Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-02-08 / 12. szám
X. évfolyam. 1890. 12. szám. SzekszáTd, szombat, február 8. VIDÉKÉ. TOLZNUA. ‘V.AlRIMIIEGi-YIE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. ZBlöfize-tési ár ; Egész évre .........................6 frt. Me gjelenik minden szombaton. Hirdetési díjaik:; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. Alap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Sétpatak-utcza 1113. sz. Széohenyi-utcza 172. sz. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r* Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A. néptanítók érdekében. A magyar kópviselőházban ritkán lehetett oly alaposan kidolgozott, magvas és az ékesszólás remekeivel bővelkedő beszédeket hallani, mint az elmúlt napokban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával. Feny- vesy, Schvarcz Gyula, Ugrón, Polonyi és Hoek mélyen átgondolt s szónoklati szépségekben dús beszédekben adták elő nézeteiket a görög nyelv tanítása s a katholikus egyház autonómiája érdekében. Felmerült ezúttal a néptanítók fizetése javításának kérdése, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter utazón figyelemre méltó ígéretet tette, hogy ezen már elodázhatatlan kérdés a közel jövőben meg fog oldatni s törvényjavaslatot fog beterjeszteni a tanítók fizetésének emelése s a tanítói nyugdij-törvény helyesebb alapra fektetése tárgyában. Ismerve Csáky gr liiak tetterejét és határozottságát, a miniszternek ezen kijelentése teljes bizalommal tölti el nemcsak a népnevelés és tanítás munkásait, hanem a tanügy barátait is, s most már erős a hitünk, hogy a néptanítók anyagi helyzete legalább is annyira javítva leend, hogy a megélhetés nehéz gondjai nem fognak reá ólomsulyként nehezedni a népnevelés nehéz feladatainak közepette. „A jó közigazgatás a nép jólétének alapját képezi“ — mondja Horváth Gyula „ Parti cularis- inusában“ s ha ez áll, áll az is, hogy a jó népne- velós nemcsak a nép jólétének, hanem a nemzet hatalmának és erősségének is alapját képezi. Mert mi tette Athént nagygyá ? Nem a fegyverek hatalma, hanem népeinek erkölcsös és helyes irányú nevelése. S mi döntötte meg ismét nagyságát '? Az erkölcstelen s rósz népnevelés. Ha tehát a népnevelés a nemzetek töiténetében ily fontos szerepet játszik, joggal megkívánhatjuk, hogy annak fáradhatatlan munkásai, hamár a kellő elismerésben és jutalmazásban nem részesülnek is, legalább figyelemre méltattassanak a nemzet munkásainak szerepkörében s anyagi helyzetük ha nem is fényessé, de legalább elviselhetővé tétessék. Báró Eötvös József megteremtette a népiskolai törvényt s megvetette alapját a népnevelésnek, de az ő halála óta ez ügy érdemében vajmi kevés hozatott létre. Trefoil palotákat emelt s nagy összegeket költött a felsőbb tanítás érdekében, emelt ugyan állami népiskolákat is, de a néptanítók méltányosabb díjazására nem fordította figyelmét, s a néptanítók maradtak tovább az ősi nyomorúságban. A hol az állam átvette a felekezetektől az iskolákat, vagy maga emeltetett: ezen állami iskolákban működő tanítók egyöntetű s türhetőbb díjazásban részesülnek ugyan ; de a felekezetek kezében levő iskolák tanítói oly nyomorúságos fizetéssel tengetik é.etüket, a mely „meghalni sok ; megélni kevés.“ Vannak ugyan olyan felekezeti iskolák, melyeknek tanítója fényes díjazásban részesül, de ezt nem mint tanító hanem mint kántor élvezi többnyire párbérjárulékokban, mig a csupán néptanítók alig kapnak annyi fizetést, a miből tisztességesen megélni tudnának. Tekintsük csak különösen a gör. keleti s ev. ref. egyház tanítóit. Vannak ezek között 100—150 'forintnyi évi fizetést, vagy ezzel egyenértékű szolgálmányokat élvező tanítók; a kinek 300 vagy piano 400 frt fizetése lenne: az olyan, mint a fehér holló. Már most 100—150 forintból valaki, ha még nem is családos ember, hogy élhet meg legalább a tisztességes életnek a látszatával is ? ez oly kérdés, melyre megfelelni nem tudok. Jóllehet a törvény megállapította a néptanítók fizetésének minimumát 300 forintban, de ez intézkedés, még igen sok helyen Írott malaszt maradt, mert a félekezeteknek elég erejük a fizetés emelésére nem volt, vagy épen a hol a hitközség a politikai községgel egybeolvadt, nem akarták ez által nagyobb hitközségi pótadóval a szegény népet zaklatni s igy maradt minden a régiben. Nem is szólok a „tanitóvásárokról“ (értem a zsidó tanítókat) melyek a fővárosi Orczy házban óvenkint lefolynak, midőn a zsidó hitközségi elnökök valóságos árlejtés utján veszik tanítóikat 40 — 50 forint évi fizetésre. Már ez magában véve is törvénytelen állapot, s ennek mielőbbi beszüntetése