Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-20 / 14. szám

Szelcazáurd. "V idékie. szó 1 Eötvös — mulékony, de maga az öröm nem múlik el nyom nélkül.“ Igen, megmarad annak nyoma rajtunk. Kedves és boldogító, ha tiszta ne­mes örömöket élveztél, — busszomoru és kínzó, ha vétkes gyönyöröknek szolgáltál. Élvek embere! ha most farsang végnapján időd akadt a fentieket átbetűzni, bocsáss meg, ha tán pár perezre elkedvetlenítettelek. Ha másutt nem hallasz, legyen e czikk első és utolsó farsangi pre- dikáczió!.... Úgyis jönnek a böjti predikácziók. = Kivételes nősülési engedélyek. Tolnavmegye közigazgatási bizottsága által Cziráki István szakcsi, ifj. Egyed Sándor felsőnyéki, ifj. Freimann János nagyszékelyi, Fuchsz Tóbiás kistormási, ifj. Galág József őcsényi, Kaszler János mözsi, ifj. Kerber János kismányoki, Kiss Péter alsónyéki, Kovács Sándor szekszárdi, ifj. Magyar János őcsényi, Meny- hei János dunaföldvári, Nagy János nagydoroghn Pap János őcsényi, ifj. Paprika János őcsényi, ifj. Schaad János kismányoki, ifj. Schattmann János kisvejkei és Simon József faddi lakosok kivételes nősülési engedély iránti kórvényök pártoló véle­ménynyel fognak a m. kir. honvédelmi miniszté­riumhoz felterjesztetni. A vármegye állandó választmányának pénzügyi szakosztálya folyó hó 17-én 9l/a óra­kor ülést tartott. zz Tolna vármegye alispánja, mint a filok- szera bizottság elnöke Bátaszék, Mórágy, Kölesd, Zomba, Miszla, Gyönk, Simontornya, Harcz, Szem­cse-Csehi, Nagy-Székely, Kónyi, Apar, Hant, Nagy- Yejke, Bonyhád, Ivalaznó, Máza, Váralja, Závod, Czikó, Mőcsény és Regöly községeket utasította, hogy amerikai szőlővessző telep létesítése czéljából felajánlott egész területüket kellőleg megtrágyázva, 50 czentiméter mélyen mielőbb felforgassák akként, hogy a szőlővesszők elültetése legkésőbb márczius hó végén vagy április hó elején eszközölhető legyen ; ha pedig a felülvizsgálat szerint valamely község a talaj előkészítést nem kellően teljesítette volna: a részére fentartott amerikai vessző az előjegyzésben levő azon magánosoknak fog kiosztatni : a kik a kellően megmunkált föld rendelkezésre bocsájrásá- val már bizonyos mérvű biztosítékot nyújtanak a vessző telepítés sikeres eredményéről ; — az igy vessző nélkül maradott község pedig : ha a föld előkészítési követelményeknek eleget tesz, csak jövő évre fogja megkapni a kívánt vessző mennyiséget. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Megyei árvaszéki elnftk jelentéséből. A folyó év január havában érkezett az árva­székhez 1762 drb, mely a múlt év végével maradt 2471 dvb, hátralékkal együtt 4233 drbot tesz ki ; ebből ehntóztetett 1983, hátralékban maradt 2250; tehát az elintézetlen ügyek száma 221 darabbal ke­vesebb lett. A régibb évekről maradt elintézetlen ügydarabok ezen hó folyamán feldolgoztattak s most már az 1889. év január 1 -je előtti időről hátralék nincs. Á január hó 31-én foganatosított pénztár vizs­gálat megnyugtató eredménnyel végződött. Az el­múlt hóban különös intézkedést igénylő, úgy az ügymenet rendes folyását zavaró eset fel nem merült. M. kir. pénziigyignzgatóság jelentéséből. Eyenes adóknál a múlt január hó vé­gén a hátralék tesz 403-790 frt 372 krt; had­mentességi d i j czimzn kivetett adónál 7076 frt 0 Yj kr; jogilletók, bélyegilleték és egyenértéki illetők adónál 79.188 frt 46 krt; fogyasztási adónál 4746 frt 10 krt; i t a 1 m é r é s i adónál 1846 frt 57 krt; szol ő- dézsma váltságnál 16050 frt 57 J/a krt; maradvány föld váltságnál 5248 frt 75 krt. Megyei főorvos jelentéséből. A lefolyt hóban a legszámosabb betegülés az influenza rovására