Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-02-27 / 15. szám
X. évfolyam. 1890. 15. szám. Szekszárd, csütörtök, február’ 27. TOL1TA NTJKJEVIMIIEa-VKIE , tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széchenyi-utcza 172. sz. I Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Fő munkatárs: Székely Ferencz. G e i °’ e r Gyula Lapkiadó: Ujfalusy Lajos. EEiircLetési díjai*::: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 írt. 300—400-ig „ 5 frt. Előfizetési ér i i Egész évre .........................6 frt. Fél evre...............................3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szollemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. törvényhatósági Közlekedési viszonyaink. Az 1872-ik évben lépett Tolnamegye a világforgalommal összeköttetésbe, akkor épülvén ki a megye hosszában átvonuló buda-eszéki államut, és eltűntek a néhol mórföldnyi hosszú közbeneső megszakítások. Mi okozta az előbbi mulasztást és hogy mi- kép lettek ezen már tűrhetetlenekké vált mulasztások pótolva? mind ez most már másodrendű kérdés. Tény az, hogy az útvonalnak épen a legnehezebb szakaszai voltak kiépítetlenül és hogy ä fent- irt időre alig 4 év alatt D.-Földvár, Paks és környékén és végre Báttaszéktől Furkón át a megye határáig a kincstár kizárólagos költségén, az államut teljes kiépítése befejeztetett. Valamennyi szakasz közt legmerészebb s legköltségesebb munkát igényelt a paks-kömlődi hegyi útnak a dunapartra történt áthelyezése, mely mai állapotában műutuak nevezhető; de legbajosabb volt a hírhedt paksi átkelési írtnak kellő viszintre emelése és tekintve a szemétből álló talajt — ennek eltávolítása, s az úttest kellő tömörítése. A természeti akadályokon kívül még a paksi helyi viszonyok is igen megnehezítették az építést, mert nem lehetett a forgamat az építendő keskeny fő-utvonalról párhuzamosan még szakaszonkint sem áthelyezni, más részt számolni kellett a heti vásárok napjaival midőn úgyszólván az egész vidék megfordul Pakson, illetve ennek annyira szűk és rövid piaczán, mely csakis az államut teljes igénybevételével használtathatk és a mely oknál fogva az útépítésnek ketenkint 2 napon át szünetelnie kellett. Bár éppen a közforgalom érdekében ezen he- tenkinti munkaszünetelósek szerződésileg biztosíttattak és szigorúan meg is tartattak, mégis megtörtént, hogy egyik hetivásár alkalmával az építési vállalkozó a járási hatóság által bekisórtetett és 25 botütéssel fenyegettetett, mire ő a szerződéstőli visszalépését bejelentette, az állam pedig mint építtető közbe lépett, s igy ezen botrányos ügy békésen elintóztetett. Ez mintegy 22 évvel történt ezelőtt; ha jól emlékszem a botrány onnan eredt, hogy az épitési anyag a piaczon használt utszélen rakatott le, s e miatt egy pár sátor, talán egy hetivásár napjára, — szokott helyéről leszorult, miből lárma keletkezett, mely aztán a fentebb emlitett botránynyal végződött. Azóta a paksi piacz sem szélesebb sem hosz- szabb nem lett, a kocsi-közlekedés most is mint azelőtt hetivásárok alkalmával vagy teljesen vagy több időre szünetel és ezen létező baj térség hiányában ab’g orvosolható, mert nincs hely, hova az elárusítók áruczikkeiket lerakhatnák s igy kénytelenek a régi szokás és hely mellett az államuton s ennek szélein megmaradni ; tény az is, hogy ilyenkor a Duna felőli Budnyánszky és Kovács-féle udvarokból a kapukon át kocsikkal közlekedni alig lehet. Mi fog történni akkor : ha a Kudnyánszky-fóle udvar épületfa kereskedéssé átalakittatik s onnan a néppel telt keskeny piaczra a 15—20 méter hosszú talpfák kifuvaroztatnak ? azt az előbb érintett viszonyok mellett elképzelni sem lehet, pedig köztudomású dolog, hogy egy ily üzlet megnyitására a járási hatósági engedély már kiadatott. A ki a kérdéses helyet figyelemmel megvizsgálja, alig foghatja fel, hogy ott miként lehet az épületfa kereskedéshez szükséges kijárást létesíteni, ha csak a kert alatt lévő s a kincstár áltai épitett partvódművet igénybe nem veszi, mi által ismét a Danaparton lévő — amúgy is keskeny — utat végkép elzárná a közönség használata elől. Ezen intézkedés ellen egyébiránt úgy a községi elöljáróság, mint a lakosságnak intelligensebb része közrendőri szempontból fel fog szólalni. A t a 1 á b a n Paks jelenére és jövőjére igen hátrányos körülmény a közterek és piaczi térség hiánya, minthogy Duna