Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-25 / 26. szám
□Col namegyei Hölgrjreis Lapja*. Fürdői levél. Harkány, 1891. junius 20. Tekintetes Szerkesztő ur! Szép magyar hazánk e kies és regényes tájéku s gyógyerejéről híressé vált fürdőhelyén töltvén néhány hetet, becses lapjának szivés olvasói talán érdeklődéssel veszik, ha itteni élményeimből egyet-mást közölni bátor leszek. Baranya vármegyének egészen déli részén a történelmi nevezetességű, csinos és szépen épülő Siklós nevet viselő nagyközségtől egy órai távolságra fekszik Harkány gyógyfürdő- hely hatalmas jegenye, vadgesztenye és tölgyfák által körítve. A gyönyörű fasorok által átszelt park a legjobb benyomást teszi a szemlélőre sa sétány mellett elterülő szinpompájokban álló virágágyak és nagyszámú, folyton virágzó rózsafák nagyban emlékeztetnek bennünket fővárosunk Margit-szi- getére, mely eredmény az itteni főkertész odaadó szorgalma és kiváló szakavatottsága mellett dicsérőleg tanúskodik. Az itteni élelem- és lak-viszonyok — más fürdőhelyekéhez képest — eléggé jutányosaknak mondhatók, talán csak a fürdési dijak, melyek 80 és 50 krban vannak fürdőnként megállapítva — tekinthetők kissé magasaknak, mélyet azonban a betegségtől szabadulni óhajtó nagy közönség szívesen áldoz gyógyulása reményében. A dunántúli kerület sok megyéjéből találkoznak itt különféle,- de különösen rheumaticus bajban szenvedők, kiknek nagy része ha nem is teljesen felépülve, de minden esetre javulva távoznak lakóhelyükre. Fürdő vendég f. hó 20-ig 746 személy volt, az átutazó vendégek száma pedig az 1400-at meghaladta. Az üdülő félben levő vagy kevésbbé gyengélkedők szórakoztatásáról az igazgatóság a legnagyobb figyelemmel gondoskobott. Naponként — ugyanis reggeli 7—9 óráig és d. u. 5 7 óráig terjedő időtartama játszásra a siklósi jól szervezett zenekar szerződtetve és kötelezve van; a társalgási nagyteremben kitűnő zongora áll rendelkezésre; az olvasó teremben pedig több fővárosi napi és megyei heti lap kínálkozik az olvasni kívánóknak. A vasárnaponként Pécsről és Siklósról tömegesen átrándulók száma által tömörré fejlődött közönség mulattatására ezenkívül tánczmu- latságok is rendeztetnek, melyek nagy részt de különösen az Anna-napi igen látogatott szokott lenni. A gyógyhelyet látogatók számát a hűvös és esős időjárás az utóbbi napokban i§en megcsökkentette, mely azonban a jövő julius hóval beköszöntő nagy szünidővel mindenesetre megkétszereződni fog. A fürdőhely parkjában figyelmesen járókelő egy oldal fasoron végig tekintve, meglepő panorámát láthat a gyalogosan egy órai távolságra fekvő M á r i a-G y ű d község s annak impozánsán kiemelkedő kéttornyú temploma szemlélésében, hova jó idővel a lábadozók seregestül zarándokolnak ■—1 hálát és imát rebegvén a Mindenható bölcs gondoskodása és nagy kegyelméért. Most pedig a midőn tek. szerkesztő urat és lapja szives olvasóit az itteni élet mozgalmairól dióhéjban értesítettem volna, vagyok megkülönböztetett tisztelője : Tartalékos. Pista vágyai. (Idyll.) Nyílnak a virágok, nyílnak olyan szépen! • . . Játszanak a lányok s legények a réten, Játszanak, enyelgnek egymással pajkosan, Ha nótájuk hallik, közben csók is czuppan. Pista gyerek nézi, mit mivel a bátyja, Csókot adni s. kapni neki is jő vágya, Uczczu! szalad is-már a legcsinosb. lányhoz Csókolná is, de haj! nem ér fel arczához. Elbúsul e miatt, de a .lány nem látja, Gondolatát rabbá tette Pista bátyja, Pista gyerek képe pirul, majd meg sápadt, Bánatában szeme sűrű könybe lábad. A bátyja csak nézi. nézi úgy félválról, Szive gondolatját olvassa arczárói, S oda fordul hozzá e szavakkal, szépen: »Otthon helyed s nem itt lányok közt a réten!