Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-14 / 20. szám

zekszárd ‘V i <5. éke.

azoknak kétharmad részét az illető munkás fizetéséből levonásba hozhatja. A ki munkását elkésetten jelenti be, az ezen jogtól megfosztatik és köteles lesz a munkás belépési napjától a bejelentés napjáig eső összeget teljesen a sajátjából fedezni, sőt azonfelül az a hátrány is érheti, hogy egyelőre meg nem állapítható nagyobb összeget is kénytelen lesz megfizetni. Mert a késedelmes bejelentő az illető munkásnak a bejelentés előtt netalán bekövetkező betegségből eredő költséget is sajátjából tartozik fedezni és mindezek mellett még 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel is megbüntetik.

Az uj intézmény súlypontja abban feküdvén, hogy a munkás valóságos betegsége alkalmával támogatást nyerjen; az olyan pénztári tagot, a ki betegség színlelése által a betegsegélyző pénztártól bármiféle segélyezést igénybe vesz, 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. Tekintve továbbá, hogy a törvény kijátszásának elkerülése végett bárminemű, a szóban levő törvénynyel ellenkező szerződés megkötése tiltva van,, az a munkaadó, a ki mindezek daczára munkásával hasonló tiltott szerződést kötött, 200 frtig terjedhető büntetéssel sujtatik. És ép akkora büntetéssel bűntetteik az a munkaadó, a ki a nála alkalmazott pénztári tag javára, tudva a ténylegesnél nagyobb bért vagy fizetést számit be.

” Királyi adomány. Király ö f e 1- é s g e a dió s-b erényi r ó m. k a t h. hitközségnek, iskolaépitkezési czé- lokra 150 frtot méltóztatott magán pénztárából 1 egkegye1mesebb engedélyezni.

~ Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter, ifj. Földvári Mihály pestvármegyei főszolgabírónak a m. kir. államvasutak Baja állomásától Szent-István, Csa- nád, Sükösd, Nádudvar, Hajós és Miske községek érintésével a m. kir. államvasutak Kalocsa állomásig, esetleg innen tovább Duna-Patajig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

“ Szelvény menetjegyek elárusitása. A m. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy f. évi május hó 1-töl kezdve az utazó közönség kényelmére a m. kir. posta- és távirdahivatalok- ban, valamint egyéb magánelárusitóknál menetjegyek nem úgy mint eddig, csak a jegykiadóhely állomásáról a m. kir. államvasutak és kassa-oder- bergi vasút (magyar vonalok) bármely állomására, vagy viszont, hanem említett vasutak tetszés szerinti bármely állomásáról bármely állomására lesznek kaphatók. Ez alkalommal figyelmeztetik még a közönség, hogy mindezen jegyek használata bizonyos érvényességi, illetőleg használati időhöz kötve nem lévén, azok tetszés szerinti számban és utazásra akármikor előre válthatók, esetleg másoknak megküldhetök.

— Alapszabály megerősítés. A belügyminiszter a bölcskei önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályait, a bemutatási záradékkal ellátta.

“ A posta és távirdahivatalok által magánfeleknek adható felvilágosítások tárgyában. A ker'eskedelem-ügyi m. kir. miniszter 21363. szám alatt a következő hirdetést tett közzé: »Tapasztaltam, hogy hirlapszerkesztősé- gek pénzintézetek, egyletek, ügynökök, kereskedők, és magánfelek a posta és távirda-hivataloktól bizonyos egyének hitelképességére vonatkozó, vagy statisztikai és egyéb adatok közlését kérik. Minthogy a posta és távirda-hivatalok magánfeleknek csakis a posta távirda kezelési szabályokra, illetve a magát igazoló magánfél saját küldeményére nézve adhatnak felvilágosításokat: figyelmeztetem a közönséget, hogy a posta és távirda- hivatalokhoz kizárólag az imént megjelölt ügyekben forduljon felvilágosításért, mert egyéb tárgyú megkeresésekre a postahivatalok választ nem adhatnak.

