Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-01-22 / 7. szám
nyék, elsőbbségek és egyóbb kolcsöny-kötvényekben 16,305.280 frk 52 est. a társaság ingatlanaiban, melyekben a társaság bécsi és budapesti Lázai ben- fogláltatnak, 8,832.044 frk 35 cts. jelzálogban és különböző értékekben 14,778.798 frk 98 cts. — Egy uj nőtársaság van alakulóban a fővárosban. Czélja a társadalmi élet néhány szokásának reformálása volna. A hivatalok most nagyrészt 2 —3-ig tartanak s igy a párisi szokás : 4-kor ebé- dezni kezd mindinkább terjedni. Ezáltal a vizitelés ideje 3 órakor volna helyes. Az uj egylet ezt a rendszabályt akarja meghonosítani, továbbá elfogadottá tenni az estebéd előtti viziteket 6 s 8 között, a mikor a férfiaknak is idejök van. Már is igen sokan Ígérték meg ez újítás elfogadását. MULATSÁGOK. A múlt szombaton megtartott iparbál a reményeket is túlszárnyalta ; kitünően sikerült; fesztelen s mégis a legkényesebb igényeket is kielógitő volt. A hölgyek teljesen báliasan, Ízléssel s mégis egyszerűen voltak öltözve. A nagyterem tömve volt vigadókkal, a négyesek t két kólóiméban 80 pár tánczolta. Tudósítónk, kinek részletes és eleven tollal megirt tudósítását sajnálatunkra térsziike miatt nem közölhetjük, ott látta a többi közt a következőket : Asszonyok: Gerenday Lajosné (bálanya), özv. Ellmann Miklósné, Fránek Jánosné, Fekete Mihályné, Simon Gyuláné, Lénárd Jánosné, Isgum Károlyné, özv. Doór Jánosné, Zsigmond Ferencznó, Molnár Györgyné, Alliquander Tamásné, Cziráky Imréné, Bauernhuber Lászlóné, Jilk Károlyné, Wagner Ferenczné, özv. Himmel Ferenczné, Székelyi Ferenczné, Ilk Andrásné, Pernitz Józsefné, Tóth Ignáczné, ifjú Debulay Antalné, Schvartz Keresz- télyué, Csoóri Ferenczné, özv. Eiill Józsefné, Gölöncsér Antalné stb. Leányok: Ellmann Elvira és Anna, Molnár Etelka, Fekete Erzsiké, Stann Margit, Isgum nővérek, Himmel Mariska, Schelesnik Antónia, Hübner nővérei, Ditrich Mariska, Lipóvszky nővérek, Bauernhuber Ninuska, Szegedi nővérek, Untermüller Mariska, Plank nővérek, Osóri Erzsiké, Wagner nővérek, Sugh Ételka, Gyüszii nővérek, Mirth Maris, Kajczi Teréz, Honorics Anna, Varga Maris, Schalter Maris, Kapitány Terus, Csapó Erzsi, Pet- rich nővérek, Kám Lenke, Mojzes Julia, Lengyel Maris, Freinthaler Erzsiké, Molnár Hermin, Eisler Eóza, Barabás Erzsi, Sipos Bözse, Bulyáki Janka, Koszorú nővérek. Graics Julia, Magyar Erzsi, Paulo vits Juliska stb. A bevétel a tombola-nyereménynyel együtt majd 500 frtra rúg ; a tiszta jövedelem 300 forint körül lesz. A bál létrehozása és sikere körül a rendezőségen kívül Franek János ékszerésznek mint bálelnöknek van legnagyobb érdeme. A bátaszéki fiatalság korcsolya-estélyt rendezett folyó hó 14-én egy létesítendő korcsolyapálya javára. Az estély sikerét Fischle Frigyesnó ő nagysága karöltve a bátaszéki hölgykoszoruval nagyban előmozdította a derék fiatalság közreműködésével, kik fáradhatlan szorgalommal igyekeztek az estély sikerét emelni. A négyest 20 pár tánczolta Jónás Laczi jól szervezett bonyhádi zenekara, mellett. Az ott levő hölgyek díszes névsora a következő : Eichard Tilda, Gyüszii Aranka, Herman Boriska, Ledvinka Ida, Koburtrer Fanni, Mayer Mina, Fischle Frigyené, Dr. Kovács Bálintné, Mészáros Jánosné, Dürnyei Ferenczné, Mayer Alajosné, Homan Józsefné, Eichard Józsefné, Gyüszü Istvánná, Kósmárky Györgyné, Ledvinka Antalné, özv. Fet- zerné. A díszes társaság a reggeli órákban oszlott szót. EGYLETEK TÄRSU L ATO K A szekszárdi temetkezési egyesület múlt vasárnap tartotta választó ülését, melyen elnökké ismét egyhangúlag Hanny Gábor apátplébános, alelnökiil Szokoly Károly, pénztárnokul Ferdinand Béla, jegyzőül Kittinger Antal választattak meg. A számvizsgáló bizottság, valamint a választmány is a régi maradt, kivéve 13 i c z e n t y Lajost, ki vál. tags, állásáról lemondott, s helyébe uj választatott. < A tolnai társaskör f. évi január hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tisztikar és választmány a f. évre a következőleg alakult meg : Elnök: Pécsy József, a 1 e 1 n ö k : Bernstein Antal, igazgató: Koboz József, ü g y é s z : Brezlmayer József,, jegyzők: Tenzlinger Lajos és Matej ka Károly, pénzt