Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-09 / 28. szám

Szeksssárd "V i d é k e.

20. a tésztagyártásnál, a szárítással egybekötött munka déli 12 óráig;

21. Az üveggyártásnál, amennyiben az regeneratív fűtő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási félbeszakítást nem tűrő munkák:

22. a vas és acélgyárak üzemágainál mindazon munkák, amelyek félbeszakítást nem szenvedhetnek, jelesül vas- és acélolvasztó, kavaró, finomító és csőforrasztó testek, a hengerlő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, koxégető, faaszaló, pörkölő és öntő üzemek, a helyi szállító pályák, és egyéb mellékműveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái;

23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakit- hatók, például az izzó láng és olvasztó kemencéknél őlomkamarák és retortálmál folyó munkák stb.;

24*. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka;

25. a zománcozott vasedény iparnál az olvasztási, égetési és ónégetési munkák.

II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben tartást megkövetelik:

1. a borbély és fodrász iparnál nyitott üzleti helyiségben, csak déli 12 óráig; azontúl csak magán lakásokban, színházakban vagy hasonló nyilvános előadások alkalmából házhoz híva;

2. a fürdő üzleteknél;

3. a cukrász sütemény és mézeskalá- csos iparnál:

4. a mészárosok, hentesek és a kol- bászké9zitők iparánál az előállítás és eláru- sitás legfeljebb délelőtt 11 óráig.

5. a vadkereskedők iparánál az eláru- sitás 11 óráig.

6. a kofák üzlete, amennyiben az áruk üdülő és mulató helyeken vagy a városon, illetve községen kívül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon asztalokon vagy a földön kirakva árusittatnak;

7. a pékiparnál a készítés, illetve gyártás déli 12 óráig, az elárusitás azon tnl is;

8. a szódavíz gyártása és elárusitása;

9. szá11 odák, vendéglők, sör-,

bor, és kávémérések és kávéházak;

10. tej-, gyümölcs- és kenyérelárusitás;

11. természetes virágok árusítása;

12. a nyomda-iparnál a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, szin- lapok, műsorok, gyászjelentések kiállítására és úgy ezeknek, valamint a hírlapoknak szét- kordására okvetlenül szükséges munka;

13. a gépiparnál a sürgős és halaszt- hatlan javítási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig;

14. a kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig ; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák a hatóságilag szabályozott költözködési időszakot megelőző és követő egy-egy hétben;

15. a fűszer-, bor-, the a-, csemege- és lisztkereskedéseknél, valamint a szatócsok üzleténél délelőtt 11 óráig;

16. minden egyéb kereskedelmi illetve elárusító üzletnél úgyszintén a szolgálat-közvetítő üzleteknél legfeljebb délelőtt 10 óráig;

17. kereskedelmi, ipari- és gyári alkalmazottak irodai munkája délelőtt 10 óráig.

18. Ha valamely üzlet állami egyed- áruság tárgyát képező czikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik vagy a mely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve

úgy az 1891. évi XIII. t.-cikknek, mint a jelen rendeletnek hatálya alatt áll.

19. Élelmi szerek el’ő állítása és szállítása már a szünnapokra következő napon éjjeli 1 órakor megkezdhető:

20. a törvényes munkaszüneti napra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásáron az elárusitás csak délelőtt 10 Óráig tarthat. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fönnálló törvények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jelesen az 1868. évi Lili. t.-c. 19. §-a szem előtt lesz tartandó.

III. Mert a közforgalom valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzem- bentartást feltétlenül követeli:

1. A vasúti és a hajózási üzemek, valamint a pósta-távirda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka;

2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési vagy szállítási ipari munkák;

3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetlenül szükséges munkák;

4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet;

5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka;

6. a társas- és bérkocsi-ipar;

7 a hordár és targoncás ipar;

8. a temetkezési vállalatok.

IV. Az idézetLiörvény 3. §. b) pontja szerint: ipari munkát végezhetnek a mondott napokon az önnálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanoncaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak.

V. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segédszemélyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál illetve műveletnél tényleg alkalmazva van.

VI. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén fölváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek.

VII. A jelen rendelet az 1891. évi julius hó 15-én lép életbe.

Budapest, 1891. julius hó 1.

Baross.

SS Tolnavár megye közigazgatási bizottsága julius hó 7-én délelőtt 10 órakor ülést tartott.

