Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-09 / 28. szám

Szeksssárd "V i d é k e. 20. a tésztagyártásnál, a szárítással egy­bekötött munka déli 12 óráig; 21. Az üveggyártásnál, amennyiben az regeneratív fűtő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakí­tást nem tűrő munkák: 22. a vas és acélgyárak üzemágainál mindazon munkák, amelyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül vas- és acélol­vasztó, kavaró, finomító és csőforrasztó tes­tek, a hengerlő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságá­hoz szükséges összes műhelyek a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, koxégető, faaszaló, pörkölő és öntő üzemek, a helyi szállító pályák, és egyéb mellékműveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái; 23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakit- hatók, például az izzó láng és olvasztó ke­mencéknél őlomkamarák és retortálmál folyó munkák stb.; 24*. a villamos erőt, illetve áramot elő­állító telepeknél előforduló ipari munka; 25. a zománcozott vasedény iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák. II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik: 1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12 óráig; azontúl csak magán lakásokban, színházak­ban vagy hasonló nyilvános előadások al­kalmából házhoz híva; 2. a fürdő üzleteknél; 3. a cukrász sütemény és mézeskalá- csos iparnál: 4. a mészárosok, hentesek és a kol- bászké9zitők iparánál az előállítás és eláru- sitás legfeljebb délelőtt 11 óráig. 5. a vadkereskedők iparánál az eláru- sitás 11 óráig. 6. a kofák üzlete, amennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken vagy a városon, illetve községen kívül sátrak alatt vagy vala­mely szokásos módon asztalokon vagy a földön kirakva árusittatnak; 7. a pékiparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azon tnl is; 8. a szódavíz gyártása és elárusitása; 9. szá11 odák, vendéglők, sör-, bor, és kávémérések és kávéházak; 10. tej-, gyümölcs- és kenyérelárusitás; 11. természetes virágok árusítása; 12. a nyomda-iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szin- lapok, műsorok, gyászjelentések kiállítására és úgy ezeknek, valamint a hírlapoknak szét- kordására okvetlenül szükséges munka; 13. a gépiparnál a sürgős és halaszt- hatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig; 14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig ; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott költözködési idősza­kot megelőző és követő egy-egy hétben; 15. a fűszer-, bor-, the a-, cse­mege- és lisztkereskedéseknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig; 16. minden egyéb kereskedelmi illetve elárusító üzletnél úgyszin­tén a szolgálat-közvetítő üzletek­nél legfeljebb délelőtt 10 óráig; 17. kereskedelmi, ipari- és gyári alkalma­zottak irodai munkája délelőtt 10 óráig. 18. Ha valamely üzlet állami egyed- áruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vé­telével vagy elárusitásával is foglalkozik vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. évi XIII. t.-cikknek, mint a jelen rendeletnek hatálya alatt áll. 19. Élelmi szerek el’ő állítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli 1 órakor megkezdhető: 20. a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az el­árusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorol­ható. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásáron az elárusitás csak délelőtt 10 Óráig tarthat. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fönnálló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jelesen az 1868. évi Lili. t.-c. 19. §-a szem előtt lesz tartandó. III. Mert a közforgalom valamely hadá­szati vagy egyéb közérdek a folytonos üzem- bentartást feltétlenül követeli: 1. A vasúti és a hajózási üzemek, vala­mint a pósta-távirda és távbeszélő üzemek­nél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős építke­zési, felszerelési vagy szállítási ipari munkák; 3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből ha­lasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka; 6. a társas- és bérkocsi-ipar; 7 a hordár és targoncás ipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézetLiörvény 3. §. b) pontja szerint: ipari munkát végezhetnek a mon­dott napokon az önnálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanoncaik, vala­mint más segédmunkások igénybevétele nél­kül lakásukon dolgoznak. V. A jelen rendeletben az egyes mun­kákra, illetve műveletekre nézve engedé­lyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál illetve műveletnél tényleg alkal­mazva van. VI. