Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-30 / 18. szám
tI?ol3a.a,32Cieg,3r®j- Usipja,. nepelték a géniuszt, a költészet géniuszát. Ap- ponyi Albert gróf toastja melyet a Continental szállóban Ibsen tiszteletére mondott, hatalmasan tolmácsolta azon érzelmeket, melyeket a magyar nemzet szive és központja, Budapest illustris vendégje iránt érzett. Sok szép. nagy szónoklatokat tartott már Apponyi Albert gróf; gyakran elragadá fényes rhetorikájával parlamentünk ezen legkitűnőbb szónoka már a hallgatóságot: de valamennyi nagyhatású és nagymérvű politikai szónoklatai között ezen kis toastja volt a legnagyobb. Ezen beszéddel lelkesité a hallgatót és az olvasót, ezen német toasljával az egész magyarságot meghóditá. Fényesebb szónoklatot inter pocula még nem olvastunk, és Apponyi gróf valóban büszke lehet rá; ezen toast tisztelte a vendégköltöt, a szólót és a magyar nemzetet egyaránt. * * Hí A fogadás, melyben Ibsen a Nemzeti színházban részesült, leírhatatlan. Legszebb darabját »Nórát* adták tiszteletére és a szerencse úgy hozta magával, hogy kiváló művésznőnk Pulszky Márkus Emilia pár nappal előbb hosszú betegségéből felépülve ismét játszhatott, mert nélküle »Nórát« nem lehetett volna előadni. Ibsent belépésekor a zsúfolásig telt ház perczekig megtapsolta; s minden felvonás végén 3—4-szer kellett a lámpák előtt megjelennie Márkus Emíliával együtt, ki ezen este valósággal önmagát felülmúlta páratlan művészi játékával. Csak a legmagasabb szuperlativumokban kell Írni, ha az ember e fiatal nagy színésznőről és művészetéről írni akar; nem túlzás, midőn egy lap a »magyar Sá r a Bernhar d«-nak nevezi öt. Kevés színpad dicsekedhetik a világon ily művésznővel, és — mint Ibsen mondá — »ily »Nórát« még nem látott és az ö játékát megérti az ember ha nem is tud magyarul!« Hí Hí Hí A mi a darabot magát illeti, igazán bámulatos, hogy másokkal jobban és osztatlanul tetszett, mint a premiérején. Magam is voltam első előadáson, mely annak idején esemény volt, mivel akkor először hoiiosult a magyar színpadon Ibsen. És »Nóra« csak az utolsó felvonás második feléig tetszett; a legvége azonban határozott visszatetszést szült. A magyar közönség nem tudott megbékülni avval a szomorú befejezéssel, hogy »Nóra« nem tud bocsátani férjének és öl és gyermekeit elhagyja. * * Hétfőn pedig »Nóra« mindvégig érdeklésben tartotta a közönséget, és az egész ház kivétel nélkül végül, midőn Nóra búcsúzik, ép oly lelkesedéssel tapsolt, mint a legszebb jeleneteknél. Tette ezt a költő jelenléte vagy Márkus Emilia isteni alakítása: nem tudom magyarázni. De magam is teljesen jogosultnak és következetesnek tartottam Nóra elszánt határozását. * * * Ibsen, ‘ki minden darabjában a nők lelkes barátjának mutatja magát, Nórában ecsetel egy női alakot, ki minden áldozatra kész férjéért; kölcsönt vett fel titokban és atyja aláírását hami- sitá e czélból, s ezen pénzzel férjét Italiába küldhette, ki másképen meghalt volna. A férj igy meggyógyult; Nóra éjjelenkint pénzért vart és irt, hogy igy törlessze adósságát; és midőn már csak igen kevéssel tartozik, férje, — ki ezalatt bankigazgató lett — megtudja ezt. Ahelyett, hogy megdicsérné a nejét, ki igy feláldozta magát érte, rárohan és a legkíméletlenebb, legdurvább kifejezésekkel illeti öt s fenyegeti, hogy gyermekek nevelését többé rá nem bízza. Hogy egy nő, ki oly intelligens és finom szerkezetű mint Nóra, ■férjének ezen durvaságát meg nem bocsátja, azt nagyon is megértjük. És a diszestén az egész ház — mint mondám — tapsolt neki, midőn házát és férjét ezen kitörés után örökre elhagyja. Hí Hí Hí Örök emlékezetű maradand a budapestiek előtt ezen est, a mikor egy nagy költőt, művét és ennek zseniális alakitónéját megünnepelte a főváros. Pesti- Miksa. „Országgyűlés.”