Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-02-08 / 12. szám

X. évfolyam. 1890. 12. szám. SzekszáTd, szombat, február 8. VIDÉKÉ. TOLZNUA. ‘V.AlRIMIIEGi-YIE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. ZBlöfize-tési ár ; Egész évre .........................6 frt. Me gjelenik minden szombaton. Hirdetési díjaik:; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. Alap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer­kesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széohenyi-utcza 172. sz. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r* Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A. néptanítók érdekében. A magyar kópviselőházban ritkán lehetett oly alaposan kidolgozott, magvas és az ékesszólás re­mekeivel bővelkedő beszédeket hallani, mint az el­múlt napokban a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium költségvetésének tárgyalása alkalmával. Feny- vesy, Schvarcz Gyula, Ugrón, Polonyi és Hoek mé­lyen átgondolt s szónoklati szépségekben dús be­szédekben adták elő nézeteiket a görög nyelv taní­tása s a katholikus egyház autonómiája érdekében. Felmerült ezúttal a néptanítók fizetése javításának kérdése, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter ut­azón figyelemre méltó ígéretet tette, hogy ezen már elodázhatatlan kérdés a közel jövőben meg fog ol­datni s törvényjavaslatot fog beterjeszteni a tanítók fizetésének emelése s a tanítói nyugdij-törvény he­lyesebb alapra fektetése tárgyában. Ismerve Csáky gr liiak tetterejét és határozottságát, a miniszternek ezen kijelentése teljes bizalommal tölti el nemcsak a népnevelés és tanítás munkásait, hanem a tanügy barátait is, s most már erős a hitünk, hogy a nép­tanítók anyagi helyzete legalább is annyira javítva leend, hogy a megélhetés nehéz gondjai nem fog­nak reá ólomsulyként nehezedni a népnevelés ne­héz feladatainak közepette. „A jó közigazgatás a nép jólétének alapját képezi“ — mondja Horváth Gyula „ Parti cularis- inusában“ s ha ez áll, áll az is, hogy a jó népne- velós nemcsak a nép jólétének, hanem a nemzet hatalmának és erősségének is alapját képezi. Mert mi tette Athént nagygyá ? Nem a fegyverek ha­talma, hanem népeinek erkölcsös és helyes irányú nevelése. S mi döntötte meg ismét nagyságát '? Az erkölcstelen s rósz népnevelés. Ha tehát a népne­velés a nemzetek töiténetében ily fontos szerepet játszik, joggal megkívánhatjuk, hogy annak fárad­hatatlan munkásai, hamár a kellő elismerésben és jutalmazásban nem részesülnek is, legalább figye­lemre méltattassanak a nemzet munkásainak sze­repkörében s anyagi helyzetük ha nem is fényessé, de legalább elviselhetővé tétessék. Báró Eötvös Jó­zsef megteremtette a népiskolai törvényt s megve­tette alapját a népnevelésnek, de az ő halála óta ez ügy érdemében vajmi kevés hozatott létre. Tre­foil palotákat emelt s nagy összegeket költött a felsőbb tanítás érdekében, emelt ugyan állami nép­iskolákat is, de a néptanítók méltányosabb díjazá­sára nem fordította figyelmét, s a néptanítók ma­radtak tovább az ősi nyomorúságban. A hol az állam átvette a felekezetektől az is­kolákat, vagy maga emeltetett: ezen állami iskolák­ban működő tanítók egyöntetű s türhetőbb díjazás­ban részesülnek ugyan ; de a felekezetek kezében levő iskolák tanítói oly nyomorúságos fizetéssel tengetik é.etüket, a mely „meghalni sok ; megélni kevés.“ Vannak ugyan olyan felekezeti iskolák, me­lyeknek tanítója fényes díjazásban részesül, de ezt nem mint tanító hanem mint kántor élvezi több­nyire párbérjárulékokban, mig a csupán néptanítók alig kapnak annyi fizetést, a miből tisztességesen megélni tudnának. Tekintsük csak különösen a gör. keleti s ev. ref. egyház tanítóit. Vannak ezek kö­zött 100—150 'forintnyi évi fizetést, vagy ezzel egyenértékű szolgálmányokat élvező tanítók; a ki­nek 300 vagy piano 400 frt fizetése lenne: az olyan, mint a fehér holló. Már most 100—150 forintból valaki, ha még nem is családos ember, hogy élhet meg legalább a tisztességes életnek a látszatával is ? ez oly kérdés, melyre megfelelni nem tudok. Jóllehet a törvény megállapította a néptanítók fize­tésének minimumát 300 forintban, de ez intézke­dés, még igen sok helyen Írott malaszt maradt, mert a félekezeteknek elég erejük a fizetés emelé­sére nem volt, vagy épen a hol a hitközség a poli­tikai községgel egybeolvadt, nem akarták ez által nagyobb hitközségi pótadóval a szegény népet zak­latni s igy maradt minden a régiben. Nem is szólok a „tanitóvásárokról“ (értem a zsidó tanítókat) melyek a fővárosi Orczy házban óvenkint lefolynak, midőn a zsidó hitközségi el­nökök valóságos árlejtés utján veszik tanítóikat 40 — 50 forint évi fizetésre. Már ez magában véve is törvénytelen állapot, s