Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-28 / 22. szám
III. évfolyam, 5. szám, Szekszárd, 1891. május 28. mw/m.f. Szerkesztő-tulajdonos: Geiger Gyula, a kihez úgy a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, minta hirdetési és eló'fizetési pénzek küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széleszárd, Pándzsó-utcza 1022. Megjelenik minden hóban egyszer s állandó havi mellékletét képezi a „Szekszárd Vidékének“, s ennek előfizető ingyen kapják. Külön megrendelve egész évre 2 forint 50 krajczár. Hirdető czégeink szives figyelmébe. Ha a beküldő hirdetményét a „Tolnamegyei Hölgyek Lapjában“ kívánja felvétetni, kérjük e körülményt különösen megjelölni. A divat- és női munkák- ruhák-, ékszer-pipere-czikkek, általában hölgyeinket érdeklő hirdetéseket lehetőleg itt fogjuk közölni. Hirdetési díjak : mint a főlapban. Reményi Ede. Ezelőtt 26 évvel, éppen nyáron volt Reményi utoljára Szekszárdon, 1865-ben báró Augusz Antalnál az egész művészvilág legkiválóbb elemei adtak egymásnak találkát: Liszt Ferencz, Reményi Ede, Menther Zsófia, Javina grófnő, Plotényi Nándor — Reményi Ede tanítványa, — Servaix Ferencz, stb. Helyből és vidékről a zenekedvelők egész sereg lepte el akkoriban Szek- szárdot, hogy lássa. és hallhassa a kiváló művészeket, kik naponként matinéeket és és jourokat adtak a báró kastélyában sőt egy alkalommal Séner János házában: Reményi, Plotényi, Kristofek Sándor és Séner János — Bethofen egy vonós négyesét játsz- ták el a művészek előtt; természetesen a legnagyobb preczizitással — próba nélkül. Midőn a háziasszony vendégeit 62-iki hires szekszárdi vörösborral kínálta meg. — Reményi e szavakkal itta ki poharát: »Hazám fölvirágzásáért.« Azóta Reményi beutazta az egész világot; mindenhol dicsőséget, babért aratott hazájának, művészetének, önmagának. Bámulat tárgya volt mindenha. Fejedelmi paloták, hangversenytermek, főurak házai, bankárok termei, egyesek magánházai mindig és mindenkor nyitva állottak Reményi előtt. Művészetéért rajongtak; hegedüjátékát bámulták; őt magát csodálták. Évtized mullott el, hogy .Reményi nem látta hazáját. Nagyobbrészt Amerikában tartózkodott, hol minden városban tartott hangversenyeket — óriási sikerrel. S most, hogy hazájába visszatért rajongó lelkesedéssel, az örömérzet legkiválóbb jeleivel fogadják mindenütt — fogadjuk mi június 8-án, midőn Szekszárdra jön ismét, hogy halhatatlan Tiegedüjá- tékát bámulhassuk újra. A mai napon Szarvason ád hangversenyt; Holnap ismét folytatja hangverseny kőrútját; Csabán, Békés-Gyulán, azután Kecskeméten. Junius hó 1-én Szentesen, azután Szolnokon, Nagy-Körös, Félegyháza, Baján; hozánk Bajáról jön és junius 8-án játszik este a városi nagyvendéglő dísztermében, hol ezelőtt 26 évvel hangversenyezett. Reményi hegedűművész összes magyar- országi hangversenyeit a budapesti »Harmon i a« zeneműkiadóhivatal rendezi s fölkérte városunk egy lelkes fiát: Krammer Vilmos könyv- és zeneműkereskedőt az összes intézkedések megtételével, ki azt a legnagyobb szívességgel el is fogadta. A nagy művészt hangverseny útjában Bodó Lajos zongoraművész kiséri. A Szekszárdon tartandó hangverseny részletes műsora a következő: 1. »Andante és Finale« a hegedűversenyből Mendelsohn, zongorakisérettel játsza Reményi Ede úr. 2. »Hősi magyar« átírta és előadja Reményi Ede, 3. a) »Nocturne« Chopin, b) »Menuette« Paderewski, c) »Berceuse« (Bölcsődal) Huber Károly, d) »Perpetuum mobile« C. M. Weber, előadja Bodó Alajos úr. 4. a) »Romance« Chopin, b) »Barcarolle« Schubert, c) »Mazurka Chopin, mindhármat átírta és előadja Reményi Ede úr. 5. a) »Rigoletto« Ábránd, b) XV. magyar Rapszódia Liszt, zongorán előadja Bodó Alajos úr. 6. Magyar nemzeti népdalok és »Repülj fecském« Reményi, átírta és játsza Reményi Ede úr. Az otthon alapja a női szív, Aj: ember leginkább hasonlít a nagy minden- séget előhozó örök erőhöz, hogy miként abból egg nagy világ keletkezett: telve a fény és pompa dús gazdagságával, úgy az ember is értelme és érzelme erejével akar egg világot alkotni, mélyet otthonnak nevezünk. Ez egg sziget, zúgó tenger közepében, körülte haragos hullámok tajtékoznak, de rajta vig madarak csicseregnék, illatos virágok diszlenek, csend, béke és öröm karöltve járnak szerteszét. Ezen otthont teremteni hő vágya gazdagnak, szegénynek; úgyszólván csak ez és semmi más az enyém. Mint a kis madár fészket, úgy az ember otthont óhajt teremteni, mély egészen övé legyen, kikötő a vihartól megroncsolt hajónak, biztos menhély a szerencsétlenség üldöző csapása élői. Itt eldobják az álarczot, itt az ajak a szív való érzését tolmácsolja, megelégedés karjai ölelik át az otthon tagjait. És ez otthonnak talp és sarkköve a női szív. Erre a női szívre fekteti a férfi az otthon világát. A női szív itt is a föld, — mély az otthon boldogságát megteremti; a női szív a nap, mely az otthont fénysugarával megvilágítja; a női szív a lég, mely szárnyra veszi az örömöt, élteti a megelégedést: egyszóval a női szív ama tápláló erő, mely az otthont fentartja, igazgatja. Hódítsátok meg a nagy világot, legyen tietek a Dárius kincse, homlokotokat övezze babér, de ha nincs otthontok, mélyet a hűség esküszavával teremtek, koldusok vagytok és szegények. Minden embernek egg otthon teremtésére kell törekedni, igy szolgálhat a haza szent ügyének igazán és becsülettel. . Es ha Iájuk a sok házasságra képes és még sem házasodó egyént; ha látjuk a sok ledér életű embert, bizony elszomorodik szivünk, mert
