Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-04 / 23. szám

zskszárd "V" 1 d é Is e.

lyólag a fogyasztó közönség és árusítókra nézve kíván korlátozást, sőt az egész vasárnap délelőttre kivételt, mert egy ily vasárnapi hetivásár nemcsak annak a helységnek, hanem az egész vidéknek legfontosabb kereskedelmi ideje s tényezője. A fogyasztó közönség legnagyobb része csak vasárnap szerezheti be szükségleteit; az iparos, a termelő gazda csak akkor ér rá készítményeit vagy terményeit piaczra bocsátani, akkor ad el és vesz és ezáltal jő létre a kereskedelem, de ha ez idő szűk határok közé van szorítva, akkor azt anyagi hátrány nélkül lehetetlen elképzelni és kereskedelmünk legfontosabb alkalma, de a nép anyagi helyzete is csorbát szenved. Sőt vannak számos esetek, a mikor a vasárnapi hetivásár egyeseknél életkérdést képez, a mennyiben a vasárnapi hetivásár képezi egyedüli jövedelmi forrásukat, ha azonban ez korlátoztatik, attól elesik és igy a legnagyobb nélkülözéseknek lesznek kitéve, s előre láthatólag kenyérkeresetüktől lesznek megfosztva.

Ezekből láthatjuk, hogy a vasárnapi munkaszünet törvénye a milyen nemes intenczióból indul ki, ép oly káros következményeket fog előidézni, melyeket azonban egy rendelet által meg lehet gátolni. Ez pedig a kereskedelmi és iparkamaráktól fog függni, a melyek felhivattak a kereskedelemügyi miniszter által véleményadásra. Ha ezek, a mint á legnagyobb bizalommal hisszük is, helyesen fogják megoldani a gordiusi csomót, akkor bizton várhatjuk, hogy a munkaszünetről szóló törvény, melynek életbeléptetése immár közeledik, nemes és üdvös intézményt fog teremteni.

Ercshinger János.

~ Közigazgatási illés. Tolnamegye köz- igazgatási bizottsága e hó 10-én délelőtt 10 órakor tartja rendes havi gyűlését.

zz Tolnavármegye lótenyésztési bizottsága m. hó 25-én tartott ülésben felolvastatott a földmivelésügyi miniszter azon leirata, melyben megengedi, hogy az eddig lódijazásokra szánt 240 frt összeg ezentúl a kizárólag mezőgazdák által nevelt lovakkal megtartandó versenyeken kiosztandó dijakra legyen fordítható.

A bizottság ezen rendelet folytán elhatározta,

— Játszunk!

Vesztett; teljesen megkoppasztották. Káromkodva kelt fel, az ajtó felé sétált, majd meg visszatért. Magam látván, hogy a játéknak úgy is vége van, távozni akartam, de ekkor észre vettem, hogy az ajtó zárva van. Úgy látszik, hogy a zöld fiú zárta be.

— No itt készül valami! gondoltam és legjobbnak tartottam félrehuzódni egy zugba, a hol biztonságban figyelhettem a történőkre.

A nyertesek osztozkodtak zsákmányaikon, mig a megkopasztott mögöttük állt és pénzére bámult. Megismerhette a saját banknótáit, mert azok egészen újak voltak. Az indiai és az óhiói Kolumbus banknak három- és öt talléros jegyei voltak.

Azt mondom Ede, hogy ez a banknóta nem jó.

— Bár úgy volna, akkor krágognék, szólt siralmasan a vesztes.

A gyanakvót' ez a sóhaj megnyugtatta és azért folytatta a pénz olvasását, de a mikor jól megnézte az utolsót, újból dörmögte:

— Akaszszanak fel, ha ez a pénz nem hamis!

— Nem, nem hamis szólt nyomatékkai a

vesztes. •

A gyanakvó erre egy legkevésbé se megtisztelő kifejezéssel ^válaszolt. A megsértett habozás nélkül neki rontott és egy ökölcsapással leteri- tette, aztán feldöntötte az aztalt, eloltotta a gyertyákat és egyetlen szökkéssel kiugrott az ablakon.

hogy a szokásos lódijazások helyett f. évi szept. • 6-án Dombovárott lóversenyt fog tartani és pedig 3 futamban; t. i. lesz hátas verseny, kocsiverseny teherhuzással. E versenyen részt vehet minden tolnai és baranyai gazdának 4 évnél nem fiatalabb, és training alatt nem állott, vagy úri kézben nem volt lova. A kiosztandó dijakra a vármegye 500 frtot ajánlott fel s ezen felül e czélból még gyűjtést fognak indítani. A vármegyei lótényésztő urak közt ezen alkalomból mozgalom indult meg az iránt, hogy a megyében urlovas versenyek is tartassanak.

