Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-25 / 26. szám
XI. évfolyam. 1891. 2©. szÄaooLSzekszárd, csütörtök június 25. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam^vatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre . . . . . . 6 frt. Fél évre ....................3 frt. Év negyedre . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Ibgjslenlk rnísdea csitortokSa. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzső-utcza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. V Hirdetési dijak: Három hasábos petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig » » 4 frt. 300—400-ig » » 5 frt. Felelős szerkesztő és laptulajdonos.CfEIGEE GYULA. Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő : D r. EODOSSY GÉZA.A községek jövője. Jó házat akarunk építeni — fundamentum nélkül. Tény az, hogy a közigazgatás mai állapotán javítani kell. Csakhogy a javítást alulról kellett volna kezdeni. A hatvanhárom vármegye törvényhatóságának átalakítása még hagyján, de tessék szétnézni az ország ötödfélezer jegyzősége között; tessék csak gondólóra venni, hogy azokkal a halvány csillagocskákkal, a nagy és kis községekkel mi lesz a jövőben. Csak a vak nem látja a mostani felfordult állapotokat. A községek egy részében fejetlenség uralkodik. A közegészségügy, a közbiztonság, a közcsend, mind a mesék országból valók. Ez nem tarthat igy tovább. Községi étetünknek gyökeres változáson kell keresztül mennie. És a községi életnek mi az iránytűje? . . Akármeddig gondolkozunk, a községi állapotok javulását egyedül a jegyzői állás czélszerü szervezésétől várhatjuk. Ez a többi kérdések csak e körül forognak. Nos ? . . . Magasabb kvalifikácziót s tisztességes fizetést a jegyzőknek e mellett segéderőt melléjük, hogy a hivatal soha üresen ne maradhasson; a kir. járásbíróságoktól és a járási szolgabiróságoktól a kissebb jelentőségű ügyeket aztán rendőri bíráskodás czimén utaljuk hatáskörükbe. Alakítsunk a helyi ügyek ellátására és az államiak támogatására községi tanácsokat, a bíróval élén, de a jegyző felügyelete, illetve rendelkezése alá helyezve. Hagyjuk a sok irka-fiirkát s e helyett a legszükségesebbekre; a rövidségre és közvetlenségre fektessük a fősulyt, A hatáskör megállapításánál különös tekintettel legyünk arra, hogy a természet szerint összeférhetlen állásokat válasszuk el egymástól. (A jegyzőből például ne csináljunk adóvégrehajtót, mert a nép az ő.adó- végrehajtóját nem hajlandó bizalmas tanácsadójául tekinteni, de meg a köri végrehajtói állások szervezésére a befolyó végrehajtási költségek elegendő fedezetet is nyújtanak.) A már ismeretes törvényjavaslat a jegyzői állást két osztályra akarja elválasztani, u. m. körjegyzői állásra miniszteri kinevezéssel, és községi elöljáróra főispáni kinevezéssel. Az eddigi állapotot épen megfordítva állítja elénk; eddig tudniillik a nagyközség jegyzője volt előnyben a körjegyző felett, mert ugyanaz a törvény, agyanazon fizetés mellett, fejletlenebb községi szervezetet I egyébként is több bajt, nyögött adott a körjegyző kezébe ... és most egy tollvonás mily változást készül keresztül vinni. S ha volna ebben valakinek valami haszna? De senkinek semmi. Mert nézzük csak közelebbről a do.$u. A kormány úgy látszik, abban a nézetben van, hogy a helyi ügyeket a nagyközség elöljárósága önállóan végezheti, ellenben a kis .községé csakis a körjegyző közreműködésével . . | ezért szándékozik a körjegyzői állás pecsét emelt.v J )sak hog^ képes lesz-e az a körjegyző több községet a kebelbeli ügyekben is ellátni akkor, amidőn a nagy község jegyzője ezen ügyek vitele nélkül is görnyedni fog a munka alatt? Ismételjük: aggodalommal nézünk a jövő elé, mert azt látjuk, hogy a — bár egészében véve tömör műnek nevezett, azonban :— több ppntjában elhibázott megyei törvényjavaslat gyengéivel fog törvényerőre emelkedni s ez a törvény lesz szabályozója a majdan megalkotandó községi törvénynek is, a helyett, hogy megfordítva állana a dolog. S félő, hogy a tapasztalás kutató szeme a közigazgatás