Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-02 / 27. szám

XI. évfolyam. 1891. 27. szál».. 2. TOZLilT.A. T7,^.252v£Ea-‘3TE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ....................6 frt. Fé l évre ........................3 fit, Év negyedre . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó köz­lemények, úgy a hirdetési és előfizetési | pénzek a szerkesztőséghez küldendők. csutcív ,*011, Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzső-utcza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos' petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig » » 4 frt. 300—400-ig I » 5 frt. ‘TTiirmraTiTT**’ Felelős szerkesztő és laptulajdonos i GEIGER GYULA. Kéziratok nem adatnak vissza. D r. Helyettes szerkesztő: HODOSST GÉZA. A tanév végén. A bonyhádi ág., a gyönki ev. ref. al­gimnáziumok, úgy a szekszárdi polgári fiu- és felső leányiskola, — e 3 középiskola Tolna vármegy ében befejezte 10 hónapi mű­ködését. Örömmel konstatáljuk, hogy mind a három jeles tanintézetben, a vizsgák igen szép eredménynyel végződtek. Úgy a tanári kar önfeláldozó munkássága, mint a tanu­lók jeles előmenetele, Tolnamegye tanügyi fejlődésére igen szép világot vet. Mind a három intézet szerény körben mozog; de hivatását magasabb kultúrái vívmányokkal gazdagítja. Fejlődését évről évre figyelemmel kisérjük, s arra a meg győződésre jutottunk, hogy szegény kőre daczára, derekasan megfelelt annak a kitű­zött nemes; czélnak, mely a hazafiságot, vallásosságot, a nemzeti kultúrát tűzte ki nemes feladatául. Bennünket legközelebbről érdekel szék­városunk középiskolája; erről az intézetről, mely 15 évi fenállását most töltötte be, a beküldött értesítő nyomán, a következők­ben emlékezünk meg. A tanári kar a hitoktatókkal együtt 15 tagból állott; a polgári fiúiskola növendé­keinek száma a hat osztályban volt 158. A felső leányiskola két osztályában pedig 44. Összesen 202. Magán tanuló volt 10. Ezzel együtt 212. Mi mindenesetre tekin­télyes szám. A jövő évben pedig a felső leányiskola polgári leányiskolává váltóztatik át, s már szeptember 1-én megnyúlik a 3-ik, s rá következő évben,, pedig a 4-ik osztály. A tavalyi évhez képest a növendékek száma 28-al illetve 38-al szaporodott. Nyelvismeret szerint volt 123 magyar, 4 német, 48 magyar-német és 27 német­magyar. Vallás szerint 131 rom. kath., 12 ev. i’ef 0 fsg ev.. 40 mézes veHásv, Születési hely szerint 90 szekszárdi, 69 tolnamegyei, és 43 más megyei. Lakhely szerint helybeli volt 120, vidéki pedig 82. Az iskolai takarékpénztárt 6 tanár ke­zelte; 158 tanuló 181 frt 21 krt tett be. Tandíjmentes volt 29. Ösztöndíjas 10. Iskolai tankönyvekkel 24 tanuló segélyeztetett. Az iskolai könyvtár 142 frt 59 kr. értékkel gyarapodott. Volt azonkívül az intézetnek saját zongorája, melynek értéke 365 frt. Az intézetben fennálló »Garay-kör«, az idén is folytatta alapszerü működését. A kör elnöke Gál Kálmán, a latinnyelv tanára volt. Összesen 16 köri gyűlést tartott. Szava- lati versenyeket tartott, s itt jutalomköny­veket osztottak ki. A jeles tanintézet, tanáraik mintaszerű vezetése mellett, évről évre mindjobban virágzik, tanulói száma pedig egyre gyara­podik; mi kétségtelen jele annak', hogy a szekszárdi polgári iskola szép hivatását, a közönség teljes megelégedésére, méltóan betöltötte. A testgyakorlat. 4 i testet semmi sem öli sorvasztja. gyötri inkább, mint a megfeszített szellemi munka ; a fejlődő gyermekkorban különösen nagyon kell ügyelni arra, hogy a fejlődés természe­tes proczesszusa meg ne akadjon, sőt elő kell azt mozdítani a testgyakorlatokkal. Részünkről a tanrendszer legnagyobb haladásának, igaz vívmányának pedig ezt tartjuk — a kötelező testgyakorlatot, melyet ma az iskolákban rendszeresen tanítanak. Igazi örömöt érzünk mindenkor, valahány­A „Szekszárd Vidéke" tárczája. Az utazásról. Nagyon természetes, a kinek pénze van, utazhatik, a kinek nincsen, az otthon marad; te­hát az utazáshoz egyik legfőbb kellék a pénz. Nem fejleszti semmi az emberi ismeretet annyira, mint az utazás. .Olvasunk