ázos és könyvtárnok: Anderle József, választmány: Tenzlinger József, Parti Antal, Kosmayer Ferenez, Gömbös László, Eisenbart Gyula, dr. Kiss Miksa, dr, Varga Pá1, Györkő Ferenez, Geiger Flórián, Wittinger Sándor, Fischer János, Molnár Sándor. Péchy József prépost ur ő nagyságának az ülésen mondott, beszéde, melynek egész terjedelmében leendő közzétételét az ülés elhatározta, a következőkép szólott ; Tisztelt tolnai Társasköri Casino naggyülése! Szívélyesen üdvözlöm önöket e közgyűlésen összegyülekezve e mai napon, mely épen a hatvanadik éve ezen társulat alakulásának, mely 1830-ik évnek ezen időtájban alapittatott, a mint ezt a most következőkben előadni és kivilágositani lesz szerencsém, azért is kérem önöket ezt türelemmel meghallgatni legyenek szívesek. A társas élet oly szükséges az emberiség művelődésére, hogy e nélkül úgy jár az ember az önképződés terén mint a hal, ha nélkülöznie kell a vizet, mert a hol társas élet nincs, ott hiányzik az ösztön a szépnek és jónak felkeresésére, a jókkal való haladásra, az ismeretek bővítésére, a nemesebb érzékek tágítására. Ennek igazságát belátták már e század első felében hazánk legjelesebb fórfiai, ezek közt első helyen a boldog emlékű legnagyobb magyar gróf Széchényi István, ki miután ifjúságának első éveit karddal és fegyverrel való szolgálatában a haza javára felszenteltek, férfiú korát a hazának ésszel, tudományossággal, tapasztalatainak ismertetésével és a közjónak felvirágoztatása czóljából való ismertetése által a hazának feláldozta tevékenységét, a hazafiaknak álmukból, aluszókonyságukból való felébresztése könyvek Írásával, hírlapok szerkesztésével, üdvös tanácsok adásával szolgált a már már ébredező, a hazafiságérzetek ápolására szolgáló ezer meg ezer szellemi orvosságok előadásával fenkelt lélekkel és buzgalommal szolgált a czivil világnak az ősi erények ismertetésével boldogította a tespedő magyar hazát. A számtalan ilynemű eszmék közt a társulási eszmékkel lépett ő fel a síkra, és ajánlotta a casinók alakítását, jól sejtvén, hogy ily társulati eszmék létrehozása által a haza szeretete, az ezt emelni képes módok felkarolása, a szivekbe való csepegtetése utján azt lelkesen nem csak mondani, hanem tényleg eszközölni is, hogy Magyarország nem csak volt, hanem lesz is ! és miután a magyar tudományos akadémia megalapítására egész egy évi jövedelmét felaján'otta, és midőn e nagy áldozatot bámuló hazafi barátai azt kérdezték tőle, hát miből fog élni, azt feleié csak a haza éljen és virágozzék, ez által, én annak parányi része, a kevésből megélek majd, a hazafiak meg élni segitend- nek. Ezen nagylelkű tett után Budapesten a nemzeti kaszinó alakítására megadá a riadót, ő mondá legyen, és meglett, gombaként szaporodtak a résztvevők, és csakhamar hazánk fővárosában ezen ige testté lön. De nemcsak a főváros buzgólkodott ezen üdvös társulati eszme megszilárdításán, hanem honunk provincziájában ezen üdvös tanács felkaroltatok, úgy, hogy alig volt helység mely iránta siket füllel maradt volna. így Tolna mezővárosa is csakhamar sietett a szép példa felkarolására. Megalakította azt, mely gyüldéül szolgált a nemesen, és hazafiasán gondolkozó azon idejű férfiainak a többi közt H a v a s Ignácz Tolnamegye főphysicusa, G ő z s y Máté, a tolnai Fesztetics grófok jószág- és jogi igazgatója, id. G e i s z József tolnai nagykereskedő, a tolnai kaszinónak sokban jótevője, kik is itt bölcs vezetéssel vezérszerepet játszottak. Ezen urak Körül csakhamar Tolnának leg- tekintélyesb polgárai sereglettek, minden rendből és rangból, kik dicsőségüknek tartották ily társas egyletnek tagjai lehetni; örömmel iratkoztak be tagokul, mint fiatal kereskedők és iparosok is, ezek közé számíttattak: Maixner János az „ős apa,“ Czeiler Adám, és Czeiler József „a lutris,“ Pfeifer, Schnabl, Anaigl, Gyenei, Molnár Sándor, Nied- zilszky a „füstfaragó,“ Sehadner Boridon, a városi összes jegyzői kar, birájával és néhány esküdteivel, árvák atyjával, a papok egész buzgalommal, a kántortanitó és a többi fő- és altanitók, az iparosok közül sokan inkább engedtek azon ara- bitiójuknak, hogy tagjai lehetnek oly egyletJ3zelc.s:zá.:rcL ~S7~ id.