Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-11-27 / 54. szám
„Ez az ember bolond! Dobd el jó messzire magadtól, nem tudod, hogy a gyapjúszövet a legjobb villámvezető ? Nekem úgy tetszik, te énekelsz ! Hová gondolsz az Istenért! „De lelkem mit árthat az?“ „Mit árthat?“ Az éneklés hanghullámzást idéz elő, ez pedig vonzza a villamosságot! „Jézus Mária! Miért nyitottad ki az ajtót?" „Na de ez már sok! Hát egy ajtót sem szabad kinyitni ? !“ „Nem, ez biztos halál! Az ajtónyitás léghu- zamot csinál, ez pedig vonzza a villámot. Csukd be rögtön.“ Kétségbe ejtő ily pillanatban egy félbolonddal együvé zárva lenni ! „Mortimer mit csinálsz ismét?“ „Kinyitottam a vízvezetéket, meg akarok mosdani.“ „Hol a fejed ? ! Hisz a vizen keresztül azonnal beüt. Hamar fordítod vissza azt a csapot. — Mindinkább tisztább lesz előttem, hogy nincs menekvés számunkra. Irgalmas ég! micsoda lárma az?“ „A menykőbe, leütöttem a falról egy képet.“ „Fiát egészen a fal mellett állsz ? ez valamennyi vigyázatlanság közt a legrosszabb, tudnod kellene, hogy a falon keresztül szokott legtőbbnyire beütni. — Te már megint káromkodtál, ilyen ember akar családapa lenni 1 — Igaz ! Vettél-e egy selyempaplant, a mire kértelek?“ „Biz azt elfeledtem.“ „Elfeledted ? Ez könnyen életedbe kerülhet, mert ha most selyempaplan volna, kiterihetnéd a szoba közepére, s ráülné, tökéletes biztonságban volnál. — Jöjj ide hozzám a kabinetbe, nehogy újabb ostobaságot kövess el.“ Megkisérlettem, de a kabinet kettőnk számára szűk volt; kénytelen voltam ismét kijönni. „Mortimer !“ kiáltá nőm, „de mégis kell valamit biztonságodra tennünk.“ „Add ide a kandalló párkányáról azt a német könyvet, abban minden óvrendszabály meg van zivatar esetére. Adj le gyertyát es gyufát is.“ Odatapogatództam a kandallóhoz, és miután néhány porczellán figurát levertem, megtaláltam a könyvet, s gyertyát és gyufát is kerítve, beadtam nőmnek a kabinetbe, mire ő gondosan becsukta utánam az ajtót. Most pár perczig nyugtom volt, miglen ismét haliám nevemet kiáltani : „Mortimer, micsoda zörej ez megint ?“ „A macska.“ „A macska ? Ez borzasztó ! Fogd meg hamar és dugd be a szekrénybe azt a villamossággal telt állatot. Ha megérem is a reggelt, megőszülök addig a félelemtől, és aggodalomtól ! Ezután haliám mint olvas a könyvből, s elhatároztam minden tőlem telhetőt megtenni meg nyugtatására. Tehát a macska után kezdtem ugrálni, feldöntöttem egy pár széket, s fejemet jól az asztalsarokba ütöttem ugyan, de végre megfogtam az állatot, és bezártam a szekrénybe. Most következő szavakat hallottam a kabinetből: „Az van a német könyvben, hogy a szoba közepére kell ülni, oly székre, melynek lábai kellőleg isolálva vannak. Vegy hát palaczkot elő, állítsd reájok a széket s úgy ülj rá ! Tedd ezt gyorsan hallod !“ Miután egy pár kezemügyébe eső poharat összetörtem, a cserepekre ráállitottam a széket és ráültem. „A következő mondatot nem birom teljesen megérteni, de annyit kiveszek belőle, hogy zivatar ideje alatt nagyon jó harangozni, mert az elűzi a fellegeket. Vedd hát elő azt a nagy csengetyüt, a mivel ebédre szoktunk jelt adni és rázd. Gyorsan Mortimer, ez meg fog minket menteni !“ Mint már emlitettem. házam egy sziklacsúcson feküdt, a legközelebbi szomszéd ház mintegy 200—250 lépésnyire lehetett. Alig ráztam a csengetyüt 5—6 perczig, midőn megkopogtatják a zsalut, és egy hang bekiált: „Mi történik itt? Segítségre van talán szükség ?“ Kissé restelkedve felelém : „a zivatar miatt csngetek jó emberek, hogy meggátoljam a villám beütését.“ „Zivatar? Villám? De ugyan kedves uram, tréfál ön, vagy elment az esze? Hisz a leggyönyörűbb szélcsendes idő van, az ég telve csillagokkal. Zivatarra gondolni sem lehet.