Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-12-25 / 58. szám

De hallga ! kong amott az éj-harang, Oly ismerős, oly régi még e. hang! — Az éj-madár a vár föle repül, S a halk „kuvik“ a csend közé vegyül. Es mintha most szirének szelleme A múlt időkről dal’ma zengem1, Csodás regéket hallok itten én: Emlékeim e méla gyász-helyén. „Élt egykor itt — igy szól a reg’ maga — Fény, pompa és szerelmesek hada ; De a múlandóság véget vetett. S csak egy maradt meg : — az emlékezet!“ Kéry Gyula. TÁRCZA. —©sss@— A Bánatból. Irta: Nogállné Zemplényi Vilma. Egy barangolással eltöltött ősz, sok reminis- cencziára ad ugyan alkalmat, de ha a toll ereje nem tarthat lépést az akarattal 1 és ha a beutazott táj­nak önökre nézve nincs érdeke. Mit is Írhatnék a Bánátból Szekszárdra ? A szüret ott és önöknél agy különbség. Édes, tiizjs hegyleviik helyett ott gy nem egész haskoló italt segítettem szüretelni, a must kissé hasonlított a szekszárdi fehér mir- czilioz, de ha abban nem is volt mit gyönyörködni, a száj helyett a szem ó.vezhetett tarkaságot. N.*p- ismei tanulmányokon bő alkalom nyílik. Egy-egy szüretelő csoportban képviselve van Magyarország minden faja és nemzetsége, m 'g — m agyar is! Mert a tűzről pattant csinos magyar lányok és menyecskék, még el eg ritkák itt. Az uj magyar telepitvónyesekből k rültek ki. hol kissé szűk még az élelem s azért jönnek ide napszámba, a mi a Bánátban igen jövedelmező foglalkozás. És tény, gokkal jobb kerese'nek örvend a dolgos, ügyes Jiagyar faj, mint a német (sváb) ki in a i szoleá- I: fiában csak immel-ámmal mozog, mig maga- • Ingónál egy lóerőt pótol. Az oláh meg épen nem tudja összeegyeztetni méltóságteljes mozdula­tait a kapával, a levágott .-zőlőfiirttel kézében ne mes szép vonásaival egy amateurfényképésznek sok háladates mo'ivumként szolgálhatna Neveik plane egy regény c/imlapjára érdemesek. Dizia. Diziana Julia, Zina stb. — Egy Tu Ilia épen kötek dt tt a magyar kocsissal, ki ugyan nem sejté, hogy a a szép Tuliiának mi y lelketlen elődje volt a ró­mai történe'emben. Még talán ebből is haláos dráma lesz, mert Juan-ja szemmel tartja és „cinye mintye“-je hamar kész. P. dig jaj akkor vasárnap a korcsmába n. És dicséretül legyen mondva, c upán a szép nemért tör ki viszály a különféle nemzetségek közt, máskép példás békességben élnek együtt itt lega­lább .................Oláh és magyar még házasságra is lép egymá'sal, minek végeredménye kétes t. i. a a magyar nyelv érdekében. Az uralkodó fél nyelve lesz elfogadva, s ez távolról sem mindig a férj, ab1 an nevelődnek a gyermekek, itt nem t< sz jó szolgálatot hazánknak a magyarok hagyományos nyel vtedietsége. Szomorú, de való sok eloláhosodott magyar van itt. A bánáti sváb kiérdemli teljes thz'eletünket. Ki itt ismeri e vi zonyokat, tudja jól, hogy a kor­mány munkájának, ha kifogástalan is. mi kevés eredménye van A papiroson va'ó munka összeha­sonlítható egy csomó papiros katonával, nndylyel például a Tátrát akarják demolirozni. De e lomha tömeg sok tagja mozog magától és ez az önkényt mozgó elem a sváb. Anyagi és szellemi áldozatot hoz, beledobja vas zorgahnát a mérlegbe, az öreg sváb maga nem tanul meg ma- gy ai ul, de már liát tan it at tj a. Megvál tőle, cserébe adja Szegedre, Makóra vagy bármilyen egyszerű magyar falura. Az intelligens elemeknél ez a szokás általá­nos, s ha egy a lélek f e n c k é i g ér ő igaz magyarságig még nem kiizdötték magukat, kívül­ről már azok, és az is nagy igen nagy érdem, mert a gymnasiumot kivéve, Teme-mcgye egyetlen iskolája sem teljesiti