kitünően irt könyveket, látunk képeket s különösen az utóbbi időben oly hü fényképeket, melyen egyes tárgyakat a maguk valóságában tüntetnek fel; mind ez nem pótolhatja azt, a mit utunkban saját szeme­inkkel látunk, nem is szólva a hallott és tapasz­talt dolgokról. A mi a mai utazó közönséget legtöbbnyire és leginkább jellemzi: az a felületesség az isme­ret hiány. Sokszor volt alkalmam tapasztalni, hogy oly felette nevezetes történelmi emlékeknél, nagyszerű építkezéseknél, remek természeti szép­ségek láttára, az emberek nagy részben a legér­zéketlenebbek maradtak. Előttünk fekszik a római Colosseum rengeteg nagyságával s szörnyű em­lékű múltjával; előttünk füstöl a Vezúv, melynek méhében pusztító elemek kavarognak; vagy el­haladunk oly bájos tengerparti vidéken, mint Vietritöl Amalfiig: mind ezt sok ember észre sem veszi, történeti múltját nem ismeri, ’‘szépségét fel nem foghatja s a legnagyobb közönnyel halad el mellette. — Vagy elhaladunk oly alagutakon keresztül, mint az arlbergi, szt.-gotthardi, mont- cenisi, a legtöbb utazó az sem kérdi, micsoda különös nagy fontossággal birnak ezek, hogy jöttek ezek létre, kik építették ezeket a földalatti sötét utakat, melyek az emberi észnek s munká­nak egyik legnagyobb vívmányai ? Az angol sokat utazik, mert pénze van, Európában kényelemmel keleten öszvér, ló, teve, elefánt hátán, izzadva napernyője alatt. Sok gaz­dag angol esaládra nézve jellemző, hogy összes idejöhet az utazásnak szentelik, mert kevesebbe kerül a megélhetés, mint otthon a ködös Angli­ában, hol egy vagyonos család igen nagy költe­kezéssel él s a családfőnek erszénye sok oldalról vétetik igénybe. Nemcsak az üzlet, speculatió az, mi az angolt messze földre vezeti, hanem az élvezet és gyors meggazdagodási vágy, mely utóbbira nézve főleg Monaco az a hely, hová a szerencse istenasszonya kecsegteti a földi javak­ban bövelkedöket. Francziák s oroszok mellett leginkább angolok áldoznak sok időt és pénzt a játéknak, csakhogy úgy látszik, ha a kimutatások nem csalnak, hogy a legtöbb öngyilkosság is az angolok közt fordul elő. Persze gondoskodva van arról hogy az ilyen hallottak mielőbb eltakarit- tasanak, a nap ragyogón süt, a szerencsétlent már föld fedi s el van feledve, de a játék csak újra folyt s a pisz'.olyt ismét felveszi a másik, kit balszerencséje idáig űzött. Nem kevésbbé ki van az utazási vágy a francziáknál fejlődve. Egy gazdag párisi háziúr, ha épen csak kevés műveltséggel is bir, a nyarat Boulogneban, Ostendében, Insbruckban, vagy oly helyeken tölti, hol üdülést s mulatságot talál s habár sokszor igen nevetségessé válik félszegése s ferde nézete által, de ez a nagyvilági, úri szokás­hoz tartozik, hogy a nyarat nem szabad otthon tölteni, mivel pedig férj és feleség rendesen együtt utaznak, tehát Mons. és Mad. legalább egyidó're fe­ledik az otthon lakókkal való sok kellemetlenséget. A francziák tanulmányozási szempontból sokat utaznak s mint tudva lévő dolog a fran­cziák kitűnő' mérnökök s velők az egész világon mindenütt találkozunk. Most már sokat engedtek abból az elzárkozottságból s lehetne mondani önhittségből, hogy az idegen ‘ nyelveket elsajátí­tani egyáltalában nem akarták s a maguk anya­nyelvén kívül mást nem tudtak, ha idegen földre utaztak, most már annyira-mennyire — bár tö- tökéletesen soha, épen mint az angolok, kezdődik az idegen nyelveket tanulni. Utazásban a fran- czia a legkellemesebb társalgó ; bőbeszédű mint az olasz, habár nem is bizalmas természetű. A németnek nem hisz, a vas kanczellárt elismerte nagy tehetségnek, de hozzáteszi, hogy »il estun diable.« Németországot annyira kerüli, hogy a ki például innen Francziaországba utazik, Basel­ból nem megy egyenesen Parisba, hanem meg­kerüli Delle-t I igy Elsass-Lolhringiát nem érinti, hol egyáltalában útlevél nélkül nem lehet utazni s az utazók a legnagyobb kellemetlenségnek van­nak kitéve. Sokszor meglörténik, hogy a vonat I franczianémet határon Avricourtnál üres ko­csikkal érkezik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents