Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-02-01 / 10. szám
meg. Férjét a saját fegyverével a legjobb barátja ölte meg. A gondatlanságot kizárja továbbá éppen az a körülmény, hogy vádlott mikor észrevette, hogy fel van hozva puskája, annak kakasait leereszteni akarta — s éppen e közben — járatlansága folytán — esett meg a baj, A vádhatóság e járatlanságban most súlyosító körülményt lát, pedig, ha vádlott szakértő lett volna ; akkor bizonyára azért lett volna bünösebb, mert szakértő volt. Kéri védenczét felmenteni s az özvegyet kártérítési követelésével e’utasitani, mert amiak hogy Vagner halált szenvedett — az első lépéstől kezdve minden indító ok magának Wagnernek ténykedéseire vezetendő vissza. A törvényszék visszavonult; tanácskozás után az elnök kihirdette az ítéletet. Vádlott a gondatlanságból eredt emberölés vétségében vétkesnek mondatik ki, s ezért a fenforgó körülmények figyelműbe vételével 1 évi (egy évi) fogházra, 250 írt kár és az élj. költségek megfizetésére ítéltetik. Vádlott, valamint a kir. ügyész fellebbezést jelentett be. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Nőegyleti gyűlés. A múltkor csupán jelzett mozgalom, egy újabb fázisba lépett, mely közelebb hozza végczélja félé. A szekszárd-tolnamegyei nő- egyesület a mostani ovoda kérdését teljesen mellőzve, egy másik ovoda felállítását határozta el utolsó választmányi ülésében. A második ovoda felállítása lehet, hogy szükséget pótol Szekszárdou. A testület alakítandó uj intézetében a legkényesebb igényeknek is óhajt megfelelni. A tagok gyűjtésével számos úrnő lett megbízva, kik mind legnagyobb odaadással és ügybuzgalommal fognak eljárni megbízatásukban. Szekszárd elég nagy város és piczi- kéinek serege elég szám s, hogy egy másik ovoda helyiségeit is benépesítse. A gyűlésen je en voltak: Ágoston Károlyné, Simontsits Béláné, Módly Lász- lóné, Borsody Lajosné, Nagy Jáuosné, Steiner Adolfnó, Oszoly Kár.fiyné, Dr. Braun Bernátnó, No- gáll Károlyné, Várkonyi Sándor jegyző. Több kérvény tárgyalása után uj tagokul jelentkeztek : Hoffmann Sándornó úrnő, Szendrődy Sarolta urhölgy rendes, Simont its Béla alispán pártoló tag 5, Kurz Vilmos és Nunkovich Ferencz 3—3 írttal évenkint. A választmány egyúttal egy korábbi határozat folytán megválasztod a Simontsits Béla urat az egyesület tiszteleti tagjává. Utána az alapszabályok gyökeres átalakítása vagyis inkább tökéletesítése határoztatok el és e munkára Simontsits Béla és Döry Dénes urak kéretnek fel, kik saját tetszésük szerint kiegészíthetik bizottságukat. Majd valódi lelkesedés támasztotta a legélénkebb eszmecserét, mikor a legfontosabb tárgy, az uj ovoda került szőnyegre. A taggyüjtő ivekkel már a legközelebbi napokban lép működésbe a bizottság. E czélra felkérettek : Simontsits Béláné és Módly Sarolta, Borsody Lajosné és Horváth Györgyike, Madarász Elememé és Módly Ida, Abaffy Gyuláné és Szendrődy Sarolta, Perczel Helén és Rausz Mariska Bauer Nátliánné és Ujfalusy Ilonka, Papp Lászlónó és Rausz Janka, Steiner Lajosné és Ellmann Anna, Hangéi Ignáczné és Sárközy Sarolta, Oszoly Károlyné és Ellmann Elvira, Steiner Adolfné és Herczeg Emilia, özv. Stetka Károlyné és Soriba Ilona, Főglein Jánosné és Nogáll Károlyné. Ilaidekker Béláné és Gőzsy Irén, Mehrwerth Ferenczné és Länderer Leona, úrnők, mi magában véve is egy kis biztosíték az ügy mellett. A szekszárdi temetkezési egylet módosított alapszabályait H a n n y Gábor elnök beterjesztette a főszolgabirósághoz, honnan illetékes utón jóváhagyás végett a minisztériumhoz fognak felküldetni. MULATSÁGOK. A „Bátaszéki izr. nőegyiet“ folyó évi február hó 5-én az „Arany naphoz“ czimzett vendéglő nagytermében alaptőkéje javára tánczestélyt rendez, belépti dij : szemólyenkint 1 frt, — családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyngtáztatnak. selyemtenyésztésT Termelt selyemgubó mennyiség az egész országban.*) A Magyarrország selyemtermelését előtüntető kimutatás rovatai közül kétségtelenül legfontosabb az, mely a kiosztott pete után átlag elért eredményt tünteti, fel. Ha e rovatot kellő figyelmünkre méltatjuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a termelés átlaga, mely egy unczia, vagyis 25 gramm pete után elé*) Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazottnak a földinivelési miniszterhez „Magyarország selyemiparáról“ szóló múlt évi nagybecsű jelentéséből közöljük ez érdekes részt; a jelentés többi fontos közleményét lapunk következő számaiban fogjuk reprodukálni. Szekszárd "V icLé!k:e_ retelt. következetesen emelkedőben van ; miből azon örvendetes következtetés vonható le, hogy tenyésztőink. a tenyésztés helyes módjában ez intézet által folyton gyakorlatilag oktatva, eljárásukban pedig folyton ellenőrizve lévén, szakavatottságuk és ügyességük napról napra mind jobban fejlődik és tökéletesebb lesz. Az elért eredmény méltánylására elég azon tényre hivatkozni, hogy Francziaországban a folyó évben egy unczia pete után átlag 29 kilo selyem gubó lett termelve, tehát csak két kilóval több, mint ez idén nálunk, ellenben majdnem la/2 kilóval kevesebb, mint nálunk 1887-ben. És. ez eredmény nálunk eléretett, daczára annak, hogy termelőink számának legalább is 30°/0-ja évenkint uj termelő, ki annak előtte selyemgubót még csak nem is látott. Ezen intézetnek Bács-Bodrogh-, Baranya-, Krassó-Szörény, Temes-, Tóin a- és Torontál- vármegyék egész területére, továbbá Arad-, Pest- Pilis-Solt-Kis-Kun- és Somogyvármegyék egy részére kiterjesztett működési körébe tartozó mindazon községekben, hol a tenyésztők nem szórványosan, hanem tömegesebben fordulnak elő, egy-egy községi selyemtenyésztési felvigyázó alkalmaztatott, kinek kötelességében állott, a községbeli tenyésztőket minél többször meglátogatni, őket gyakorlati oktatásban részesíteni és az intézet által e czélból beszerzett szükségletekkel, mint például hőmérővel és tenyésztő papírral mérsékelt beszerzési áron ellátni. Ezen községek ismét egyes felügyelői kerületekre osztattak, úgy hogy minden felügyelői kerülethez 20 — 30 község tartozott. A kerületi felügyelők kötelességében állott a községi felvigyázók kitanitása és ezek eljárásának erélyes ellenőrzése ; továbbá ezek tartoztak a kerületükben termelt selyerngubókat, nyert utasítás szerint, beváltani és rendeltetési helyükre száliitatni. A kerületi felügyelők ellenőrzése czéljából, és hogy eljárásuk egyöntetű és szabatos legyen, ezek ismét főfelügyelői kerületekre osztattak olyformán, hogy minden főfelügyelő alá 4—7 kerületi felügyelő rendeltetett. Hogy ezen a tenyésztők oktatása érdekében életbeléptetett intézkedés mily nagy kiadásokkal jár, ezt eléggé igazolják a következő számadatok, ugyanis: A községi felvigyázók jutalomdij fejében 1880 — 1888. évig a községükben termelt selyemgubó minden egyes kilója után 2 krt, 1889. évben pedig — miután ezen dijak a termelés növekedése folytán újból szabályoztattak — szintén a községben termelt selyemgubó minden egyes kilója után átlag ll,2 krt kaptak. Kifizettetett tehát községi I felvigyázói dijak fejében : 1880—88-ig 1,859.377 kiló gubó után á 2 kr . . . 37.187 frt 54 kr. 1889-ben 815.659 kiló gubó után á 1V2 kr .... 12.234 frt 88 kr. vagyis 49.442 frt 42 krt tesz ki összesen azon összeg, melyet oktatás czéljából ezen intézet csakis ezen egyetlenegy czimen kifizetett. Ha ehhez még számításba vesszük azon igen jelentékeny költségeket, melyekbe a kerületi felügyelők díjazása és a tenyésztők közt évenként szétosztott, nyomtatott utasítások beszerzése, nemkülönben a szakelőadások kerülnek, azt fogjuk találni, hogy a tisztán oktatási czélokra fordított kiadások meghaladják a kezdetben 3, aztán 6- később 9, majd 12 és végre 15 ezer frt évi segélyösszeget, melyet ezen intézet a magas kormánytól fennálása óta élvezett. Miután az államtól nyert rendes évi segély az intézet által első sorban a központi irodák költségeire, továbbá fatenyésziósi czélokra és más egyéb intézkedésekre használtatott fel, az oktatás czéljaira fordított fentebbi kiadások szintén azon kiadások közé számíthatók, melyek az intézet tiszta jövedelméből fedeztettek, vagyis azon összegből, mely az