— A déli Balatonpart vidéken ez évre ismét nagyobb földterületek lettek szöllőültetésre elkészítve ; de csak részben történik ültetés, mert a tökék elfagyván, csak a telelésre beszedett vesszőkből ültetnek. A Gamásza, Zmárdi, Lelle, Fonyód stb. határaiban eddig ültetett szöllök prosperálnak.

— A györ-dombovári vasútvonal közelről érdekelvén bennünket itt a közel szomszédságban, adjuk az ez érdemben újonnan létrejött egyezséget a vasút két engedményes csoportja között. A györ-zircz-veszprémi vasút két engedményes csoportja között egyezség jővén létre, Tisza László és társai gr. Batthyány Géza és Reé Jenőre átruházták Összes erre vonatkozó jogaikat és a m. hó 19-én tartott közigazgatási bejáráson már Reé Jenő, mint az egyedüli engedményes Batthyány-Reé consortium képviselője jelent meg. — Erre az egyezségre régen számított már az ügyek minden közeli ismerőse s benne a vasút kiépülésének egyik biztos garan- tiáját látta. Bizonyos, hogy áz ügynek csakis javára szolgál, Az egyezségre lépett felek csütörtökön, május 14-én nyújtották be közös kérvényüket a kereskedelemügyi miniszterhez, s a kérvény és létrejött kompromisszum értelmében a 19-iki bejárást a Batthyány-Reé-féle konzorczium tartja, a kisajátítási jogbiztosok pedig Melha Kálmán és dr. Sámuel L. budapesti ügyvédek lesznek. A »györ-veszprémi« elnevezés pedig most már megszűnik, mert az uj engedményesek (Batthyány-Reé) az enying-dombovári vonalszakasz kiépítésére is kötelezettséget vállaltak s igy a tervezés alatt álló uj vasút, annyi elkeresztelés után györ-dombovári vasút lészen.

— A dunántúli közmivelödési egyesület igazgatóválasztmánya e hóban ülést tart; határozni fog a perselygyüjtés megkezdése iránt s tárgyalás alá veszi az eddig beérkezett kérvényeket. Anyagi segélyezéseket egyelőre az egyesület nem adhat, mig anyagilag maga is meg nem erősödött; de kulturális működését már megkezdi s legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésen szóba került, hogy a dunántúli fürdőhelyek forgalmának emelésére már ez évadban minő intézkedéseket lehetne tenni s a Dunántúl egyes vidékeinek és kulturális intézeteinek ismertetésére.

Ede utána lőtt, de nem tálálta el. A vakmerő az első emeletről kiugrott az udvarra.

A hasonmások nem mertek leugrani, hanem az ajtó felé rohantak, természetesen zárva találták azt. Kétségbeesve hagytak fel az üldözési kísérlettel, sőt utóbb kaczagni kezdtek.

— Ej hagyjuk futni a bolondot, csak a pénze ne volna hamis!

— Gyújts gvergyát Bili, keressük meg a bankókat.

Világot gyújtottak.

— Tyüh, Ede ez a gazember elvitte a pénzünket és itt hagyta a megáét! kiáltott Bili.

— Persze hogy felkapta és kiugrott vele — ordított Ede.-— Utána, utána! Kiáltották és az ajtót döngették, de már hiába volt minden. Lódobogás hallatszott az udvaron és a következő pillanatban felhangzott a távozó fiatal ember hangja!-—■ Krágogok uraim ! krágogok!,

A gazember az én lovamon menekült.

A ficzkó ügyesen játszotta a zöldet, pedig agyafúrtabb volt a három hasonmásnál.

egyleti élet.

Jegyzőkönyv.

A dombóvári járási községi jegyzők egyletének 1891. évi máj. 12-én tartott közgyűléséről következőkben referálunk. Jelen voltak : Cholnoky Lajos elnök, Bach Jenő, Fekete József, Hessz Pál, Kiss Adolf, Kiss Pál, Király János, Molnár István, Németh Géza, Németh István, Piszter Alajos, Po- tyondi Ferencz és Szalay József egyleti tagok.

Elnök a közgyűlést megnyitván, az 1890. évi szeptember 4-én és 1891. évi ápril hó 6-án tartott közgyűlésekről felvett jegyzőkönyvek felolvas- tattak és hitelesíttettek; jelen gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Hessz Pál és KisS Pál egyleti tagok kérettek fel.

