nyugdíjra jogosítottak nyugdijának évi összege, a nyugdíj alapjául szolgáló, beszámítható fizetésnek tiz szolgálati év után 40 százalékkal és a tiz évet meghaladó szolgálat után minden további év után 2—2 százalékkal magasabb összegben állapítandó meg úgy, hogy a 40 évi szolgálati idő kilökése után a beszámítható és 50 forintonként kikere- kitett fizetésnek teljes összege jár.

A beszámítható fizetés teljes összegénél magasabb nyugdíjban, hosszabb szolgálati idő után sem részesíthető senki, ellenben az évi 300 írtnál kevesebb fizetéssel ellátott tanítók és tanítónők részére is a nyugdijkiszabásnái mindig 300 forin1. évi fizetés veendő alapul.

3. §. A szolgálatba utoljára az igényjogosultat megillető beszámítható javadalmazás összegének megállapításánál számba veendő:

a) a rendszeresített fizetés készpénzben ;

b) az előbbeni magasabb fizetés kiegészítéséül húzott kiegészítési (személyi) pótlék ;

c) a fizetéssel egyenlőnek tekintendő és nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett személyi pótlék;

d) a fizetés kiegészítő részét képező rendszeres korpóllék;

e) I készpénzfizetést pótló vagy kiegészítő földilletmény jövedelme, a terménybeli járandóságok és egyéb szolgálmányok tiz évi átlag szerint számítandó helyi értéke. Természetbeni lakás, lakbér, kegyúri adomány, helyi vagy drágasági pótlék, iskola fűtésére szolgáló fa-járandóság, irodai általány, segéd tartására szolgáló javadalom a végellátás összegének kiszámításánál nem veendők figyelembe.

4. §. Az özvegyek segélypénze 300 írtnak,

illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetéségnek 600 frtjáig, ennek 00%-át, a 600 irtot meghaladó rész után pedig 20’/o-át teszi, a mely segélypénz a férj halála napjától számított fél év múlva tétetik folyóvá, a melyből az özvegyen maradt nö nemcsak saját gyermekeit, hanem elhalt férjének előbbeni házasságából származott^ gyermekeit is ellátni tartozik.

5. §. A nötanitók a férfitamtókkal az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekmtenA férj azonban neje után, annak 3 havi fizetésével, illetve, ha nyugdíjas ‘ állapotban halt el 3 havi nyugdijával felérő temetkezési járulétarthat.

6. §. A nötanitó saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, vagy végkielégítésre az esetben is tarthat igényt, ha férje még életben van, vagy azután' külön -ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtarthatja, ha férje után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra

férjhez megy.

7. §. Ha az özvegy anya segélypénzt húz akkor egy gyermekre nem számittatik külön gyámpénz, hanem az egy gyermek levonásával a többi fejenként az anyát megillető ellátásnak 2/6-ál kapja.

A gyámpénznek valamennyi gyermekre eső

nem haladhatja.

A nötanitó árvái, minthogy atyjok az 5. §-ban foglalt korlátozás folytán özvegyi ellátásban nem részesülhet, szülőtlen árvákul tekintendők és róluk az alább következő §. értelmében kell gondoskodni, oly módon, hogy az árvagyám-pénz alaptételének kiszámítása akként eszközlendö, hogy mintha az atya, özvegyi ellátásához igénynyel bírna.

8. §. A teljesen szülőtlen árvák, hacsak egyik szülőjük működött a tanítói pályán, fejenként a fentebbi szakasz érteimében számítandó gyámpénzen felül még 25 frtot kapnak, ha mind a két szülőjük tanító volt, úgy mindenik szülőjük után külön-külön számítandó gyámpénzen kívül még 50 frtot nyernek.

Teljesen szülőtlen és vagyontalan árvák az őket megilletendett gyámpénz fejében hároméves koruktól kezdve árvaházakban neveltetnek, úgyszintén azok a vagyontalan árvák, a kik teljesen szülötlenekül tekintendők, mivel egyik szülőjük házassági elválás, vagy valami saját hibája miatt nyugdiját elvesztette, vagy ilyet , nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjük kérelmezné, vagy ha az 1868. XXXVIII. t.-cz. 3. §. értelmében gyámkirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő magaviseleté miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartama alatt a nyugdíjalapból az illető árvaház javára szolgáltatik ki.

E czélnak megfelelő árvaházak létesítésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanítói nyugdíjalap renkivüli jövedelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók.

9. §. A nyugdíj és gyámalapjövedelmei közé felveendő az oly népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás czimén évenként fizetendő 15 kr, a mely tanintézetek tanítói az 1875. XXXII. t.-cz. 2. §-a, illetve e törvény 1. g-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába felvétettek.

E hozzájárulási dij első sorban a szülőktől; szedendő be ; másodsorban az iskola fentartóktól szabadságukban állván ezeknek a dijak fedezésére a szülök beigazolt vagyontalansága, vagy általános tandijmentesség esetén az 1868. XXXVIII. t.-cz. 4. §. értelmében fizetendő iskola-mulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni.

10. §. Egész negyven évi szolgálat tartama alatt köteles mindenki a nyugdíj- és gyámalap javára a jelen törvény értelmében részére biztosított nyugdijösszeg 2°,-át fizetni.

11. §. Az 1875: XXXII. t.-cz. 28. és 29. faiban foglalt és a jelen törvény által változástncm szenvedett, valamint a jelen törvény 9. és 10. §-aiban felsorolt díjakat az iskola-fenntartók, illetve az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az 1816. XXVIII. t.-cz. 9. §. értelmében alakitólt iskolaszékek saját szavatosságuk mellett, kötelesek minden polgári év első két havában a községi adópénzlárba beszolgáltatni, mi végből az iskolafenntartót terhelő évi dijakról, az iskola szükségleteinek fedezéséről való gondoskodás alkalmával egyidejűleg tartoznak intézkedni; a lanitók közvetlen terhét képező járulékokat azonban az illetőknek állomásaikkal egybekötött javadalmaikból tartoznak levonni.

Ha a fizetésre kötelezett vonakodása miatt I járulékok beszedése akadályba ütköznék) az