állam irányában levő kötelezettségeinek lerovása után az intézetnek fenmaradt. Nem kevésbé örvendetes tapasztalatra jutunk, ha a fenti kimutatás azon rovatait vesszük szemügyre, melyek a termelő községek és a termelő családok számát tüntetik elő ; a mennyiben ezekből azt látjuk, hogy 1886. évtől kezdve a selyemtermelő családok száma pedig évenkint tízezerrel szaporodott; mi eléggé világosan tanúskodik a mellett, hogy a selyemipar felkarolása és annak továbbfejlesztése csakugyan időszerű, és hogy ezen ipar az ország azon részeiben, hol annak üzésére a szükséges szederfaállomány már megvan, népünk megkedvelt és megszokott jövedelmi forrását képezi. FÉUZIITTÉZETEISA simontornyai takarékpénztár folyó évi február hó 6-án délután 2 órakor az intézet helyiségében XI. rendes közgyűlést tart. A szép forgalmú pénzintézet elnöke : Lipovniczky Gábor, ve- vezérigazgatója Fried Vilmos, pénztárnoka: Sipos Antal könyvvivője : Schamschula József, Felügyelő bizottsági tagok : Báli István, Lőwy Jakab és Singer Adolf. A 909469 frt 7 kr forgalom mellett a mérleg 6724 frt 29 kr nyereményt tüntet föl, — melyből egy részvényre 9 frt osztalékot fizetnek, a többit jótékony czélokra, jutalmazásokra, tartalékra s egyebekre fordítják. Alaptőkéje 60000 frt. A múlt évben jótékony czélokra 105 frtot fordítottak, a betétek 203934 frt 41 krra rúgtak. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Eldorádó Szekszárdon. Nagyon szép másokat boldogítani. A szentirás is azt parancsolja, hogy: „szeresd felebarátodat, mint ten magadat.“ Elolvasva a „Sz. V.“ utolsó számában napvilágot látott felhívást a szülőkhöz, melylyel Ö. A. czikkiró különösen az anyákat delectálni jónak látta : örömmel győződtünk meg, hogy befejező szavaival Krisztus urunk tanain, második fokú hatványozáson is túltesz. A keleti „Ezeregy éj“ ragyogó tündérmeséit kész czikkiró, befejező szavaival elénk varázsolni. Ha összehasonlítjuk a mostani állapotot, a mikor mindenki csak azért dolgozik, hogy az élet fentar- tásához szükséges pénzt megszerezze, azzal az előnynyel, a mikor majd apáczák működnek az óvodában, kik n e m pénzért, hanem Istenért tesznek mindent,- félő, hogy elhatározzuk magunkat mindannyian — valláskülönbség nélkül — a nők apáczákká, a férfiak pedig szerzetesekké lenni (mert reméljük, hogy ez utóbbiak sem pénzért, hanem Istenért dolgoznak.) Mert, ha hitelt adhatunk a czikkirónak — pedig hogy ne adhatnánk — akkor a leendő állapotok a kisdedek nevelése körül rendkívüliek lesznek. Paradicsom lesz az ovoda, a kisdedek meg tiszta angyalok — már e földön. Azok a férfiak és nők, a kik a nevelési pályára készültek, de világiak maradtak, hogy tehetik fel magukról, hogy még értenek is választott hivatásukhoz ! ? De még legkevésbbé érteni, hogy, miként lehetnek egyesek még oly elfogultak is, el nem ismerni az apáczák tökéletességét; kik vagy félve az élet terhétől, vagy más valami miatt megha- sonlottak a társadalommal s ezért lettek azokká. Itt van ! Schwarz auf weis. Továbbá megmondja czikkiró, hogy hol uralkodnak már apáczák, s a lakosok (?) nem tudnak hová lenni széles jókedvükben a paradicsomi jólét miatt. A hol pedig még nónikék nincsenek, mint pl. Szekszárdon ; ott természetesen szidják azokat, a kik azoknak áldást hozó működésüket eddig megismerni nem szolgáltattak alkalmat; de most zászlókkal és bandériumokkal vonulnak azok színe elé, kik a boldogulást csak igy vélik elérhetőnek, könyörögve, hogy az ég szerelméért hivjauak csak apáczákat — Gráczból Szekszárdra. 0 ... r. Meghaltak Szekszárdon. 1890. évi január hó 25-tól 1890. február 1-ig. Schwarez Janka, 5 hónapos, görcsök. Liedschauer András, 60 éves, tüdőgüinőkór. Borsós Mária, 3 éves, agy- kérlob. Haudinger Géza, 25 éves, tiidöguniökór. NTILTTÉE. ,V«ir(ii<\c 'SciScuftoffc fon 60 Er. big fl. 7.65 per äk et er — glatt unt> gemuftert (circa 2500 berjeí). TyarOeu unb SDeffm§) — berfenbet robert= ltitb ftiiefroeife porto» unb gottfrei t>a<3 $ai>rifd=2)epöt (if. Jpcituchciii (&'. unb f. N>oflief.) ^iindj. 2)iufter ltmgefyeub. ^Briefe foften 10 fr. Torte.