alap nélkül szűkölködő épületén idő nap előtt réseket fog felfedezni. Adja Isten, hogy aggodalmunk alaptalannak bizonyuljon. F. zz: A kir. ítélőtáblák, ügyészségek s bíróságok újabb szervezésére vonatkozó összes törvények s rendeletek. Magyarázattal összeállította Szokolay István ügyvéd. Budapest, Rózsa Kálmán és neje kiadása. Egybefoglalva feltalálhatni benne mindazon törvényeket, részben rendeleteket is, melyek a kir. tábla deczen- trálizácziójára s azzal kapcsolatba hozott bírósági s ügyészségi uj szervezésre vonatkoznak. Közli a legújabb törvényi is: a bírói s ügyészi szervezet módosításáról. Tartalmazza továbbá a kir. tábla felosztásáról, a törvényszékek 1 járásbíróságok területeinek megállapításáról, a kisegítő birákról s az ügyészségi hatáskörről szóló újabb törvényeket; úgy a járásbíróságoknak az uj kir. táblák kerületébe való beosztását; végre a kir. táblákra a főügyészségekre vonatkozó életbeléptetési, átmeneti intézkedéseket tartalmazó miniszteri rendeleleket. Ára GO kr. ” Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Kaposlfy Jenő országgyűlési képviselőnek, ifj. Csorba Ede ügyvédnek és Márffy Emil földbirtokosnak, az általuk kaposvártól H i d 1 g k u t i g tervezett helyi érdekű vasútvonal váriánsaként, a m. kir. államvasutak báté-kaposvári vonalából Taszárnál kiágozólag az Orczi-völgyben Nagy-répás irányban az előbb- jelzett vonalhoz csatlakozó helyi érdekű vasútvonalra az elmöunkálati engedélyt fél éré megadta. — Tűzoltói útmutatások, községi hatóságok, elöljárók, jegyzők és tűzoltók számára. Összeállította Breuer Szilárd budapesti tűzoltó tiszt. A tűzoltási szervezkedéshez és eljáráshoz gyakorlati utasításokkal szolgáló könyv egyszerre magyar és német nyelven került ki Márkus Samu budapesti nyomdájából s ára 30 kr. — Homok szőlők telepítése czim alatt irt meg R á c 1 Sándor vinczellér-iskolai tanár egy ma aktuális érdekű munkát, mely rövid idő alatt második kiadásában hagyta el a sajtót. — A magyar szakirodalomban e csak ritkán előforduló kereslet legjobb dicsérője e munkának, mely a ma Magyarországon egy felette fontos termelési ágnak, a homoki szőlők művelésének írja le elemeit. — Országunk óriási homok-területei, a melyek eddig a »hasznavehetetlen* jelzővel fordultak elő földművelési statisztikánkban az uj kultúrával kincses bányáivá lettek tulajdonosaiknak. — Rácz Sándor a ki a Kecskemét vidéki hires homoki kultúra alapvetési munkálatainál tevékeny részt vett, mint első figyelte meg a mindenesetre idegen kultúra sajátságait és könyvét gazdag tapasztalatai alapján irta. Munkája tárgyalja a talaj előkészítését, a futóhomok megkötését, a futóhomokra alkalmas szölöfajok megválasztását, a fajok megkövetelte metszési módokat, a trágyázást, a műtrágyák alkalmazását, a szüretet és a védekezést a homoki szőlők ellenségei ellen, egy szóval felöleli az egész érdekes anyagot és a szőlőtermelő gazdaközönségnek hasznos kézi könyvét képezi még eddig ismeretlen munkája közepeit. A király Pécsett. Lezajlottak a pécsi fényes ünnepségek. Baranya és a szomszédmegyék egyike' legszebb emlékei közé sorolhatják hosszú emberöltőn át ezen emlékezetes napokat. Az öröm és dicsőség ragyogásában úszott Pécs, melynek boldogságában mi is részt vettünk. Olyan szeretettel és tisztelet- teljes hódolattal még alig találkozott koronás királyunk, amilyenben részesült vasárnap. A királyt kellemesen lepte meg az az igazi lelkesedés, mely a nép minden rétegén körösztül sugárzott; az a hamisíthatatlan lelkesedés, mely csak a magyar tulajdona, meglepte. Viszont ö felsége is a legnagyobb szívélyességgel fogadta hii alattvalói tisztelgését s a legnagyobb örömének adott kifejezést, hogy Pécsett viszontláthatja hü magyarjait. Továbbá ezen látogatás már az első momentumában is meglátszott, hogy a megye föpászlora iránt való személyes rokonszenv és az uralkodó vallásos érzülete is összeesik, a király pécsi látogatásával. A bö és minden momentumában részletes ludósitást az összes fővárosi és baranya- megyei lapok meghozták. Mi csak annak leírására