“ Kimentem, körülnéztem, és annyira meg voltam lepve, hogy alig tudtam szólni. „Ezt nem érthetem, hisz csak az imént tisztán láttuk a zsalun keresztül a villám fényét, sőt a dörgést is hallottuk.“ Az emberek hasukat tartották a nevetéstől s vígan felelék „csak az a kár, hogy ki nem nyitották a zsalut s nem néztek ki. A mit önök a villámfényének tartottak, az a rakéták és tűzgolyók fénye volt, a dörgést pedig e mózsárágyuk idézték elő. Julius negyedikének ünnepét (ismert amerikai nemzeti ünnep) napfeljöttével rögtön elkezdjük.“ KÜLÖNFÉLÉK. Pályázat. A „Magyar Ifjúság“ czimü képes heti lap a serdültek (10—fi 6 éves) mindkét nembeli ifjúság számára a következő pályázatot hirdeti : Kívántatik I) egy rövidebb, 3—400 soros ifjúsági elbeszélés ; 2) egy ugyanolyan terjedelmű ismeret- terjesztő czikk bármely tudomány köréből. Mindegyik dolgozat jutalma 100 frank aranyban A pályaművek deczember 10-éig a lap szerkesztőjéhez : d r. Eadó An tálhoz küldendők (Budapest, Károly-körút 15), ki a pályadijakat deczember hó 24-én fizeti ki. Esküvők. Kálmán János helybeli könyvkötő kedden tartotta esküvőjét Csőri Erzsiké kisasszonynyal a belvárosi templomban. — Ugyancsak ekkor tartotta esküvőjét Varga Zsigmond budapesti iparos Dicenty Mária kisasszonynyal. — Hámori Béla pécsi magán hivatalnok szintén kedden tartotta esküvőjét Schnetzer Borcsa kisasszonyai. „A dunántúli közművelődési egyesület“ alakuló gyűlése múlt csütörtökön délután ment végbe Pestvármegye megyeháza nagytermében. A vármegyeháza nagytermét egészen megtöltötték a küldött ségek tagjai, kik között feltűnően nagy számmal volt képviselve a katli. papság. A dunántúli képviselők alig egy-kettő kivételével mind ott voltak. A gyűlést Széli Kálmán nyitotta meg, s az ő megnyitó beszédén kiviül még hárman beszéltek : Beksics Gusztáv, Eeiszig Ede és Makkfalvay Géza. Az ülés elnökévé : Széli Kálmánt, alelnökké pedig Beksics Gusztáv és ő gróf Pallavicíni Ede lőnek megválasztva. Mire elnök a közgyűlésen képviselt törvényhatóságok nevében megalakultnak nyilvánította a „Dunántúli közművelődési egyesületet.“ Örömmel jelentette elnök, hogy Brody Zsigmond és Kaiser József lettek az egyesület első örökös alapitói: ezer-ezer forinttal; továbbá száz forintos alapítványokat tettek : gr. Ap- ponyi Albert, Beöthy Ákos, Bittó István, Hollán Ernő, Konkoly Thege Béla, Vargyas Endre. Mielőtt berekesztették volna a tanácskozást, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a sajtónak azért a hazafias buzgalmáért, a melylyel a kultur egyesület ügyét kezdettől fogva támogatta. A közgyűlést a vigadó termében fényes lakoma követte, melyen a dunántúli orsz. képviselőkön kívül, a dunántúli megyék és városok nagyszámú küldöttei, számos főispán, alispán, polgármester stb. vettek részt. Megyénkből úgy a közgyűlésen, minta banketten resztvettek: gróf Széchenyi Sándor főispán, Simontsits Béla alispán, a megyebeli orsz. képviselők, Hanny Gábor apát, Péchy József prépost, dr. Szigeth Gábor, dr. Kramolin Emil, Leopold Sándor, megyei nagybirtokosaink és előkelőségeink számos tagja, egyes községek képviselői stb. stb. A lakomán felköszöntőket mondottak : Gr. Széchenyi Sándor főispán, Simontsits Béla alispán, Bérezel Dezső orsz. képviselő és Péchy József prépost Egy főur halála. Báró Inkey Nándor főrendiházi tag, to'uamegyei miszlai nagybirtokos, Vo- loskában, hol enyhülést keresett, meghalt. Gyászhir. Özvegy bojári Vigyázó Ignácznó szül. veszprémi Varasdy Mária leánya: Vigyázó Jozefa, november 20-án hosszas szenvedés után, élte 26-ik évében