Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-02-27 / 15. szám
uraság a románcz dallamos hangjai mellett ébrednék, mazurka mellett öltözködném, a reggelit scherzo da capóval szalajtanám le, ezek után a „Gigerl“ indulóval ütenyeztetnék sétámhoz, a rövid pauzák alatt egy-'egy czigaretta, hogy csakhamar az oroszlán ébredése czimii zenedarab bömbölő lármája között asztalhoz üljek. Tudakolja ki t, szerkesztő ur, melyik a világ leghosszabb operája ? azt játszatnám ebédhez. Lassú magyar nemzeti nótát ebéd után, de iváslioz mindenkor friss ropogós csárdást ; estebédhez walzert s utána valamely ábránd hangjai pl. a szűz imája vagy a Balaton háborgása mellett elaludnék, de már aztán csend legyen, had pihenjen ember s állat! Hát mondom egyletek, igy a kaszinó, polgári olvasókör, közművelő lesi egylet, a 15 év óta fönnálló 60 éves tolnai társasköri nemzeti kaszinó köregylet, mely megunta dicsősége fészkét, magára vette a kereskedelmi kaszinó kopott köpönyegét, azzal óhajtván rongyait befödni ; ez is a szokásos hamvazó szerdai paprikáshal ebédjét megtartotta. Hivatalos voltam, de helyet csak pénzért lehetett kapni, kénytelen voltam állva fogyasztani a halászlét, a diktiókat pedig távolról hallgatni. Ne tesssék haragudni t. szerkesztő ur, ha a muri lefolyását mindenrószében nem találnám leírni, nagyon bajos állapot paprikáshal mellett másra is figyelni. Különben mit mondjak ? Jól ettek, jól ittak, jól is beszéltek —még sokat. A többbi között kiemelendőnek vélem a következőket: Tisztelt, mél- tóságos uraim 1 Mi a kik itt egy körben helyet foglalunk, egy létrát képezünk ; fönt az agrikultur képviselői, utánuk a katonatisztek, népnevelők, s végül a közigazgatás képviselői és kaszinó tagjai következnek, kik hivatva vannak, kiknek kötelességük a mi Európa hiríi kaszinónkat világhírűvé tenni. Ez uraim nagyon könnyű ; csináltassunk egy gordiusi csomót, mely összeköt bennünket örök időre vagy legalább addig, mig születik egy Il-ik nagy Sáudor, hogy azt kardjával szétvágja. Ezt a gordiusi csomót az agrikultur képviselői tudják legjobban kötni, miért is iszom egészségükre. Már kérem mire való ez a dolog ? Hol hallott ember ilyent, a kaszinó tagjait összekötni ? Aztán még gordiusi csomó módjára 1 Hisz akkor ökör szekérhez kellene kötni a tagokat; mert az eredeti gordiusi csomó úgy volt kötve Gordius később phrygiai király által, hogy a jármot az ökör szekér rudjához kötötte s szekerestül Zeus szentélyébe helyezte, hol addig maradt, mig Nagy Sándor kardjával ketté vágta a csomót. Éz a beszéd nekem nem tetszett s már készültem felelni, de azon pillanatban megérkezett Il-ik Nagy Sándor, ki igy felelt: Tisztelt előttem szóhó 1 Mint társasköri köregyleti tagnak, papnak s okos embernek rögtön be kell látnia beszédében a fonák oldalt, melylyel oly határozottan s követelőén megtámadott; másrészről legyen meggyőződve, hogy Nagy Sándorként kardommal beszédjének csomó-pontját ketté vágom. Ha létrát állítunk úgy mindenekelőtt a közigazgatás képviselőit aztán a barátságot helyezzük magunk fölé, jöhet akkor agrikultur, népnevelő, kaszinó, Nagy Sándor stb. — Jó közigazgatás nélkül nem ülhetnénk itt együtt, félteni kellene feleségünket (én nem !) gyermekeinket s kenyerünket s azt őrizve otthon zárkózni. Kössünk barátsági csomót, de ne gordiusit, hadd bontakozzék ki belőle, ki nem érzi jól magát benne. Nagy Sándor perzsiai hadjáratában viz dolgában igen megszorult. A szomjas sereg s Nagy Sándor is már haldoklott, a válságos helyzetben egyik katona életveszély közt szerzett csákójában vizet s azt Nagy Sándor elé hozta megkínálván őt vele, az rá néz, megfogja a csákót és vízzel együtt a forró homokba vágja mondván : magamnak sok, mindany- nyiunknak kevés. Én nem mondom úgy, ha kevés is : igyunk ! igyunk a barátság, egyetértés és egyenlőség eszméjére 1 Na már ez aztán beszéd, inni, de* nem a földre vágni az italt! A farsang végével beállott a bálok vége. A nemzeti kaszinó, nemzeti szinü bálja volt a befejező, azon a mulatságon minden nemzeti jelleget öltött. A hölgyek a nemzeti szint-képviseltek. Hárman voltak egy piros, egy fehér és egy zöld színben öltözött kisasszony, meg négy mama, kik a Tolnamegyei Hölgyek Lapja. világ összes színeivel harmoniáítak. Heten voltak, s annyian járták a négyest. Szinte hallani vélem a nagyságos ex elnököt: „zsidó szám, megteszem a lutriba!