J;

Cholnoky Lajos elnök az egylet 3 évi működéséről következő elnöki jelentést terjeszt a közgyűlés elé :

Tisztelt közgyűlés!

Az egyleteket, azok létrehozói oly czélból szokták létesíteni, hogy a társulásból nyert erőket felhasználva — az által anyagi- erkölcsi és szellemi érdekeiket hathatósabban bírják előmozdíthatni. Az egyletek között, a községi jegyzői egyletek, midőn czéljaiknak megfelelőleg szorgalmasan munkálkodnak — az erők egyesülten működnek a társadalom minden osztályát közelről érintő községi jegyzői teendők helyes elvégzésén, akkor az önérdekeik mellett az általános közérdeknek is szolgálatot tesznek. Ezekből következőleg az egyleti tagság — különösen a tisztviselői állás erkölcsi kötelességekkel jár, — a miket teljesíteni is kell.

Tudva és érezve ezeket, — midőn ezen járási jegyzői egylet által 1888. évi ápril 27-én tartott közgyűlésében — teljesen váratlanul — ezen egylet elnökéve csekély személyiségem lett megválasztva s az általam elfogadva, — az ekkor reám háramlott fontos teendők s kötelességek teljesítése körül felmerült aggodalmaim eloszlatását csakis abban bírtam megtalálni, hogy mélyen tisztelt tisztviselő társaim és az egylet tagjai, elnöki kötelességem teljesítésében bölcs tanácsukkal — s jó akaratukkal támogatni fognak.

Ezek felemlitése után a lefolyt 3 év alatt a felsorolt kötelességeknek miként történt teljesítése felől s általában az egyletet érdeklő ügyekről elnöki jelentésemet szerencsém van tisztelettel a következőkben előterjeszteni;

1. ) 1888. évi április hó 27-én volt az egyletnek

rendes : tiszteletbeli: pártoló : tagja. Összesen 29 5

A lefolyt 3 év alatt felvétettek: Henits Vin- cze ozorai aljegyző 1, Petrovics Ferencz ozorai jegyző segéd 1, Dőry Miklós szakcsi jegyző 1, Fuchs Ferencz uj-dombovári jegyző 1, Molnár István tengődi jegyző 1, Szemenyey Mihály ó- dombovári jegyző segéd 1, Hídvégi Kornél szántói jegyző segéd 1, rendes tagok — megválasztattak : Blochingér Károly tamási ügyvéd 1, Báró Rudnyanszky István szolgabiró 1, tiszteletbeli tagok. Lett összesen: 36 rendes 7 tiszteletbeli tag. Kiléptek nyugalmazás utján: Tatay József Tengőd községnek volt érdemes jegyzője 1, Megyénkből távozás folytán Petrovics Ferencz volt ozorai jegyző segéd 1, Kizáratott: Kunosi Ármin Szemcse- Csehi jegyző 1, rendes tagok. Összesen 3 rendes tag.

Ezek szerint van az egyletnek — 33 rendes és 7 tiszteletbeli tagja.

2. ) Az egylet vagyonát képezik az ezen t. közgyűlés elé beterjesztendő számadás szerint a következők.

a) Dombóvári járási takarékpénztárban elhelyezve 130 frt 62 kr.

b) tagdíj követelésekben 62 frt 30 kr.

c) Bogár Lajos volt egyleti pénz tárnok ellen fennálló kötvény szerinti követelés 73 frt 40 kr.

Összesen 296 frt 32 kr.

Pénztári maradvány és kimutatott ingóságok 48 frt 40 kr.

Az egyleti tagdíj hátralékosokat hátralékaiknak beperlés terhe alatti befizetésére több ízben felszólítottam, azonban mindez kellő eredményre nem vezetvén — sajnálatomra — őket a tamásii t. községi bíróságnál beperelni kénytelenittettem.

Bogár Lajos volt egyleti pénztárnok anyagi helyzete a lefolyt 3 év alatt mindig olyan volt, hogy tőle a fennt hivatkozott követelést behajtani nem lehetett; miután pedig helyzete olyanná lett, hogy még csak remény sem lehet arra nézve, mikép azt valamikor megfizette vagy tőle behajtani lehessen: tartozását behajthatlanság czimén letöröltetni javasolom.

3.) A közgyűlés által 1886. évi május hó 6-án hozotf és 1888. évi április hó 27-én fenntartott azon határozatnak ,— hogy az egylet pénztárából »Felső-Magyarországi« és »Erdélyrészi közművelődési «-egyesületek javára 5—5 frt adomány folyóvá tétessék — egyletünk tisztelt pénz-