Kérjük a hátralékos előfizetési és hirdetési pénzeket póstautálványon a „Szék- szárd Vidéke” kiadóhivatalához beküldeni.

Előfizetést a"hó bármely napjától elfogadunk.

Mutatványszámokat, kívánatra, bárkinek küldünk.

HELYI HÍREK.

— A „Dunántúli közmivelödési egyesület” választmánya — 50 taggal — megalakult. Megyénkből beválasztattak: gróf Széchenyi Sándor főispán, Simontsits Béla alispán, Döry Dénes kir. tanácsos és Perczel Dezső országgyűlési képviselő.

— Az ügyészség köréből. Szerényi Kálmán kir. ügyész távozása folytán, az ügyészség vezetését Baráth Zoltán kir. aliigyész vette át. — A megüresedett kir. ügyészi állásra e hó 19-ig pályázat van hirdetve.

— Személyi hír. Kádár István, államszám- vevöszéki osztály-tanácsos a helybeli kir. pénzügyigazgatósági számosztály és kir. adóhivatal rovan- csolását, a napokban fejezte be.

— Kitüntetés. Ö felsége a király, dr. Szil vek Lajos pécsi papnöveldéi hittanárnak, az udvari kápláni czimet díjmentesen adományozta. A kitüntetett jeles pap városunk fia.

— Lemondás. Madarász Elemérné urnö, az »Egyesült szekszárd-tolnamegyei nöegylet« alel- nöke ebbeli tisztségéről lemondott.

— Kettős csapás érte dr. Haidekker Béla szekszárdi ügyvédet. Édes atyja és kedves kis lánya, a két éves Klementina, kit Nagy-Kikindára vittek légváltozás végett, ugyanegy időben haltak meg.

>— Eljegyzés. Kardos-vaszkai dr. Kardos Kálmán szekszárdi kir. alügyész, eljegyezte özvegy Forster Zsigmondné sz. jobbaházi Döry Emma urnö leányát Gizella urhölgyet Tabódról.

— Házasság. Balogh Gyula szekszárdi kir. posta- és táviró segédtiszt kedden tartotta esküvőjét Pataky Mariska kisasszonynyal a belvárosi templomban.

— Képviselői beszámoló. Boda Vilmos, szek- szárd-kerületi országgyűlési képviselő, vasárnap délelőtt tartotta a városháza udvarában beszámoló beszédjét.

— Az első szekszárdi rabbi. A szekszárdi izraelita hitközség múlt csütörtökön választotta meg rabbiját. Egyhangúlag és nagy lelkesedés mellett dr. Ungár Simon választatott meg rabbivá.

— Konfirmáczió. A szekszárdi ev. ref. templomban, áldozó csütörtökön, többen részesültek a konfirmáczióban, mely alkalommal Borzsák Endre gyönyörű szónoki beszédet. intézett az ifjúsághoz.

— Szegényház. A szekszárdi elöljáróság eladja a pásztor-utczában levő úgynevezett »pásztor házat« s annak a vételárából egy »szegényházat» létesít.

— Csatornázás. Takler József városbiró az alacsonyabban fekvő utczák csatornázását beakarja hozni s e végből egy szakértőkből álló bizottságot kért föl a terv kidolgozására.

Jutalmat nyert tanítók. Lengyel Ferencz tolnai tanító 2 drb. Horváth Ignácz szekszárd-ujképen köszönti a falusi elöljáróságot, aztán félre huzza a száját az ajánlatra. Nem igen tetszik neki.

— Tyhü, gyenge gyerek ahoz a Jani, tudja ő, gyenge, meg lusta, amolyan kényén-kedvén nőtt gyerek, aki nem tudja mi a regula, meg a dolog. Még aztán lehet is benne valami az édes apja árulkodó természetéből, már pedig ö ezt ki nem állhatja. . .

— Hol is van ? Hadd nézzek a szeme közé! . . .