“ Sok szerencsét! Ha nyerne feledkezzék meg rólam, ki gyakran gondolok családostul önre. Influenza. IKMAlönféléH:— Gyászhir. Ismét gyászlobogó hirdette városunk egyik szerény, de kiváló, munkás tagjának gyászos elhunytát. Néhai Mártin Antal volt város- bírónak, ki Szekszárd mai városházát épitteté, fiát gyászoljuk. Mártin Ferencz csendben működött s kizárólag nagy kiterjedésű csaladjának élt. — De azért a közügyek iránt sem zárkózott el ; résztvett sok üdvös mozgalomban, s azok czélját nagyban elősegítette tetterős akaratával, férfias jellemével. Egy typikus alak, ki az önzetlen barátság jelképe volt. Nyílt házát nagyon sokan keresték föl, mert nagyon sokan szerették. A közbizalom évek előtt, a bírói székre akarta emelni, de ő a legnagyobb szerénységgel tért ki előle; de azért több egylet s társulat választmányi, rendes és pártoló tagja volt. Mint a „Tolnamegyei takarók- és hitelbank“ egyik megalapítója és igazgatósági tagja tevékeny részt vett annak felvirágzásában. Szóval minden lépte, cselekedete, áldásos volt; és hogy mily tiszteletben és becsülésben részesült életében, meglátszott temetésén is, mert annyian és oly sokan rótták le a végtisztesség adóját, mely keveseknek jut osztályrészül. A koszorúk egész özöne borította el a ravatalt, igy búcsúztak el tőle' örökre szerető neje, legjobb gyermekei, rokonai, barátjai, tisztelői, polgártársai. A temetést a jóhirnevü Polkák czég rendezte kiváló tapintattal és ízléssel. — A sokat szenvedett családfő elhunytéról a következő gyász- jelentést kaptuk : „Özvegy Mártin Ferencznó született Schneiderbauer Julia a maga és gyermekei : Antal, István, Szidónia, Olga, Erzsiké, Józsika és Juliska, valamint számos rokonai nevében is mély gyászba borultan, fájdalomtól megtört szívvel jelenti a leggyengédebb férjnek, a legjobb apának és szerető rokonnak M á r t i n Ferencz tolna vármegyei törvényhatósági bizottsági tagnak és a Tolnamegyei takarék- és hitelbank igazgató- sági tagjának folyó évi február 22-én reggeli 71/2 órakor életének 48-ik, legboldogabb házasságának 24-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után tüdőgümőkórban bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi február 24-én délután 4 órakor fognak a róm. katholikus egyház szertartása szerint a szekszárdi alsó-sírkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó évi február hó 24-én reggeli 9 órakor fog a szekszárdi belvárosi plebánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szekszárdon, 1890. évi február hó 22-én. ❖ Mindazok, kik felejthetetlen, szeretett férjem gyászos elhunyta felett érzett mély, soha el nem felejthető fájdalmamat őszinte részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez utón igaz köszö- netemet úgy magam, mint szeretett gyermekeim nevében. Szekszárd, 1890. febr. 25-én. Özvegy Martin Ferencznó. — A kaszinói hagyományos halvacsora Szekszárdon márczius 8-án, szombaton fog megtartatni, melyen a vidék előkelősége közül többen résztvesznek. — Adomány. Bezerédj Pál, a nemes s z i v ü emberbarát, ki már egész vidék áldása lett páratlan jótékonyságával s áldozat- készségével, — ismét tanujelót adta ritka fenkölt gondolkodásának. Az uj óvoda részére évenkint 4 öl fát ajánlott fél ajándékképen, a mivel az érdekelteket ismét legmélyebb hálára kötelezi. — A vörös kereszt szekszárdi űókegylete folyó évi márczius hó 2-án délelőtt 11 órakor a vármegyeház kistermében tartja évi közgyűlését, melyen a zárszámadás előterjesztése és a tisztujitás fog megejtetni.-A. szerelem babonái1. Ha iszom poharadból észrevétlenül és te utánnam kiüríted azt: megiszod benne a szerelmet és úgy fogsz utánnam epedni, mint ón epedek utánnad kedvesem ! 2. Ha éjjel rólad álmodva felébredek és vánkosomat megfordítom fejem alatt, te is oly édeset fogsz felőlem álmodni, mint ón te felőled kedvesem ! 3. Ha tűvel megszurtam ujjamat rólad gondolkozva, hütelen voltál akkor hozzám ! 