« Pista gyerek erre lassan haza ballag. S elmondja anyjának a dolgok mint vannak : Látta hogy a bátyja lányokkal enyelgett S hogy aztán ő er.e szinte kapott kedvet. . . Többet szólni nem tud, könny pereg arczába, Anyja igy szól hozzá a mint könnyét látja: »Ne sírj édes fiam! gyere csókolj engem, »Rá érsz még játszani lányokkal a réten !« Harcsa Gyula. A VIDÉKRŐL. E ő g y é s z. Junius hó. A hőgyészi erdei mulatság melyet az ottani önkénytes tűzoltó egylet tagjai junius 27-ére terveztek — a közbejött akadályok miatt e napról elmarad és a jövő julius hó 4-é n fog megtartatni. Az utóbbi napok időjárása teljességgel lehetetlenné tette hogy a rendezőség a mulatság sikeres előkészítéséhez szükséges intézkedéseket foganatba vehette volna. Folytonos eső- óriási szélviharokkal meghiúsítottak az irányban minden törekvést s a rendezőség kénytelen volt a mulatságot — a mely iránt széles körökben nagy érdeklődés mutatkozik, annál is inkább elhalasztani mert megyénk községeinek derék jegyzői kara éppen e napon tartja Szekszárdon a casinó termében szokásos táncz- mulatságát. — l. A »tolnai csónakázó egylet« rendes tagja lett: Schmidt Ferencz Károly Eszékről, Korek János Szerb:Csanádról Lucic. Miklós N.-Becskerekről, Bún Lajos és Gebhardt Ferencz Paksról.. Fent nevezett egylet a bajai, »pandurszigeti gurigáló társaság« szives meghívása folytan f. é. augusztus hó 19-én utazik csónakokban Bajára az ott — augusztus hó 20 án — tartahdó ünnepélyre. A kiránduláson a női tagok is vesznek részt. Az egylet tagjainak száma 36, kik között 16 nő tag van. PESTI HIELAP. Hogy a Pesti Hírlap ma — tartalmának bőségére nézve^ Magyarország legnagyobb lapjának méltán mondható, kétségtelen. Mert a közigazgatási vita megkezdése óta naponkint húsz oldalon (vasár- és ünnepnapokon pedig 24—32 oldalon) jelenik meg, amire eddig nem volt példa hazánkban. S azonfelül, hogy az országgyűlési vitát érdemlegesen ismerteti, a napilapok közül egyedül a Pesti Hirlaphoz országgyűlési karczolatot mihden nap, „A tisztelt Házból” és „A mai ülés” czimek alatt. Naponkint egész csomó karczolat, kis czikk, tréfa, jól megválogatott tárczák teszik a Pesti Hírlapot a magyar olvasó közönség legélénkebb, legkedveltebb lapjává. Regénycsarnokában most a kitűnő franczia szerző : Theuriet André legújabb, igen kedves és érdekes regényét közli, melynek czime: Roche kisasszony atyja. A julius elejével belépő uj előfizetők a több mint egy hó óta megjelent részt külön lenyomatban megkapják. Ezt követni fogja a jövő negyedben koszorús költőnk Jókai Mórnak mbst készülő regénye, melynek czime alkalmasint Czigány-gróf lesz. (Jókai regényei ezentúl a Pesti Hírlap tulajdonosai, Légrády testvérek kiadásában fogny.k megjelenni.) Mindezekhez