Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-03-20 / 18. szám
18. szám. Szekszärd, csütörtök, märczins 20. X. évfolyam. 1890. TOLNA XT^ÁIRIMIIEa-^IE! törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár : Egész évre .........................6 frt. Fé l évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési ' és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. Hirdetési dijalír Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geifer* Gyűl a. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. JL szekszárdi ipartestület. A szekszárdi iparosok múlt vasárnap délelőtt 11 órakor a községház nagy termében egy ipartestület alakítása tárgyában ülést tartottak. A képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosoknak ugyanis az 1884. évi XVII. t. ez. megengedi, hogy kétharmadrószük kívánságára ipartestületet alakíthassanak, melynek czélja, — hogy az iparosok és segédek közti viszonyok, valamint a tanonczok ügyének rendezésében bizonyos autonómiával járhassanak el, s e mellett sególypénztárakat létesítsen és az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa. Egy ily czélu s iparosaink érdekeit minden irányban felölelő ipartestület létrehozásán évek óta buzgólkodnak tekintélyesebb iparosaink mig a múlt vasárnap derék főszolgabirárik vezetése ' alatt már meg volt tartható a testület megalakítását czélzó első ülés. Valóban érdekes volt derék iparosainkat ily nagy számban összegyűlve látni. Száznál többen jelentek m<>g az első ülésre, ami arról tanúskodik, hogy iparosaink nagy része intelligens gondolkozásánál fogva, teljesen átérezte' a törvényhozásnak az ipartestületek átalakítására vonatkozó intenczióját. Ezt fejtette ki a közgyűlés előtt az elnöklő főszolgabíró is, és hangsúlyozta a tagok jogait és kötelességeit, ismertette az alapszabályok főbb pontjait s különösen figyelmébe ajánlotta a tagoknak, hogy a testület jegyzőjét, illetve ügyészét — a ki a testület iroda ügyeit vezeti, a közgyűlés és elöljárósági ülés tanácskozásait előkészíti, az összes ügyeket referálja, a hozott határozatokat Írásba foglalja, — a határozatokról az érdekelteknek kivonatokat ád. —- az öszszes tanonczok és segédek lajstromát vezeti, a testütet levelezéseit végzi s elkészíti az elöljáróság havi jelentéseit s ösz- szeállitja a jövő évi költségtervezetet stb., s igy fontos és nehéz feladatot teljesít, — egy ezen ügyek elintézésére teljesen méltó s szakszerüleg képzett egyénben válasszák meg. A testület elöljárósága, mely az egylet ügyeit vezeti húsz iparos tagból fog áliani, a kiket a testület választóképes tagjai egy évre választanak az évenként megtartandó közgyűlésen. Ugyanez a közgyűlés választja a testület elnökét; alelnökót valamint a jegyzőt az elöljáróság választja. A vasárnapi közgyűlés egyelőre ideiglenes elnököt választott Fráne.k János Szekszárd egyik tekintélyes iparosában ; — a kit a közgyűlés egyszersmind megbízott, hogy az egyes iparágakból egy-egy képviselőnek bevonásával a legközelebbi végleges alakuló gyűlés tárgyait előkészítse. Üdvözöljük iparosainkat e nemes mozgalomért s különösen elismerésünkkel adózunk a mozgalom élén álló Jilk László, Fránek János, Debulay Antal, Haudinger Károly és Untermüller Alajos vezetőknek, a kiknek — derék főszolgabiránk mellett •— első sorban vált érdemévé, hogy buzgói kodásuk, fá- radhatlan tevékenységük folytán a testület alapszabályai, melyek az ő aláírásukkal terjesztettek jóváhagyás végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz s ott ez óv február 16-án jóvá is hagyattak — létrejöttek s hogy Szekszárd e tekintélyes ipartestü- lete ma már a végleges megalakulás stádiumába lépett. —r —a. = Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 27-én tartja rendes tavaszi közgyűlését. — Kinevezés. Gróf Széchenyi Sándor főispán ur a vármegyei központi irodában betöltetlenül állott dijnoki állásra Y a r g a Ferenczet nevezte ki. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlését g r. S z é h e n y i Sándor főispán m á r c z i u s hó 27-é r e h i v ta össze. A 91 pontból álló tárgysorozat több igen fontos ügy elintézését foglalja magában s- előreláthatólag a szőnyegre kerülő tárgyak érdekessége folytán a közgyűlés népes lesz. A tárgysorozat az időszaki rendes jelentéseken kívül magában foglalja: a közegészségügyi bi zottság, a jegyző szigorló-bizottság, a tisztviselői nyugdij-alapot kezelő választmány és az adófelszó- lamlási bizottság újjáalakítását. A központi választmányban megüresedett három tagsági hely betöltését. Az igazoló és állandó választmányokban három-három. a Lymburg-Styrum gróf és grófné-féle alapokra felügyelő választmányban, a statisztikai bizottságban s a lótenyésztési bizottságban egy-egy s végre a fillokszera-bizottságban két tagsági hely betöltését. A különböző pénztárak és alapokra vonatkozó 1889. évi számadásokat, a különböző miniszteri leiratokat, különböző szabályrendeleti javaslatokat, árvaszéki, tiszti ügyészi előterjesztéseket; egyes községek kérvényeit, köztük Szekszárd községét a vármegyei fillokszera adó fizetésének kötelezettsége alól leendő felmentése iránt és a szekszárdi szőlőszövetkezetnek a fillokszera bizottság 1889. évi 8. számú határozata ellen benyújtott fellebbezését. Kerbolt Istvánnak, mint a Tolna vármegyei községi- és körjegyzők egylete elnökének „Szekszárd Vidéke“ tárczája. Lobogó láng a szemekben, Honszerelem a szivekben. A grófkisasszony. (Igaz történet.) dX/Fá.3?CÍTJLS 1F5_ *- 1890. Oh szép napja Márciusnak, A szemeink könnyben úsznak, Szivünk lüktet, fénylik orczánk, Valahányszor eljösz hozzánk. A pacsirta lángdalára Kisütött a nap sugára, A szabadság napja feljött, Szétűzvón a terhes felhőt. Mert nem hír, mint régesrégen, Gyász lengett a magyar-égen, Nagy Lajosnak büszke kardját Eémes felhők eltakarták. Hollós Mátyás csillagjára Zsibbadt, néma éjfél szállá, Szolgaföldjén bús avarnak < Könnye hullt csak a magyarnak. Ám a hajnal fénye csillan, Ősök kardja éle villan, * Múlt számunkra elkésve érkezett, de mint kiváló beesü költői művet utólag is örömmel közöljük. Üt az óra virradóra, S száz torok zúg riadóra : Talpra magyar ! Harsog a dal, S harezba rohan agg s fiatal. Szent ajkon kél szent varázsszó, És magasan leng a zászló, Fel, Kossuthnak nagy nevével, Uj Eákóczink szellemével ! Oh szabadság lombos fája, Melynek felnyúl koronája, Mennyi vérrel áztatgattunk, Mennyi könynyel ápolgattunk! Hányán lettek vértanúid, Hányán lettek bujdosóid ! Köztük Turin remetéje — Ezrek szive ver feléje. Ezrek szivét tölti hála, Ezreknek egy az imája: A, ki e fát elültette, Áldja meg az ég érette ! Sántha Károly. Itt, a kandalló kellemes melegénél fogom önöknek elregélni ezt a megindító családi drámát. Körülbelül 8 éves iskolásleány lehettem, s nem voltam tanuló társaimnál sem jobb, sem rosszabb. K. Izabella volt a szomszédom. Eendkivüli rokonszenvet éreztem a sápadt, nagy fekete szemű K—y Izabella iránt. Szerettem őt nagyon. Minő boldog voltam, midőn egy napon azt monda hozzám : „Na, Emmy, délután eljöhetsz hozzánk, majd játszunk valamit.“ Egy nagy szoba meg egy kis tiszta konyha képezte a nagy család lakását. Sok kérdezősködés után megtudtam a .család kilétét. Erdélyből nemreg jöttek a fővárosba. Nagy birtokuk, kastélyuk, lovaik kerteik voltak. — Anyám — mondá Iza — grófleány, beleszeretett egy szegény ifjúba. A szülők ellenére neje lett, a miért kitagadták. Atyám könnyelmű volt, elárverezték mindenünket, a fővárosba jöttünk s itt atyám egy malom ügynöke. E szegényes szobákban lakunk — sok testvérem van.