A két gyermek ott kuczorog a kisajtóban, szomorúan lecsüggesztett fővel, ki tudná azt megmondani, miről gondolkodik ilyen két nyomorult árva.

A pislogó szemű ember felemeli a kis Jani fejét s bele néz piszkos arczába.

— Szeretnél-e velem jönni, mi? ... A kis fiú ijedten hunyta be szemeit, piczi szive lázas gyorsasággal kezdett dodogni. Meg se moczczant.

— No! Hát igy tudsz emberséget?

Jobban megtaníthatott volna az apád ! Gyere

csak ide, ruhád sincs megvesz a hideg ebben a rongyban, erről gondoskodott volna az apád, mi!

A gyermek remegve engedelmeskedik, felkel kis húga mellöl s közelebb megy.

— No!

Hát azután mit fizetne nekem a község ha én ezt a gyereket elvállalom, ugye ? . .

Helyettes biró uram pödörit egyet a bajuszán, azután olyanformán köhög, mint aki valami nagyon okosat készül mondani!

— Azt mondom én, hogy legjobb lesz ha mind a kettőt oda vállalja, a Janit bojtár gyereknek, a Juliska meg egy-két esztendő alatt jó segítség lesz az asszony körül, aztán illendöké- pen megfizetné a falu.

A »csősz« gondolkozóba esik, átpislog a kis kóczhaju sirdogáló leányra, aztán ránt egyet a tarisznyán.

— Hát aztán mit fizetne a község?

Most már az öreg biró veszi át a szót.

— Hát kap kee tiz uj forintot, meg két kocsi fát.

A pislogó szemű ember haboz, gondolkozóba esik, aztán közelebb lép a bíróhoz.

— Meghozatja a falu oda a házamhoz?

— Meg.

— Aztán ne kölljön ám a pénzért százszor eljárogatnom a falu házához, mert akkor visszahozom a biró uram árváit Jézus nevében.

Kész az egyesség!

A gyermekeknek megmagyarázta a helyettes biró, hogy most már kövessék Vass Gábor bácsit, az lesz ezentúl a pártfogójuk, aztán szépen csendben elszélyednek hazafelé, teljes tudatában annak, hogy legjobban cselekedtek.

Hűvös őszi eső kezd hullani a szürke felhőkből, hamvas, ködös levegőjével eljön az est s ráborul a kis falura.

Olyan vékonyka kis hang, mégis felveri az aludni készülő madarakat.

Mindig egy és ugyanazon kiáltás a csonka füzesben : hol vagy bátyám ? . . . t

A fehér zúzmarával borított füzes felfogja ezt a panaszos hangot és sokszoritva adja vissza .

Minden csendes és fehér, mint valamely varázshatalom alatt álló meseország; a holdas éjszakában megcsillan a fák bólintó rezgő ága.

Piczinyke nyomokat hagy a gyermek tévelygő kis lába a csikorgó fehér hóban könnyes szeme nem lát mást, mint az óriási hómezöt, mely egyformát mutat mindenütt — sima, félelmetes és fehér.

Menne még tovább de erőtlen remegő kis lábai megtagadják a szolgálatot, oda roskad sírva egy fa alá a hideg fehér hóra. . .

Kis szíve ijedten, rémülten ver.

Hol lehet Jani ?. . .

Jani, aki tegnap eltűnt a háztól mert nem tudott valamiről beszámolni annak a csúnya pislogó szemű embernek aki egész nap csak fenyegetödzik s haragszik. . .

Tegnap várta, — oda ült az ablak elé — nem jött — egész nap ott üldögélt, ha látná valahol — nem látta. . .

Este lett, leült a vacsorához, a duzzadt képű ember összesugdosott a feleségével, bizonyosan Janiról, Janiról aki nem jön, pedig már este van . . . késő este. . .

Mikor lefeküdtek moczczani se mert, pedig úgy fájt piczi szive, olyan lázasan dobogott hanem mikor eloltották a gyertyát, félni kezdett.

Hiába hunyta be szemeit, úgy látta mintha