járulnak a Pesti Hírlap rendkivüli kedvezményei : az előfizetők minden két hétben külön zenemellékletet kapnak; karácsonykor minden előfizető ajándékul kapja a Pesti Hirlap Naptárát, egy valódi diszmüvet, melynek Ros- kovics Ignácz által rajzolt czimképe az idén valóban kellemes meglepetést fog szerezni a megajándékozott előfizetőknek, eltekintve attól, hogy bővebb tartalmú s díszesebb kiállítású naptár bizonyára nem fog megjelenni, az őszi könyvpiaczon. Ezek után bátran elmondható, hogy itt már minden verseny kizárva! Az előfizetési összeg (egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) a Pesti Hirlap kiadóhivatalához (Budapest, V., nádor-uteza 7, sz.) küldendő, honnan mutatványszámokat is lehet kérni. I ARANYPOR. A szerelemben jobb egy csókkal többet és tiz levéllel kevesebbet kapni. * A méheshetek menyországát, csak egy lépés válaszlja el a pokoltól. * A férfinek ezer czélja lehet. A nőnek csak egy van: férjhez menni. Sok nő nagyon szeretetreméltó volna, ha eltudná kissé felejteni, hogy az. * A nő, ha még olyan jó és szép, sohasem tudja, hogy mennyit ér; elvárja, hogy mások mondják meg neki. * A nők életét 3 részre lehet osztani; az elsőben álmodnak a szerelemről; a másodikban szerelemre ébrednek, a harmadikban a múlandóságról panaszkodnak. * Legrégibb rend a papucsrend, ezt még Éva anyánk akasztotta Ádám nyakába. * Még a szerecsen asszony is tudja, hogy valami kellemes van rajta. * A szerelemben ügy vagyunk a vágygyal, mint a gyermek madaraival: annyira eteti és itatja, hogy csupa jólétből — meghal. Csukásai József emlékezete. (A »Budapesti Hirlap« fönnállása 10-ik évfordulóján.) Elesett a zászlótartó,, ( De a zászló fenn lobog; Lobogtatják bátor, elszánt, Ifjú, lelkes bajnokok. A vezér már csöndes ember, Le az eszme él tovább S glóriával koszorúzza A kidőlt hős homlokát. Most tiz éve, hogy kibontá Azt a zászlót szent jelül, Kis csappattal harezba indult S maga hittél ment élül. Csak egy szó volt ráhimezve, A magyarság volt e szó, — Es ma már ezt visszhangozza A hazában millió. A szegénynek küszöbére Ez a jelszó rátalált, Véle osztott a kicsiny had Ellenének száz hálált; Es a dúsak palotáit Diadallal vette be; Es az ügynek rózsát termelt Tövisek közt nyert sebe. Mézzel csörgő édes nyelvünk! Büszke, délezeg nemzetünk! Téged érjen üdv, dicsőség, Ha mi küzdvén győzhetünk: Ezt érezte, ezt harsogta Napról napra, szüntelen — S háromszinü zászlajához Szegődött a győzelem. S most e zászlón gyászfátyol csüng Az örömnap ünnepén; De a fátylon átalcsillog Titkos irás, égi fény. Gyűl az emlék csipkebokra, S egy áldott szív hangja kél: Eöl, magasra azt a zászlót! Az eszmének győzni kell! Föl, magasra és élőre! Holt és élő egyetért; Régi zászlónk fenn lobogjon Az ügyért, a nemzetért. Legyen, első a hegy ormán S jól megálljon a helgén Ezeréves Magyarország Diadalmi ünnepén! Hudnyánsxky Gyula. VEGYESEK. A jogászvilágot érdeklő oly könyvjegyzékről kell ez alkalommal megemlékeznünk, melynek láttára igaz örömtől repes minden oly gyakorlati vagy elméleti jogásznak a szive, a ki csak valaha is abba a kellemetlen, mondhatni kényes helyzetbe jutott, hogy szüksége, sürgős szüksége volt l egy szakkönyvre, de nem tudta pontosan a czi-