éke_ nek, melyben alkalmuk nyílik nem ritkán a vármegyei hatóság matadorjaival összejönni és velők társalogni van szerencséjük. íme emlékezhetnek Tolnán sokan azon örvendetes eseményre, midőn a hires Debreczen városnak a dalárdája a szekszárdi dalárdát meglátogatandó 25-ón utjokat Tolnán megszakították, azért mert a tolnai akkor csak kaszinó nevezetű társaság őket ünnepélyesen fogadta, magyar vendégszeretettel lakomát rendezett, lakással ellátta, bandériummal és szép kocsisorozattal utazásuk fő czóljához Szekszárdra elkísérte, a moly szívélyes fogadása a tolnai casinonak keblükben hálás és barátságos emléket vittek Debreczenbe magukkal, dicsérvén utón és útfélen a tolnai nemzeti ősi ca- sinónak példás szerkezetét, és minden nemes iránti törekvését, kérdem váljon a tolnai társaskör és maga Tolna város az ily oszló, foszló állapotában képes lett volna-e ily dicsőséget árasztani, ily általános örömet a mindig barátsághoz szokott Tolna városának szerezni ? bizonyosan nem; mert az oszlás foszlásban nincs erő, hanem lankadtság; csak a koronás magyar Királyunk jeligéje szerint: uni- tis viribus ; egyesült erővel lehet e tekintetben czélt érni. Megerősíti ennek igazságát azon már régtől mindenki által ismert példabeszéd: a vesszőről, mely egyenként könnyen eltördelhető, de vastag csomóba kötve, a legnagyobb erőfeszítésnek ellentál 1. De mindezeken felül az állításom szilárdságát, tés ermészetes voltát a mindennapi tapasztalás is mutatja. — Ha egy csak kissé tisztességes családban kellő ambitio és önbecsülés meg van, megteszi, — és látjuk is, mindenik megteszi hogy á naponta és közönségesen használt szobákon kívül, egy szobát vizitszobának, úgy nevezett parádé szobának, szitz Zimmernek berendez, a melybe finomabb bútorokat, bársony, vagy selyem ékszereket helyez. Talán azért, hogy önmaga naponként nézze, és benne gyönyörködjék'? nem, hanem azért, ha érdemes, kedvelt, és nagyobbra becsült vendége, vagy látogatója jön abba vezesse, abban vele társalkodjék, teszi látogatója iránti tiszteletből, ha azt egyes családok teszik, nem-e méltó, és igazságos, hogy egy egész városi család egy olyan gyüldét tartson, egy olyan kaszinót, a melybe esetleg nagytekintélyű vendégek is jöhetnek, oda vezettetthessenek, a hol hozzájuk illő, rangjukhoz méltó arczokkal, bánásmóddal, megtisztelő modorral találkozhassanak. Dicső példát erre nézve adnak Tolnán létező cs. és kir. huszártiszt urak, kik, mint örömmel látjuk buzgalommal arra törekednek, hogy a mi kaszinónk minden tekintetben prosperáljon, hogy ez olyan gyülde legyen, a hová ők az őket látogató főbb uraságokat szívesen vezetik, mert megvannak győződve tapasztalásból, hogy ez erejéhez mérten megfelel hivatásának,/ a mi bizonyosan nem történnék, hogy ha egy mesterségesen előkészített oszlás foszlás által e társaskör méginkább megzsibbasz- tatnék. Az ambíciónak saját fészke iránti fénye megszerzésében nem lehet megenge Ini azon közönyösséget. Sőt mondhatom azon kárörömet, hogy ilyen catastropha beállhasson, mert valamint ama előbb említett családnak ambicziója, saját laka tisztességes kinézése iránt nem engedi, hogy ama parádés vendégszobába, holmi lim-lom bútorok, krajczáros képek aggattassanak, nem engedi, hogy az őt látogatók kényelmére elkerülhetlenül szükségesek hiányozzanak ; úgy hasonlóan ezen ambiczió, ezen saját városa iránti reputatió nem engedheti, hogy az ily kaszinónak azon ínséges állapot legyen a sorsa, hogy az azt meglátogatni akarók se szellemi, se kedólyi, se társalgási módozatokat ne találhasson. Ily sors nem felelne meg a tolnai ca- sinót megalapítók, fentartók és virágzására törekvők nemes példájának. Kégenten az volt a dicséretes gondolkodás mód, hogy alig halt meg a casino tag apa, azonnal helyét foglalta a fia ; úgy hogy némely név ivadékról ivadékra gazdagította a casino tagjainak névlajstromát; nem úgy most; meghal az apa és kimúlik ,a név a lajstromból is véglegesen. Van egy latin közmondás : exempla sunt odiosa ; a példák gyűlöletesek, nem is kisértem meg valóságos példákkal, hanem e helyett inkább azt mondom ! fel tehát tolnai intelligentia! és mindazok, a kikről feltehetni, hogy ők ambiczióval bírjanak a