esik. Fellépését illetőleg a beér­kezett jelentések szerint a völgységi és dunaföld­vári járás egyes népesebb községeiben már a múlt év utolsó napjaiban a fővárosból érkezőkön figyel­tetett meg a nélkül, hogy elterjedt volna. A múlt hó első negyedében azonban a járási székhelyeken, főkép aeut fellépő ideges alakok mutatkoznak s a 2-ik és 3-ik negyedben pedig már egyéb változá­sok is oly számmal, hogy ez bármily epidémiákat fölülmúlt. A hó végén mindenfelé szünetelés állott be egyes utóbajok vagy visszaesések kivételével. Ha­tósági intézkedés sehol sem vált szükségessé. Szek- szárdon a polgári iskola néhány napra a tanerők megbetegedése folytán záratott be. Orvosrendőri bonczolat 2 erőszakos, 1 vélet­len s 2 öngyilkossági esetnél vált szükségessé. A közkórházban 383 ápolt közül gyógyult 163, javult 7, nemgyógyult 1, meghalt 6, tovább ápol- tatik 206. Kir. tanfelügyelő jelentéséből, A lefolyt hóban beérkezett 136 ügydarab, melóbői a múlt havi 108 hátralék 93 darabjának feldolgozása mellett elintéztetett 77, összesen 170 óra. Ha ő nem is, de a korcsmárosok bizonyara örülnek ennek ! Nem háborgatja őket a sok borivó vendég, nyugodtan megálmodhatják, hogy megnyer­ték a nagy lutrit, s abból aztán szépen kifizetik a regáliát, s még talán marad egy kis kenyérre való is belőle. — Mert bizony az a regula, hogy aludni muszáj, ha agarunk, ha nem. Aludt volna Ladányi bátyám is, — ha úgy tudott volna, mint nem. — Inkább szépen hozzáfogott pakolni, s másnap uta­zott. — Lesz asszony még pedig alapos ; mondo- gatá magában. Megérkezett a kis városba, s egyéb baja nem is esett az utón, minthogy azt az átkozottul diva­tozó influenzát megkapta. — No hiszen volt is tüsz- szögés olyan, hogy a szekszárdi kofák tüsszögóse, — mikor arról volt szó, hogy a piaczot rendes he­lyéről, a templom mellől máshova teszik, — hozzá képest csak csendes suttogás volt. Jónak is látták ám az eszme megpenditői elhallgatni vele, mikor a kofák azzal érveltek, hogy Jézus hajdanában a kufárokat csak a templomból, de nem a templom mellől hajtotta el; — a többi érveik mind gyen­gék voltak s azokat szórúl-szóra kiírni nem szüksé­ges, de annyi áll, hogy bibliai mesékre több Ízben hivatkoztak. Amint illik, ha az ember leánykérőbe megy, bátyánk is kicsipte magát. Olyan feszes legény volt, hogy csak no ! Ki is vágta mondókáját kaczkiásan, még a mama szeme is könnyezett örömében, s mi­kor aztán az áldást Birike mamája rájuk adta, Bi­rikónek éjfélszemeiben is olyanforma csillogott, mintha könnyek lennének — alighanem örömében — pedig nem örömköny, a fájó szív legtisztább gyöngye mindmegaunyi gyémántszem volt, mi ró­zsás üde arczán alápergett. — Azok a mamák, milyenek is azok I Mintha sohasem lettek volna ők lányok ; — mintha sohasem szerettek volna. Azért emlegetik mindig azokat a régi jó napokat, mert akkor még nekik tették a szépet; ja, ja máskép is ment akkor minden. Azok voltak csak a jó idők ! Hiába könnyezett Birike, elhatározták az esküvő napját is. Meg is esküdtek ; el is indultak a nász- utra, s Budapestig szerencsésen el is jutottak. — Ott aztán másik vonatra kellett ülni. — Az állo­másnál Ladányi ur — a boldog fiatal házas — csupa véletlenségből találkozott Bélával, ki szintén velük egy irányban utazott. Kiszemelte Ladányi ur szakértelemmel a kocsit, melyben senkisem fogja csicsergésüket háborgatni, bele is parkkolta mindjárt az asszonyt, s mig a vonat elindul, addig ő majd vesz egy szivart s elbeszélget a fiatal 24—25 éves Béla barátjával. De ember tervez, a vasúti végez ! Egy éles fütty hasítja a levegőt; — szalad bátyánk, hogy beül helyére, s nem lát semmi