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén fölváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden egy tel­jes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvez­zenek. VII. A jelen rendelet az 1891. évi julius hó 15-én lép életbe. Budapest, 1891. julius hó 1. Baross. SS Tolnavár megye közigazgatási bi­zottsága julius hó 7-én délelőtt 10 órakor ülést tartott. Égg Az ipari munka vasárnapi szü­netelésének törvénye (1891. XIII. t.-cz.) és az árra vonatkozó végrehajtási rendelet. Összeállí­totta hártói Szokolay István ügyvéd. Budapest, 1891. Rózsa Kálmán és neje kiadásában. 44 lap. Ára 20 kr. (Kapható minden hazai könyvkeres­kedésben és Budapesten a kiadónál, VIII., Szent- királyi-utcza 30. szám.) A vasárnapi szünetre vonatkozólag, a mindennapi életben legnagyobb jelentőséggel bir annak ismerete, hogy a köte­lező vasárnapi szünetelésről mily kivételek állapíttattak meg; tehát, hogy mely ipar- és kereskedelmi üzletekben lesz szabad vasárnaponként is és hány óráig dolgozni s árulni? — Ezen követeléseket határozza meg és szabályozza a kereskedelemügyi s pénzügyi miniszternek julius 1-én kelt rendelele. Ezen két rendelet közöltetik a szüneti törvény mellett — a fent czimzett munkában — a tárgynak meg­felelő magyarázattal és törvényhozásunknak a vasárnapi munkára és a munkáskérdésre vonat­kozó előbbi rendeletéivel. — Alapszabály megerősítés. A belügy­miniszter a bálaszéki első gyászkocsi társulat alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — Állami mének kisorolása. A f'öld- mivelésügyi minisztérium körrendeletben értesíti a lótenyésztési bizottságok elnökeit, hogy az ál­lami méntelepnél a mének kisorolása Székes- fej érv áron julius 14-én fog történni. A kör­rendelet felkéri az elnököket, hogy a vármegyét érdeklő teleposztály selejtezésénél személyesen jelenjenek meg, vagy magukat a lótenyésztési bizottság egyes tagja által képviseltessék. Szívesen látják továbbá mindazokat a tenyésztőket, akik érdeklődnek a lóanyag kiselejtezése iránt. ~ ZJj különleges szivarok. A pénzügy- miniszter újabban 4 fajta különleges szivarokat bocsájt forgalomba: régalia briltanica, londres, regáliá media és regalia londres. A „Szekszárd Vidéke" tárczája. A reklámok kazájából. (— Apró történetek az amerikai életből. —) A chikagói »For ever« czimü lap minden erőlködése és erőfeszítése mellett sem bírta ki a konkurrencziát a »Chikagó Herald «-dal. Ez utóbbi lapnak volt ugyanis egy riportere, kit William Stakesnek neveztek, s ki egész Amerikában hi­res ember volt. Nem létezett az a hivatalos titok mit William úr ki ne szimatolt volna órával, a mely — nóta benne meglehetős hosszú volt. Ha valahol valami szerencsétlenség, bale­set, tüntetés, népgyülés, vasúti szerencsétlenség, árvíz, gyilkosság, betörés, tűz, stb. történt, Wil­liam gyors riporter biciklijén oda karikázott s másnap a »Herald« hasábszám hozta tudósításait a »saját kiküldött tudósítótól.« Stakes ur gyakran álruhákba öltözve felke­reste a külvárosok csapszékeit, lebujait, tolvaj­tanyáit, a csatornák rejtélyes üregeit, s nem egy­szer igen jó szolgálatot tett a rendöségnek. A tolvaj nyelvet kitünően bírta. Biztos lövő, vivő és boxoló volt. Ennyi érdemet a kormány is méltatni akar­ván, a derék riportert első ízben az ezüst, később az arany bátorsági éremmel, legutóbb pedig a becsületrend középkeresztjével tüntette ki. Egy napon azonban végtelen szomorúság érte William riporteri szivét. Chicago egyik dúsgazdag embere, James Becc, a többszörös milliomos, megunva a földi élettel járó töméntelen sok pénz kezelését és számolá­sát, elhatározta, hogy oldalba rúgja ezt a hitvány sártekét s elköltözik oda, a hol nem kell milliói­val vesződnie, s azon törnie fejét, hogy mire költse pénzét. * Ezt az elhatározást egy terjedelmes levélben megírta, s a »For ever« szerkesztőségébe küldte. Azután, mint a kinek szénája a legjobb rendben van, belső szobájába zárkózott és — felakasz­totta magát. William oda kerékpározott, de kétségbeesve tudta meg a gyászos hirt, hogy az öngyilkos mil­liomos búcsúzó levele e perczben már a »For ever« szerkesztőjének kezébe van. Egy óra múlva azt is megtudta, hogy a nevezett lap hasábokat fog közölni az öngyilkosságról, valaminthogy óri­ási plakátok is készülnek másnapra, melyek ér­tésére adják a közönségnek a hasábok fejezetei­nek czimét, felemlítve az öngyilkos levelét, egyút­tal előfizetésre szólitván fel közönséget. Stakes William, a háromszorosan kitünte­tett világhírű riporter mélyen lesújtva tért laká­sára, szobájába zárkózva irt, irt sokáig. * * * Másnap reggel a »For ever« szerkesztője

Next

/
Thumbnails
Contents