4. Ha az ajtó kinyílik magától : felőlem gondolkodtál akkor és sóhajtásod nyitotta fel az ajtót! 5. Ha öltönyöm véletlenül visszájárul vettem fel, nem csalhatsz meg engem ! 6. Ha a gyűrűm elpattan, te lész akkor az én halálom oka! 7. Ha hajadnak egy szálára gyűrűmet a mit adtál, rá kötöm : a poharadba bocsátott gyűrű any- nyiszor fog ütni annak oldalára, a hány évig te szeretni fogsz 1 8. S ha egy szálát hajamnak gyolcs ruhád szegélyébe bevarrhatom, fájni fog a szived értem, mikor azt felveszed ! Közli: Fejős Dezső, 4Hf _A. szerelem hévraérője a. leá.n.'yolrn.á.lI. Forró szakasz. (14—25-ig). 14. A szemérem angyali ártatlansága. — 15. Lesüti szemeit, ha férfi szól hozzá, lopva rápillant és elfut. — 16. szivéből uj világ terem s örömmel enyelg az ifjúval. — 17. Leánytársaságban arról beszól, hogy milyen legyen az a férfi, akit ő szeressen. — 18. Czifrálkodás a főgondja. — 19. A férfitársaságot óhajtja. — 20. Tudva, hogy a szépségéről mindenfelé beszélnek, örvend ennek, különösen annak, hogy ez által sok imádója van. — 21. Nem bánná már, ha férjhez menne s a férfiakkal bővebb beszédbe bocsátkozik. — 22. Egyik megkéri, ő mást akar, másik is megkéri, de ez sem tetszik neki. — 23. Megijed pártáján, de még remél. — 24. Egy özvegy asszony lakodalmán van s haragszik, hogy a szép vőlegény nem leányt vett nőül. Neheztel azon ifjakra, kik fiatal leányokkal mulatnak. — II. Heves szakasz. (25—40-ig.) — 25. Csodálkozik azon, hogy még nem asszony. — 26. Ifjú lányok társaságát keresi, hogy az ifjakkal együtt lehessen. —■ 27. A meglett férfiak társaságát inkább szereti, mint a szeles ifja- két. — 28. A katonákat még egyre szereti. — 29. Valahányszor lefekszik, sóhajt, ha felkel: busul. — 30. Borzad azon gondolattól, hogy vén kisasszony. — 31. Az öltözködés sokkal hosszabban tart, mint, valaha. — 32. Nem szeret többé tánczolni, mert, nem viszik. — 33. A megőszült hajszálakat egyen- kint kitépi —34. Fölteszi magábanf hogy bárki kérje meg, hozzá megy. — 35. Kis gyermekekkel játszik, csókolja őket és — 36. gyakran sir magában. — 37. Gyakran jár templomba, keresztelőre, stb. — 38. A férfiakról szólva, azt állítja, hogy azok bizony nem érdemlik, hogy a jó leány egyet is szóljon velük. — 39. Gazdasszony lesz valamely rokonánál.— 40. Mindenbe beleegyezik, tanácsot tanácsra halmoz. — III. Meleg szakasz. (40—50-ig) — 41. Heloi- zat olvas és sir. — 42. Ninonnal vigasztalja magát, hogy annak még 50 éves korában is voltak imádói. — 43 A pletykát nagyon szereti. — 44. Szobaleányát rajtakapja, a mint egy ifjúval enye- leg és jól megczibálja. — 45. A házasságról a legkisebb tréfát magára magyarázza s haragos. — 46. Kutyákat, macskákat szeretL — 47. A leányokat inti, hogy a férfiak kelepczéjébe ne kerüljenek. — 48. Vásárokat, bálokat, komédiákat kedveli. — 49. Az apácza-klastromot dicséri. — 50. Nagyot tü- szent és meghal. Közli: Feridun, Mulatságok. A tolnai izr. nőegylet folyó év márczius hó 8-án a „Fehér ló“ helyiségeiben jótékony czélra „Tánczczal egybekötött piknikket“ rendez. Belépti-díj személyenkint 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Kéretnek a t. hölgyek minél egyszerűbb öltönyben megjelenni. Nyilttér. 2$crfnícf)tc fcfoíDarjc 0ct&<\ $D?cm Ver trenne ein SEftüfterdjen bed ©toffed, bon bent man taufen tbiíí, unt) bie entwaige 3Serfälfdjuug tritt fofort gu Aage: Gd)tc, rein gefärbte ©eibe häufelt fofort gufammeit, bér* lÖfd)t ba.lb uttb tjiuterldfjt ménig 2lfd)e bon gang ffeübraun* íidjcr farbe. — 3>erfaífd)te ©eibe (bie íeidjt fped'ig wirb itnb brid)t) brennt íaugfam fort, namentlich glimmen Die ,,©d)iij3= fäben" weiter (meint fepr mit f^arbfioff erfdjmert), unb f)in= terläfjt eine bnnfelbraune 9(fd)c, bie fid) im ©egenfalg gittedben ©eibe nid)t häufelt fonbern friimmt. $erbriicft man bie 3tjd)e ber edjten ©eibc, fo gerftaubt fie, bie bcr berfälfdp ten nidjt. 3)ad ©eibenfabri=2)épöt bon (sj. föcttnclici'ij (ÍÍ. n. Ä. £mf(icf.), fjitrtrf) berfenbet gern SOfnfter bon feinen cd)ten ©eibcnftoffen att ^ebermaitn, unb liefert ein» geíne Dfoben unb gange ©tiide porto» unb goKfrei itt’d $aud.