Égg Az ipari munka vasárnapi szünetelésének törvénye (1891. XIII. t.-cz.) és az árra vonatkozó végrehajtási rendelet. Összeállította hártói Szokolay István ügyvéd. Budapest, 1891. Rózsa Kálmán és neje kiadásában. 44 lap. Ára 20 kr. (Kapható minden hazai könyvkereskedésben és Budapesten a kiadónál, VIII., Szent- királyi-utcza 30. szám.) A vasárnapi szünetre vonatkozólag, a mindennapi életben legnagyobb jelentőséggel bir annak ismerete, hogy a kötelező vasárnapi szünetelésről mily kivételek állapíttattak meg; tehát, hogy mely ipar- és kereskedelmi üzletekben lesz szabad vasárnaponként is és hány óráig dolgozni s árulni? — Ezen követeléseket határozza meg

és szabályozza a kereskedelemügyi s pénzügyi miniszternek julius 1-én kelt rendelele. Ezen két rendelet közöltetik a szüneti törvény mellett — a fent czimzett munkában — a tárgynak megfelelő magyarázattal és törvényhozásunknak a vasárnapi munkára és a munkáskérdésre vonatkozó előbbi rendeletéivel.

— Alapszabály megerősítés. A belügyminiszter a bálaszéki első gyászkocsi társulat alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta.

— Állami mének kisorolása. A f'öld- mivelésügyi minisztérium körrendeletben értesíti a lótenyésztési bizottságok elnökeit, hogy az állami méntelepnél a mének kisorolása Székes- fej érv áron julius 14-én fog történni. A körrendelet felkéri az elnököket, hogy a vármegyét érdeklő teleposztály selejtezésénél személyesen jelenjenek meg, vagy magukat a lótenyésztési bizottság egyes tagja által képviseltessék. Szívesen látják továbbá mindazokat a tenyésztőket, akik érdeklődnek a lóanyag kiselejtezése iránt.

~ ZJj különleges szivarok. A pénzügy- miniszter újabban 4 fajta különleges szivarokat bocsájt forgalomba: régalia briltanica, londres, regáliá media és regalia londres.

A „Szekszárd Vidéke" tárczája.

A reklámok kazájából.

(— Apró történetek az amerikai életből. —)

A chikagói »For ever« czimü lap minden erőlködése és erőfeszítése mellett sem bírta ki a konkurrencziát a »Chikagó Herald «-dal. Ez utóbbi lapnak volt ugyanis egy riportere, kit William Stakesnek neveztek, s ki egész Amerikában hires ember volt. Nem létezett az a hivatalos titok mit William úr ki ne szimatolt volna órával, a mely — nóta benne meglehetős hosszú volt.

Ha valahol valami szerencsétlenség, baleset, tüntetés, népgyülés, vasúti szerencsétlenség, árvíz, gyilkosság, betörés, tűz, stb. történt, William gyors riporter biciklijén oda karikázott s másnap a »Herald« hasábszám hozta tudósításait a »saját kiküldött tudósítótól.«

Stakes ur gyakran álruhákba öltözve felkereste a külvárosok csapszékeit, lebujait, tolvajtanyáit, a csatornák rejtélyes üregeit, s nem egyszer igen jó szolgálatot tett a rendöségnek. A tolvaj nyelvet kitünően bírta. Biztos lövő, vivő és boxoló volt.

Ennyi érdemet a kormány is méltatni akarván, a derék riportert első ízben az ezüst, később az arany bátorsági éremmel, legutóbb pedig a becsületrend középkeresztjével tüntette ki.

Egy napon azonban végtelen szomorúság érte William riporteri szivét.

Chicago egyik dúsgazdag embere, James Becc, a többszörös milliomos, megunva a földi élettel járó töméntelen sok pénz kezelését és számolását, elhatározta, hogy oldalba rúgja ezt a hitvány sártekét s elköltözik oda, a hol nem kell millióival vesződnie, s azon törnie fejét, hogy mire költse pénzét. *

Ezt az elhatározást egy terjedelmes levélben megírta, s a »For ever« szerkesztőségébe küldte. Azután, mint a kinek szénája a legjobb rendben van, belső szobájába zárkózott és — felakasztotta magát.

William oda kerékpározott, de kétségbeesve tudta meg a gyászos hirt, hogy az öngyilkos milliomos búcsúzó levele e perczben már a »For ever« szerkesztőjének kezébe van. Egy óra múlva azt is megtudta, hogy a nevezett lap hasábokat fog közölni az öngyilkosságról, valaminthogy óriási plakátok is készülnek másnapra, melyek értésére adják a közönségnek a hasábok fejezeteinek czimét, felemlítve az öngyilkos levelét, egyúttal előfizetésre szólitván fel közönséget.

Stakes William, a háromszorosan kitüntetett világhírű riporter mélyen lesújtva tért lakására, szobájába zárkózva irt, irt sokáig.

* *

*

Másnap reggel a »For ever« szerkesztője