ennek mielőbbi beszün­tetése óhai tandó. Óhajtandó, hogy a fizetési minimum megál­lapításánál a községi jegyzői minimum vétessék figyelembe, melyet az 1886. évi XXII. t. ez. 500 forintban állapított meg. Mert hisz a községi jegy­zői állás sem terhesebb, mint a tanítói s a törvény által megkívánt qualificatio sem igen több, s e mellett -a községi jegyzőnek vannak a törvény által megengedett mellékjövedelmei, mig a néptanító erre egyáltalán nem számíthat. Ha azonban a fizetés minimumát 500 forint­ban élvezi, ezen összeg által a nyomasztó anyagi gondoktól menten szentelheti magát a népnevelés nagy munkájának. Legkevésbé sem óhajtandó azon többek által felvetett eszme, hogy az állam venné át az összes felekezetek népiskoláit s rendezné egyöntetűen a néptanítók fizetését, mert mig ez az állam jelen körülményei között lehetetlen is, másrészről nem volna fentartható azon elv, hogy az „iskola az egy­ház leánya“, a mi legalább a népiskolákban szük­séges, hogy továbbra is fen maradj on. Kívánatos azonban az, hogy az állam közegei által oda hasson, hogy a törvényben megállapított minimum a tanítóknak a felekezetek által pontosan megfizettessék, s ne legyenek kénytelenek csekély fizetésükre Szent Istvántól Szent Istvánig várakozni. A hol azonban a felekezetek a tanítót fizetni kép­telenek, ott vegye át az iskolát az állam, s gon­doskodjék a néptanító fizetéséről. Kapcsolatban a néptanítók fizetésének javítá­sával, revisio alá kerül a néptanítói nyugdíjtörvény is, mely az állami tisztviselők nyugdíjtörvényének mintájára fog újjá szerveztetni. Ennek értelmében nem 40, hanem 30 évi szolgálat után fogja az ak­kor élvezett fizetésének egészét élvezni a nyugdíjba helyezett néptanító, s az időköziién keresetképte­lenné vált tanítók, valamint az elhunyt tanítók öz­vegyei és árváiról is előnyösebben lesz gondoskodva. Kívánatos azonban, hogy az uj törvényben ne hagyassanak figyelmen kívül az öreg' tanítók sem, kiknek csupán az a hibájuk, hogy nem születtek ké­sőbben, s azért a jelenleg fennálló nyugdíjtörvény szabályai reájuk nem alkalmazhatók. Kívánatos volna a tanítói nyugdijjárulókok fizetése tekintetében, hogy a népiskolai tanító, mihelyt tanítói oklevelét elnyerte s tényleg műkö­dik, a nyugdijj árul ók fizetésére azonnal köteleztes- sék, s ne évek hosszú sora után, midőn már a já­rulékok annyira felszaporodnak, hogy azoknak meg­fizetése nagy megerőltetésébe kerül az illetőnek. Mert hisz sokkal könnyebb évenkint 5 forintot meg­fizetni, mint 8—10 óv múlva 50 forintot egyszerre. Mélyre ható gondolatok, magasztos eszmék s nemes érzelmek töltik el vallás- s közoktatásügyi miniszterünk lelkét, s ismert akaratereje s fáradha­tatlan tevékenysége elég biztosítékot nyújt arra, hogy kijelentését bevégzett tény záloga gyanánt ve­gyük, s elértnek higyjük azon időt, mely a népta­nítók megváltási óráját hozza magával s reményün­ket költi fel, hogy néptanítóinknak, kiknek fárado­zásaiért, ez ideig csak üröm jutott osztályrészül, az örömnek egy sugára is fel fog csillámlani. Horváth Béla. — Tolna vármegye igazoló választmánya f. hó 12-én délelőtt 9 órakor ülést tart. — A földmivelési m. kir. minister Halász Géza kir. alerdőfelügyelőt ideiglenes szolgálat­tételre a pécsi kir. erdőfeliigyelősóg kerületébe he­lyezte át. zz A Báta községi elöljáróság ellen emelt panasz megvizsgálása tárgyában folyó hó 10-ére kitűzött tárgyalás folyó hó 20-ára halasztatott el betegségi akadály miatt. bíróságok köréből. A szekszárdi kir. törvényszéknél, és a paksi kir. járásbíróságnál egy-egy joggyakornoki állomásra pályázat van hirvetve. Herczog Emanuel és neje zombai lakosoknak 2135 frtra becsült ingatlanai april hó 16-án lesz­nek elárverezve a bonyhádi kir. járásbíróságnál. HELYI HÍREK. ____ — L apunk olvasó közönségét tisztelettel érte­sítjük, hogy a jövő héttől kezdve lapunkijTtismót csak hetenként egyszer, szombaton jelentetjük meg, de mindig 8 esetleg több oldalon — bővített tartalommal; egyrészt technikai nehézségek miatt, másrészt pe­dig ezzel igen sok helybeli és vidéki mérvadó egyé­niség óhajának kívánunk eleget tenni. A „Hölgyek Lapját“ ezentúl is külön adjuk. — Spuller Gyula volt itteni pénzügyigazga­tósági I. osztályú fogalmazó minthogy a főváros fő­orvosának véleménye folytán szolgálatkóptelen, a nagyméltóságu pénzügyministerium által 2 évi fize­tésének megfelelőleg, azaz 1600 írttal vógkieló- gittetett. — A szekszárdi népbank 1889. évi zárszá­madása következő főbb tételeket tartalmazza : For­galom : 356410 frt, és évi nyeremény 19,717 frt 25 kr. Vagyon kötelezőkben 319042 frt, elhelyezett készpénz és más értékekben 28665 frt 77 kr. Ösz- szes vagyona 1889. deczember 31-én 347707 frt 77 krajezár.

Next

/
Thumbnails
Contents