*) (Sz. J.-né urhölgynek.) Megbúvói játékod varázsa Ha téged hallak zongorán, Te a régi mesés világnak Csodás szirénje vagy tálán . . . Zenéd csodás álomba ringat, A múlt emléke mind föléled, S olyankor kétszeresen érzem, Mily bús, örömtélen az élet. . . Mint szétkorbácsolt tenger árja Fájó szivem úgy háborog, Ha zongorádnak húrjaiból Föl-fÖlzőkognák a dalok. Beöntöd lelkedet a dalba, E bánatos, szép, tiszta léiket, Kit egyszer megbűvölt hatalma, Nyugalmat az többé nem lélhet . . . Oh a te szép, csodás zenédnek Nem is tudod minő az ára! Elszáll miatta mindörökre A szív nyugalma, boldogsága. . . — Országgyűlés ... halkan megindul Mint csendes völgyben kis patak, És lassan főig vígan csevegve Báhajló lomb, virág alatt, Fölötte sir a tiszta légben Zengő pacsirta éneke, A zöld faág inogva hajlik, Halk déli szél játszik véle. Virágról dongva száll virágra És mézet gyűjt a fürge méhe, S a tarka lepke a virágról Ijedten, félve száll a légbe . . . Rákos mezőjén összegyűlnek A kaczagányos büszke ősök, S mig ajkaik beszédre nyílnák, A hon java lebeg élőttök . . . Majd egyre nő a kis patak, Lombot, virágot' elragad, Vakon tenger félé rohan És abban éltun nyomtalan . . . Föl-fölzúdul a bősz vihar, Hullám hullámot üz, zavar, S távol hallatszik vad moraj, Népek csatája, liarczi zaj . . . És mert a vész már oly közel, Rákosra gyűlnek újra fél, Fölhangzik lelkes liarczi dal, S a vége büszke diadal . . . És fölzokog a hangok árja Csodás erővél, szenvedélylyél, Mint a mennydörgés tört morajjá Villámhasitott, vészes éjjel. Föl, újra föl országgyűlésre, Föl mérkőzésre, szócsatára! Nem kis dolog kerül most szóba, Népeknek üdve, boldogsága . . . S hallatszik a zúgó helyeslés, S az ellenvélemény viharja, S a hangok zűrzavaros árja A szív hullámit fölzavarja . . . A lélek búsan elmereng, Már forr a szív, már forr a vér, S midőn legjobban sir a húr, Egy tört akkorddal véget ér . . . — Csend lön... nagy néma, szótalan csend Mint élzúgott vihar után, Fölébredek és rád tekintek, Fáradtan ülsz a zongorán . . . Szivemnek minden húrja reszket, Azt lázba hozta szép zenéd, S midőn már régen abban hagytad, Fülemben cseng viszhangja még . . . S én elmerengek rajta újra, S mást nem tudok, csak egyet, egyel: Hogy rabja lettem bús zenédnek, Hogy rabja lettem szép szemednek! . . Zoltán Vilmos. (* Perczel Lajos zongoradarabja. _______VEGYESEK. — Becsét veszti a legválasztékosabb étel is ha nincs étvágyunk. Az étvágy gerjesztésére úgy mint mindennemű gyomorbajok ellen melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe Egger dij- jutalmazott Szódapasztilláit. Kapható 30 kros eredeti dobozokban Magyarország összes gyógyszertárában, valamint Egger A. fia gyógyszer különlegességi gyárában Bécs - Nussdorf. Szekszárdin: Szondy István és Bátory Elek. Bonyhádon: Kramoliny J. Dunaföldvá- r o n : Murin József és Esztergomy G. H ügyész e n : Téry Imre. Báttaszéken: Dr. Stau- róczky Lajos. G y ö n k : Bévárdy Lajos. Paks: Malatinszky Sándor gyógyszerészeknél. — Koritnica fürdő, mely gyomor- bél és aranyeres bántalmakban kiváló gyógyhatásáról már nagy hírnévre tett szert, mint rendesen az idén