ebbeli hivatását úgy a hogy Tol na megyei Hölgyek Lapja. kellene. És a társadalmi életnek is meg van a sarkalatos hib j i; és ez az <y t i n d i g ti á. 11 ma­gyar elem ( iitelligentiáról van szó.)megvetése, min­den ellen mi nem magyar. Ok positiójüknak elő­kelőségét élvezik, de nem fog Iák fel az avval ösz- szekötött hivatásokat, és 'megvetés-1 el vagy gyen­gébben mondva lenézéssel viseltetnek a nem ma­gyar elemmel szemben. Pedig ily módon nem sze­rezhetünk barátokat ügyünknek. Csókod hideg. Csókod hid g. olyan fagyos a hangod Jaj Isten m, de szivembe nyilai ott! Koporsónál hidegebb a kebeled, Én Teremtőm, jaj mi történt te veled ? Jaj, no ölelj, ne is csóko'j, csak távozz, Nem nmgyek én veled soha oltárhoz, ügy remegek, mint a -nyárfa levele, Jobb már nekem a koporsó fedele. Lelkem anyám vesd meg nekem az ágyat, Jaj. oda van egye tlen egy h ányod Jeges csöppek töredeznek pillámon, Szereli-m volt életem, — az halálom ! E. Kovács Gyula. , KÖZLEKEDÉSÜGYÜNK. A paksi vasúi. A paks-adony-szabolcs-székes- fehérvári vasút támogatására, Tolnav ár m egye közgyűlése kilométerenként 300) frt szavazott meg azon területre, molya megyét átfutja. A vasút ösz- szes költségei fedezve vannak már, s igy az enge­délyesek legközelebb megkezdik az építésre szük­séges előmunkálatokat. Fennakadt vonat Monostor és Boly állomá­sok közt pénteken egy vonat fennakadt, mert a sí­neken oly síkosra fagyott a hó, hogy a vonat ke­rekei nem forogtak rajta. A ,,Paks-Adony-Szabolcs-Székesfehérvári va­súti vonal‘-ra vonatkozó törzsrészvény jegyzése kér­désében Fejérmegye e hó 29-én rendkívüli közgyű­lést tart, melyen, mint halljuk, indítványozni fog­ják, hogy az útadóból 10 évi részlettörlesztéssel 200.000 frtot szavazzon meg a megye. Ezzel kap­csolatban megemlítjük, hogy Paks 100,000 frtot, Madocsa 5000 frtot, Komlód 15,000 frtot, Bölcske 40.000 frtot, Duna-Földvár 60,000 frtot, a zirczi apátság az előszállási uradalom után 300,000 frtot, Duna Pentele 40.000 frtot, Bácz-Almás 30.000 frtot, Baracs 30,000 frtot ajánlt föl törzsrészvény jegy­zésére. Vonatösszeiiiközés. A kurdi és döbröközi va­súti állomások közt vonatösszeütközés volt; nehány vaggon összetört, azonban emberéletben baj nem esett. GYÁSZROVAT. Részvéttel adjuk az alábbi gyászjelentést, mely egy közhecsülásben álló matróna, ritka jóanya, mintagazdaasszony tulajdonokkal felékesitett ma­gyar nő halála alkalmával vittünk. Legyen siri álma csöndes, emléke örökre áldott. Hozzátartozói fájdalmát pedig enyhítse bánatukban osztozók mély részvéte. A súlyos gyászesetet a család kö­vetkezőleg tudatja: — A Steinsdörfer család úgy maga, valamint az egész rokonság nevében is mély fájdalommal tudatja a szerető gyöngéd édesanya, a jó nagyanya és áldottlelkü napának Özv. Steins­dörfer Józsefné szül. Kristofek Annának rövid szenvedés után, végelgyengülés következtében^ életének 78-ik évében, deczember hó 21 -éjjeli ‘/2 órakor történt gyászos elhuytát. — A megbol/' gultnak hült tetemei e hó 23-án délután 4 ói/01’ fognak a felsőtemetőben, a családi si boltba/he- mettetni; — az engesztelő szentmise-áldozatiPedtg ugyanaznap reggeli 9 órakor fog a belvár/ P^e" bá'nia templomban, az egek Urának bemutatni. Szeks^árdon, 1890. évi deczember hó 2ron Al­ii ás és béke legyen hamvain 1 — K o </ J°n° V°E kükösdi káplán, ki mellbaja folytán í/1' hosszabb idő óta működési teréről visszavonultjP'^rszán lakó szüleinél meghalt életének 29-ik/és áldozársa­gának 6-ik évében. — Egy typikus alak, a függet­lenségi elvek lelkes bajnoka, a szekszárdi ügy­védi kar, Tolnavármegye törvénvhgtósági bizottsági tagja, és uzdi földbirtekos, hosszas szenvedés után kedden este meghalt A -gyászjelentést az elhunyt fivére adta ki, mély a következő: Uzdi Koncsics János mint testvér úgy neje. gyermekei és test­vérei, valamint számos rokonság nevében is szo­morodott szívvel jelenti Koncsics Pál ügy­védnek 1890. évi deczember hó 23-án esti 7 órakor életének 49-ik évében bekövetkezett gyá­szos elhunytat. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 25-én délután 31/* órakor fognak a szek­szárdi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Szekszárdon, 1890. évi deczember hó 24. Áldás és béke legyen hamvain. ;t6) Színészet. Csütörtökön Mezey Bóka és neje Till Póza jutalomjátékául az „Árendás zsidó“ adatott tetszés nyilatkozatokkal kisérve, mit is a jutalma­zott^, — különösen Till Póza asszony — méltán kiérdemeltek. Hu bay most a szeretet meleg hangján, majd a keserűség fájdalmas érzetével szó- litgatta kedves élete párját, az ő egyetlen „Száli- káját.“ L e n k e y szerepében nem találta el a kellő hangot. Bizonyos vontatottság vonult végig egész előadásán s gyakran kacsingatott a súgó lyuk szabaditó angyalára. Szombaton : Kalicza Károly festő művész ur szives közreműködésével: „Korona és vérpad“ ez. darab gyönyörködtette a közönséget. Kalicza ur (airheimi berczeg) kellemes lágy hangjával az ol- vadozó szerelem érzelmeit élénk színben ecsetelte, de már a boszu végrehajtásában a kitörő szenve­dély hangját nem volt képes kellőleg visszaadni. M Till Póza ügyesen oldotta meg feladatát ; nemkülönben H u* b a y is megfelelt a várako­zásnak. Vasárnap: „A vereshaju“, Lukácsi eredeti népszínműve adatott elő. Az előadás általiban le­számítva egyesek jóakaratu törekvését, nmi elégí­tette ki a közönség várakozását. K r e rs á n y i K. (Szilaj Kata) szokott színpadi elevenjével igyeke- zett a szereplőkbe életet lehelni s j tékán komoly tanulmány jelei műtatkoztak s nek valamint Kel­ler Antal művészi játékának közölhetjük, hogy az est élvezetet nyújtott. Hétfőn : rendkívüli előad 3- Á napokkal előbb nagy hangon hirdetett majmi megérkezett. Uff Birk Vilmos hires majovmtmzó foglalta el Thalia templomát sa három /Cz»mmel is ellátott „Domi, az amerikai majom, /gJ a szeressen boszu“ nagy nieipdramatikus an</^ színműbe! lépett íöl mint majom. Közönség yÁp számma volt képviselve. VjGY ES E K. _ A pártfogásán^ kétségtelenül nagy ré sze van a /lócli, Brandt Pi «'hard gyógyszerész- fél0J svájezi Adacsok (70 f a. gyógyszertárakban) mai eltorj/s%°ben, a menyiben azok kellemes, biztos s f/esen fájdalmadat hatásukkal ;i nők ke­gyét me/yerve, mindenmás szert körükből kiszo­rítottak /manapság az -nésztósi zavarokban (szék­rekedés szívdobogás, ertorlódás, fejfájás stb. el­len c.vPis e labdacsoknasználtatnak. JO| irodalom. Uj zenem'- Povacsek Pál báttaszéki fiitó, az ismert j-s zeneszerző, ismét egy újabb Leművet irt: ,ú utszoli malom“ c/.imii idyl lát, nelyet két tanítójának ajánlott föl: Weisz Lillá­nak és Boszkov Jolánnak Ára 80 kr. A szerző sajátja. * A légibb magyar divatlap, a Király Já­nos szerkesztőn megjelenő „Budapesti Bazár,“ XXXI1. évfoimba lép 1891. január 1-én. Ez a hosszú óletR mely a magyar hírlapirodalomban csaknem plánul áll, fölöslegessé tesz minden dicsérő sz A magyar hölgyek régi kedvencze a „Budape' Eazár,“ mely anyáról leányra szállva alig hiá hv a müveit magyar családok köréből. X ]apU mai számában közölt előfizetési felhívásra t. olvrnh figyelmét bátrak vagyunk felhívni. (®t<; ->.G)

Next

/
Thumbnails
Contents