óhai tandó. Óhajtandó, hogy a fizetési minimum megállapításánál a községi jegyzői minimum vétessék figyelembe, melyet az 1886. évi XXII. t. ez. 500 forintban állapított meg. Mert hisz a községi jegyzői állás sem terhesebb, mint a tanítói s a törvény által megkívánt qualificatio sem igen több, s e mellett -a községi jegyzőnek vannak a törvény által megengedett mellékjövedelmei, mig a néptanító erre egyáltalán nem számíthat. Ha azonban a fizetés minimumát 500 forintban élvezi, ezen összeg által a nyomasztó anyagi gondoktól menten szentelheti magát a népnevelés nagy munkájának. Legkevésbé sem óhajtandó azon többek által felvetett eszme, hogy az állam venné át az összes felekezetek népiskoláit s rendezné egyöntetűen a néptanítók fizetését, mert mig ez az állam jelen körülményei között lehetetlen is, másrészről nem volna fentartható azon elv, hogy az „iskola az egyház leánya“, a mi legalább a népiskolákban szükséges, hogy továbbra is fen maradj on. Kívánatos azonban az, hogy az állam közegei által oda hasson, hogy a törvényben megállapított minimum a tanítóknak a felekezetek által pontosan megfizettessék, s ne legyenek kénytelenek csekély fizetésükre Szent Istvántól Szent Istvánig várakozni. A hol azonban a felekezetek a tanítót fizetni képtelenek, ott vegye át az iskolát az állam, s gondoskodjék a néptanító fizetéséről. Kapcsolatban a néptanítók fizetésének javításával, revisio alá kerül a néptanítói nyugdíjtörvény is, mely az állami tisztviselők nyugdíjtörvényének mintájára fog újjá szerveztetni. Ennek értelmében nem 40, hanem 30 évi szolgálat után fogja az akkor élvezett fizetésének egészét élvezni a nyugdíjba helyezett néptanító, s az időköziién keresetképtelenné vált tanítók, valamint az elhunyt tanítók özvegyei és árváiról is előnyösebben lesz gondoskodva. Kívánatos azonban, hogy az uj törvényben ne hagyassanak figyelmen kívül az öreg' tanítók sem, kiknek csupán az a hibájuk, hogy nem születtek későbben, s azért a jelenleg fennálló nyugdíjtörvény szabályai reájuk nem alkalmazhatók. Kívánatos volna a tanítói nyugdijjárulókok fizetése tekintetében, hogy a népiskolai tanító, mihelyt tanítói oklevelét elnyerte s tényleg működik, a nyugdijj árul ók fizetésére azonnal köteleztes- sék, s ne évek hosszú sora után, midőn már a járulékok annyira felszaporodnak, hogy azoknak megfizetése nagy megerőltetésébe kerül az illetőnek. Mert hisz sokkal könnyebb évenkint 5 forintot megfizetni, mint 8—10 óv múlva 50 forintot egyszerre. Mélyre ható gondolatok, magasztos eszmék s nemes érzelmek töltik el vallás- s közoktatásügyi miniszterünk lelkét, s ismert akaratereje s fáradhatatlan tevékenysége elég biztosítékot nyújt arra, hogy kijelentését bevégzett tény záloga gyanánt vegyük, s elértnek higyjük azon időt, mely a néptanítók megváltási óráját hozza magával s reményünket költi fel, hogy néptanítóinknak, kiknek fáradozásaiért, ez ideig csak üröm jutott osztályrészül, az örömnek egy sugára is fel fog csillámlani. Horváth Béla. — Tolna vármegye igazoló választmánya f. hó 12-én délelőtt 9 órakor ülést tart. — A földmivelési m. kir. minister Halász Géza kir. alerdőfelügyelőt ideiglenes szolgálattételre a pécsi kir. erdőfeliigyelősóg kerületébe helyezte át. zz A Báta községi elöljáróság ellen emelt panasz megvizsgálása tárgyában folyó hó 10-ére kitűzött tárgyalás folyó hó 20-ára halasztatott el betegségi akadály miatt. bíróságok köréből. A szekszárdi kir. törvényszéknél, és a paksi kir. járásbíróságnál egy-egy joggyakornoki állomásra pályázat van hirvetve. Herczog Emanuel és neje zombai lakosoknak 2135 frtra becsült ingatlanai april hó 16-án lesznek elárverezve a bonyhádi kir. járásbíróságnál. HELYI HÍREK. ____ — L apunk olvasó közönségét tisztelettel értesítjük, hogy a jövő héttől kezdve lapunkijTtismót csak hetenként egyszer, szombaton jelentetjük meg, de mindig 8 esetleg több oldalon — bővített tartalommal; egyrészt technikai nehézségek miatt, másrészt pedig ezzel igen sok helybeli és vidéki mérvadó egyéniség óhajának kívánunk eleget tenni. A „Hölgyek Lapját“ ezentúl is külön adjuk. — Spuller Gyula volt itteni pénzügyigazgatósági I. osztályú fogalmazó minthogy a főváros főorvosának véleménye folytán szolgálatkóptelen, a nagyméltóságu pénzügyministerium által 2 évi fizetésének megfelelőleg, azaz 1600 írttal vógkieló- gittetett. — A szekszárdi népbank 1889. évi zárszámadása következő főbb tételeket tartalmazza : Forgalom : 356410 frt, és évi nyeremény 19,717 frt 25 kr. Vagyon kötelezőkben 319042 frt, elhelyezett készpénz és más értékekben 28665 frt 77 kr. Ösz- szes vagyona 1889. deczember 31-én 347707 frt 77 krajezár.