mást, mint azt, hogy egy kocsi ablakán két fej bújik ki egy­más mellett, s két lobogó fehérkendő mond neki boldog istenhozzádot! Szegény Miska ! Józsi. s igy visszamaradt még 74 darab, mely elinté­zésre vár. Kir. áll ainepitészeti hivatalfőnök jelen­téséből. Az államut, valamint a kiépített megyei út­vonalak kielégítő állapotban voltak, — de azokon építési és fentartási munkákat — a beállott na­gyobb fagyok mitt — végezni nem lehetett. Az utakra nézve azonban rendkívül kedvezőnek mond- hatóoa január havában tartott állandó száraz idő­járás, melynek befolyása alatt azok mindég jó kir- ban voltak és a közlekedést hófuvatagok sem aka­dályozták. Kir. ügyész jelentéséből. A letartóztatott egyének létszáma a múlt hó­ban 130 főre terjedt. A fogházi kórházban összesen 32 egyén ke­zeltetett, kik közül fe'gyógyult 18 egyén, meghalt 1 egyén, további kezelés alatt maradt 13 egyén. Feltételes szabadságra 2 egyén bocsájtatott. Az élelmezés az egész hó folyamán kifogás­talannak találtatott; a fofiházi rend, fegyelem és tisztaság kielégitó volt. GYÁSZEOVAT. [ GEORGIEVICH PÁL f | (1813-1890.) Ismét egy kiváló emberbarát dűlt ki a régibb világ díszes oszlopából. Egyike azoknak a széles körben becsült és tisztelt férfiaknak, kiknek egy­szerű megjelenésén már örül az ember. Halála nem jött váratlanul, de annál fájóbban, midőn a keve­seknek egyszerű, de annál magasztosabb alakja, elbúcsúzik örökre tőlünk. Gyászolja őt mindenki, mert mindenkinek barátja volt. Nem volt senki tőle idegen, akár ismerte, akár nem. Hány ügyefogyott, szegény, özvegy és árva érzi a nemes emberbarát eltávozását ? Hányán nélkülözzük a jó öreg ur tisz­tes alakját ? Sok volna felsorolni mindazon jó tulaj­donait, melyek most már csak emlékezetünkbe lesz­nek bevésve. Egész élete nemes egyszerűségben folyt le. Kerülte a fényt, a pompát, csak a gazdálkodásban, a jótékonyságban lelte minden örömét. A köz­ügyeknek önzetlen, nemes bajnoka lévén, nem volt az a megyegyülés, közigazgatási, vagy más egyéb ülés, hol ő pontosan meg nem jelent, s azokban tevékeny részt nem vett volna. •K Életrajzából közöljük a következőket: 1813-ban született Vukovárott Horvátországban, görög keleti jómódú hazafias szerb szülőktől. Iskoláit szülőváro­sában kezdte meg, később a gimnáziumi s j igi tan­folyamot Budapesten hallgatta. O volt az első, ki 1832-ben tette le Magyarországban magyarul az ügyvédi vizsgát, s széles e hazában neki adták ki az első magyar szövegű ügyvédi diplomát — a la­tin helyett. (Jó volna ha ezen első magyar ügyvédi diplomát az örökösök a nemzeti múzeumnak aján­dékoznák. Szerk.) Itt Budapesten a Kapuvári családnál ismer­kedett meg id. jobaházi Döry Miklós zombai nagy- birtokossal, ki fölismerte benne a valódi philantro- pot, meghívta Gyula és Miklós fiai mellé nevelőül. És itt Zombán nemcsak a fiatal Döryek nevelője lett, hanem a család tanácsadója, meghitt barátja, a szószorosan vett családtag lön. A családfő el­hunytéval Döry Gyula, volt növendéke, ki valódi fiú szeretettel vette körül, gyermekei nevelését szin­tén reá bízta, úgy, hogy ennek elhunytával gyer­mekei : Béla, Matild, Gabriella, Etelka és Ödöu az elvesztett atya helyett benne a leggondosabb apát lelték föl. 55 évig volt a Döry-család szeretett tagja, s igy, daczára, hogy gör. keleti vallásu volt, mindig az igazi mély vallásos kath. család templomába járt; s életében is azt az óhaját fejezte ki, hogy katb. szertartás szerint temessék el. Halála hírére Szekszárdon a megyeházára, a kaszinó-, a takarékpénztár-, a tolnamegyei takarék- és hitelbank épületeire kitűzték a gyászlobogót.

Next

/
Thumbnails
Contents