elhunyt. GON I) OLATO K, Hamar elhissziik azt, a mit elhinni szeretünk, csak hogy aztán nagyon gyakran hiszékenységünknek következményeit nem nagyon szeretjük. * Az emberek által dicsért gyermekére végtelen büszke az édes anya ; ámde leggyöngédebb szere- tete azon gyermekéé, kit fogyatkozásai miatt sajnálni kénytelen. Az igaság látszata alatt találjuk a legtöbb igaztalanságot. Tolnamegyei Hölgyek Lapja. A féltékenység anyja szeretet s gyermeke a gyűlölet. •X* A hazug ember úgy eltéved hazugságainak tömkelegébe, hogy végre önmagát sem találja meg. •» Bármily fényes világosságot gyújt is- a lángész az élet útjára; az egyedüli kalauz, mely a helyes utón vezet, igaz jó szivünk. * A világ minden bölcsesége sem ér fel azzal a boldog egy ügy ü seggel, melylyel a szerető nő férjét aföld lekitünőbb emberének hiszi. A magány megtanít gondolkozni, s az emberek közt megtanuljuk gondolatainkat eltitkolni. Sem rangkülömbség, sem tengerek nem vál- lasztanak el annyira, mint gondolkozásunk különbözősége. «• A nők szeretnek a férfiakon uralkodni, de a ki felett uralkodhatnak, azt soha sem fogják szeretni. Megkeseredett már előre azon gyümölcs ize, mely a tiltott örömök fáján termett; mert nem lehet azt azon tudat nélkül leszakitni, hogy az élei valódi örömeit kell értök áldozatul dobni. * Az emberi szellem önkéntelen tör a világosság felé, de mikor a nagy mindenségben a teremtés helyett a természet munkáját látja, a helyett hogy kutatásaival világot deritne, váljon nem téved-e oly sötétbe, mely a csillagok s a föld mélységeinek minden tanaival sötét éj : a hit világoságához képest. •X* Bármily volt is az élet, ha csak kevéssel a halál előtt jött a bánat, magába foglalja az élet boldogtalanságát, mert olyan az élet, a mint végződik, s utolsó örömét vagy buját viszi magával a lélek az örökkévalóságba. y' (s " aTN' M ulatságo k. Sylveszteri estély. A szekszárdi r. kath. óvodát fentartó egyesület deczember 31-én a nagyvendéglő dísztermében Sylveszter-estélyt rendez, melynek tiszta jödelme, az emlitett ovoda alaptőkéjének gyarapítására fordittatik. A rendezőség is megalalakult, melynek elnökévé Ágoston István törvényszéki biro kéretett föl. —'§^5'— IRODALOM. A tanítók szava c. alatt egy röpirat jelent meg G 1 a t z György tanító szerkesztőségével, sanyarú helyzetét és azoknak jogos kívánalmait tárja elénk, sok helyen keserű humorral és elkeseredéssel. A füzet, mely a szerző tulajdona, 20 krért sze- rezhetőmeg. Megjelent a „Képes Családi Lapok naptára az 1891. évre.“ A szépen és gazdagon illusztrált naptár úgy tartalomra, mint kiállításra nézve bátran kiállja szépirodalmi termékeinkkel a versenyt. Szépirodai m i részét: Tolnai Lajos, Bud- nyánszky Gyula, Benitzky-Bajza Lenke, Pósa Lajos, Kaas Ivor, Sziklay János, Dalmady Győző, Felméri Lajos, Brankovics György, V.-s, Némedy Imre, Makranczi, Rózsahegyi Náczi, Molnár Viktor, Szerelemhegyi Móczár Jolán, Lauka Gusztáv, Hódsági T. Károly dolgozatai gazdagítják. Humoros részében: 16 kép és számos anekdota nevetteti meg az olvasót. Mulattató része- A színek, a virág, a napernyő, legyező- és bélyegnyelven kívül számos szerelmi aprósággal kedveskedik. A gazdasági, kertészeti részben és az orvosi tanácsadóban megbecsülhetetlen czik- keket talál a jó gazda, gazdasszony és családanya. A konyhászati rész a háziasszonyt az étlap- készités gondjaitól menti fel. Az általános naptári rész az óv története, a naptári jövendőmondó, a czimtár s a hasznos tudnivalók egészítik ki a naptárt, a melynek ára 60 kr. Kapható minden könyvkereskedésben, a hol a „Képes Családi Lapok“-ra is elő lehet fizetni, negyed évre 1 írt 50 kr.