is május 15-én nyitja meg ezidei saisonját. Hazai fürdőink sorában alig van egy is, mely gyógyvizének évszázados kitűnő hire mellett a korszerű fejlődésnek és haladásnak oly sok tanú- jelét adná, mint a liptómegyei Kárpátok e kies gyöngye: Koritnica. Összes forrásait egy év leforgása alatt újra foglaltatta, minek következtében azok vize gyógyhatásban és tartósságban tetemesen emelkedett. Dr. Hankó Vilmos vegytanár a múlt év őszén újra elemezte a korit- nicai ásványvizeket s ezen elemzés tanúsága szerint azok a sulfátos vasas ásványvizek legértékesebb csoportjába tartoznak. Főkarakterét a bennök nagy mennyiségben előforduló vasbicarbona és keserű só adják. Vasas vizet ilyen vastartalommal ismerünk, ámbár nem sokat, olyan vizet azonban, melyben vas, keserüsó, glaubersó s szénsav ilyen kombinációban fordulna elő — még nem. A forgalomba kerülő gyógyvíz palackozása oly módon reformáltatott, hogy az ma már mintaszerű és a leg- fokozottabb igényeknek megfelel. A hidegvíz- gyógyinlézet is korszerű uj berendezést nyert, melyben férfiak és nők külön, orvosi felügyelet mellett a legszakszerübb gyógykezelésben részesülnek. A tavaly felfedezett vaslápföld fel- használásával a fürdöház külön osztályában v a s 1 á p-f ü r d ö k e t is lehet kapni, melyeknek kiváló gyógyhatása különösen női bajokban már a múlt saisonban fényesen bebizonyult. Koritni- cának tudvalevőleg forrásvizei képezik legfőbb tényezőjét, melyek gyomor- és bélbetegségekben, máj- és lépdaganatnál, sáp kórban, vérszegénységben, de különösen aranyeres bántalmaknál páratlan gyógyhatásúnknak bizonyultak. E mellett tiszta, üde hegyi levegője és messze elterjedő fenyveseinél fogva a klimatikus gyógyhelyek közt is a legelsők egyikét foglalja el. Kényelem, rend és tisztaságról, valamint megfelelő élelmezésről kellően van gondoskodva. Posta, távirda, gyógyszertár helyben. Úgy a szobák mint az élelmezés jutányosak; az elő- és utó-saísonban az árak 25 °/„-kal olcsóbbak. Lakás iránt tanácsos jó előre egyenesen az igazgatósághoz fordulni, mely kívánatra készséggel megküldi a fürdő prospektusát és szívesen szolgál minden irányban bővebb felvilágosítással. Mindig friss töltésű koritnicai ásványvíz ugyancsak a turdöigazgatóságnál Korit- nicán rendelhető meg. SZINÉSZET. Kedden: első bérletfolyamban »Czigány- báró« nagyhatású operetté hozatott színre telt ház előtt. Perczel Mari (Saffi) mint czigányleány ke- délylyel, játszi elevenséggel, kellemes tiszta csengésű hangjával hódított. L o r á n d y (czigánybáró) igyekezett megfelelni nem könnyű feladatának, de hangja, különösen a magasabb fekvésben csaknem cserben hagyta. I v á n y i Zsupán szerepe meglehetős komikummal adatott. S z a b ó n é mint czigány- asszony kitűnő alakításával szerepét sikeresen adta. Megemlítjük c helyütt a jól s ügyesen betanított énekkar dicséretes közreműködését, mily az est sikerét nagyban előmozdította. Szerdán: Muray Károly »Huszárszerelem« czimü vigjátéka általános tetszés közt adatott. Maga a darab az újság ingerével hatva felköltötte a közönség érdeklődését a mi leszámítva némi fogyatkozását igy különösen az öreg tanár ósdi modorban tartott szólás formáinak tulhajtását, — a jeleneteknek néha ok és czélnélküli gyors változását, jogosult is, mert a talált ötletek, a szójátékok ügyes alkalmazása fentebbi fogyatkozása mellett is bizto- sitja színpadi értékét. Az előadás kifogástalan s nem egyszer a közönség zajos tetszésnyilvánításával ta-