melletti község és tekintélyes hajóállomás lóvén, igen élénk forgalma és népes piacza van; hátrányos még az is, hogy a Duna hosszabb vonalon hozzá férhetetlen, megszűnvén újabb időben már a hajóvontató utak is a bel- telkek egy részének beszakadása és egy kis hatósági mulasztás miatt, pedig a kincstár a süveges réven felül és a piaczi réven alól a partvédelmi munkákat tetemes költséggel elkészíttette. Igaz, hogy ezen védmű kellő méltatásban nem részesül, minthogy többen tudatlanságból vagy rósz akaratból rongálják sőt a kőhányást is kiszedik. Igen üdvös lenne tehát ha a folyamrendőri szabályok még a hajózás érdekében is teljes szigorral az illető közegek és hatóságok által végrehajtatnának, s azok megtartatására a helyi hatóság erélyesen köteleztetnék. Jezerniezky Ferencz, ny. k. főmérnök. = A községi jegyzői szigorlat megtartásának határidejéül az Írásbelire nézve folyó évi már- czius hó 29, a szóbelire pedig márczius hó 31-dike tűzetett ki ; a mely szigorlatra bocsájtás iránti kérvények márczius hó 10-ig Tolna vármegye alispán! hivatalánál benyújtandók. A görbő-pinczehelyi izr. hitközség anyakönyvi kerületében Lövvy Markus rabbinak anyakönyvvezetőül történt megválasztását a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. =: A Báta község elöljárósága ellen emelt panaszok tárgyában elrendelt vizsgálat folyó hó 20-án tartatott meg Simontsits Béla vm. alispán elnöklete alatt a törvényhatóság kiküldöttei és panaszosok képviselője dr. Győrffy Gyula fővárosi ügyvéd részvételével, a mely vizsgálat eredménye az ottani közgyám vétkes mulasztásait és szabálytalan eljárását tünteti fel. = A vm, tisztviselő-, segéd- és kezelő személyzet nyugdíjalapjára felügyelő választmány folyó hó 24-én ülésezett, a melyen a nyugdijszabályzat több hiányos pontját dolgozta keresztül. HIVAALOS KÉSS. Hirdetmény. A vármegye házi pénztárából szerkesztett, s az állandó választmány pénzügyi szakosztálya által is letárgyalt 1889. évi számadás, az 1886. évi XXI. t. ez. 17. §-ának rendelkezéséhez képest a számve- vési vélemónynyel s a pénzügyi szakosztály előterjesztésével együtt folyó évi márczius hó 1-től számított 15 nap tartamára a vármegyei levéltár helyiségében közszemlére kitétetik. A számadásra vonatkozó netáni észrevételek a folyó évi márczius hó második felében tartandó tavaszi rendes közgyűlést megelőzőleg legalább is 5 nappal, az állandó választmányhoz czimezve nyújtandók be. Szekszárdon, 1890. évi február hó 18-án. Simontsits Béla, alispán. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖBÉBŐL. Budapesti kir. Ítélőtáblától visszaérkezett ügyek. Etl József felperesnek, Kreskai János elleni igény perében megváltoztató Ítélet. — Bódé István felperesnek, Czank János és neje ellen, feloldó végzés. — Kir. kincstár felperesnek, Farkas Ferencz ellen, helybenhagyó végzés. — Klem Jeromos felperesnek, Deutsch József ellen feloldó végzés. — Klein József felperesnek, Novak Mórné ellen, helybenhagyó Ítélet. — Klanszky Vilmos felperesnek Klem Jeromos és neje ellen helybenhagyó Ítélet. Polgári ügyek. Kir. kúria: Pere Katalin felp. Pere Ferencz ellen részbeu megváltoztató Ítélet. Kir. tábla: Kaiácsony Erzsébet felp. Sckuszter József és neje ellen helybenhagyó ítélet. — Szíjártó György felp. Horváth (Szűcs) György és társai ellen helybenhagyó ítélet, Bűnügyek. Kir. tábla : Győri Károly ellen helybenhagyó Ítélet. — Oszoli Mihály ellen megváltoztató Ítélet. — Drescher Ferencz ellen helybenhagyó végzés. — Tóth József ellen helybenhagyó végzés. Kir. kúria : Bogár András és társai ellen helybenhagyó Ítélet. Kir. tábla: Szikszái Péter és társai ellen helybenhagyó végzés. HELYI HÍREK. — A tolnamegyei községi- és körjegyzők egyletének közgyűlése, mely a mait csütörtökre volt hirdetve, a tagok csekély száma miatt nem volt megtartható. — Gróf Andrássy Gyula ravatalára Tolnavármegye is küldött egy igen díszes koszorút e felirattal : „T o 1 n a v á r m e g y e közönsége — Magyarország büszkeségének.“ — A szekszárdi ipartestület alapszabályait a kereskedelemügyi m. Kir. miniszter jóváhagyási záradékkal ellátva leküldte. '4 — Van ital a nagyvendóglöben, A szekszárdi regále-bérlő és a nagyvendéglő bérlője között megköttetett az egyezség az italmérósre vonatkozólag, kölcsönös engedmények folytán. S igy már vasárnapon megkezdődött a sörösés és borozás, meglehetős hosszú pauza után.
