Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-01-22 / 7. szám
X. évfolyam. 1890. 7. szám. Szekszárd, szerda, január 22. TOL1TA ■V-Á-IKJUCEQ-'XTE: törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. Á tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; Egész évre .........................6 frt. Fél évre...............................3 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szollenli részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és ejőfizetési pénzek a szer- kesztőséghez küldendők. Ku*p MKifwctw .~r~vrTTT:ircaET!CPmsw«gwm^iuKjtKS!B(iii HVTeg-jelenils: hetenként kétszer z szerdán és szombaton. Szerkesztőség: Sétpatak-utcza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-ntcza 172. sz. lEiii-defési dijalr: Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatársi Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geiger Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Előfizetési felhívás. A „Szekszárd Vidéke“ az 1890. évben is hetenként Kétszer, szerdán és szombaton fog megjelenni, s előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr, egy hóra 50 kr. — Egyes szám ára 6 kr. Kérjük az előfizetési összeget e hóban okvetlen beküldeni, hogy a lap szétküldésében zavar ne támadjon. Hátralékosainkat pedig tisztelettel felkérjük tartozásaiknak mihamarább leendő beküldésére. A „Szekszárd Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. .A. belvárosi iskolák. Hitközségi életünkben — értjük ezúttal a roinkáik, hitközséget — szokatlan élénkség kezd uralkodni. — Miéta megalakult a hitközségi tanács, a hitközségi ügyek mintha egy mély szunnyadásból ébresztették volna fel s napról-napra fokozottabb érdeklődést teremtenek a közönség rétegeiben. A hitközségi adók — az iskola látogatás — a gyermekek tankötelezettsége, az iskola épületek, a tantermek meg vagy meg nem felelő volta — megannyi oly ügyek, melyek élénken foglalkoztatják nemcsak az intéző elemeket, hanem magában a közönség körében is az érd klődés jelentékeny hullámait verték fel. És ez a mozgalom nemcsak érdekes, hanem épületes és üdvös eredményekre fog vezetni. Elposbadt iskola ügyünk valóban megérdemli, hogy végre rustikus jellegéből kiemeltessék s méltó legyen arra, hogy a megye székhelyén, a megye többi iskoláival szemben példaképül legyen felmutatható. Ez irányban egy generalis vágással kívánnak most iskolaügyünk mizériáin segíteni. Arról van ugyanis szó, hogy a belvárosi iskola épület, mely ott disztelenkedik a templom és megyeház közti téren — a kor igényeinek megfelelő átalakítást nyerjen. A nézetek azonban magára az épületre nézve is kétfelé ágaznak. Némelyek azt a „kaszárnya szerű rozoga“ épületet egészen lebontatni akarják, a helyet, mely mindenesetre Szekszárdnak a legszebb teret adná — parkiroztatni; az iskolákat pedig, valamint a tanítói lakásokat a Szarka-ütczában elhelyeznél Mások költségkímélés tekintetéből, a régi épületnek megváltoztatásával is megelégszenek s az összes iskolákat a mostani egyemeletes épületben kívánják konczentrálni. Mindkét nézet mellett és ellen —jelentékeny érvek ’hozatnak fel. A csendes Szarka-utcza valóban a legkitűnőbb hely a nyugalmas tanítás és tanulásra — de másrészről kérdés, hogy a régi iskola- épületért befolyó összeg fedezné-e az ily médoni átalakítással járó tetemes kiadásokat. A hitközségi tanács egyelőre a mostani iskola- épület fentartása mellett foglalt állást, — meg is bízta az államópitészeti hivatal egyik közegét az átalakítási terv- és költségvetés elkészítésével. A terv elkészült, — a hitközségi tanács azonban nem fogadta el — s megbízta Fejős Károly mérnököt, hogy egy részletes, és az összes átalakítási költségek összegét feltüntető újabb tervet készítsen. Már ebből is látszik, hogy a hitközségi tanácsban oly ügybuzgó elemek vannak, a kiktől az elismerést megvonni nem lehet. Egyes vezérelemei pedig egész lelkesedéssel karolták fel iskola-ügyünket s méltó garancziát nyújtanak annak helyes irányban leendő fejlesztése körül. Fejős Imre buzgólkodásai állandó és folytonos érdeklődései, s azok a felvilágosítások, melyekkel a tanács egyes ülésein a tanács tagjait megszokta lepni — teremtették meg azt a helyzetet, hogy iskolaügyünk iránt ma határozott érdeklődés nyilvánul mindenfelé s idézték elő azt, hogy iskolaügyünk ma kigombolodzkodott a nyakig való ruhájából s közönségünknek nyilvános ügyévé vált, mely iránt érdeklődéssel és szeretettel viseltetik mindenki. Annak a bizottságnak, melyet e tárgyban a hitközségi kiküldött, Fejős Imre az elnöke. Nem tudjuk, hogy az átalakítási költségekre nézve menynyi fedezet áll rendelkezésünkre, de maguk az átalakítási költségek nem határozhatók meg még ma. Érdemben tehát még sem szólhatunk a dologhoz, fenntartjuk azt magunknak akkorra, mikor kiváló mérnökünk Fejős Károly a rá bízott tervet és költségvetést előfogja terjeszteni. Egynek kijelentésétől azonban már most nem tartózkodhatunk s ez abban áll, hogy a Fejős Imre elnöklete alatt álló szőkébb bizottságnak üdvös irányú működésére nézve úgy az elnök, mint a bizottság tagjainak kiváló egyénisége s ügyszeretete oly garancziát nyújtanak, hogy iskolaügyüuk e kérdésének megoldásánál megnyugvással nézhetünk az ügy tovább fejlődése elé. = Tol na vármegye központi választmánya folyó hó 29-én délelőtt 10 órakor tartja alakuló ülését. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi januar hó 13-án tartott ülésében előterjesztett jelentésekből hozzuk még a következőket. (Vége.) A honvédelmi miniszter ügykörét illetőleg. Az állandó sorozó bizottság ezen idő alatt egy ízben augusztus hó 10-én tartott utóállitás alkalmával működött, elszállásolva pedig volt a vármegye területén a 10. sz. cs. és kir. huszárezred két százada Pakson és Tolnán. A vármegye katonabeszállási alapjából a múlt félév alatt 8263 frt 32 kr fizettetett ki. A katonabeszállásolási vármegyei alap állaga a múlt óv végén tett 362 frt 96 krt. készpénzben s takaréktárilag elhelyezett tőkében 130.018 frt 3 krt. Összesen 130,380 frt 99 krt. Megyei árvaszéki elnök jelentéséből. Az árvaszék ügykezelésének megvizsgálása czéljábél a nagy méltóságú m. kir. belügyministerium kiküldöttei által a múlt év april havában foganatosított helyszíni vizsgálat következtében leérkezett 31131/89. sz. rendelet alapján összeállított s 1889. julius 22-én a nmltságu m. kir. bolügymi- nisteriumhoz felterjesztett kimutatás szerint 1889. év junius végével hátralékban maradt 1885. évről 124, 1886 évről 157, 1887. évről 172, 1888. évről 691, 1889. évről 2430 drb. Összesen 3574 ügydarab. — A múlt fél óv folyamán beérkezett 10678, mely két összeg együtt 14,252 drbot tesz ki. — Ebből elintéztetett 11781. tellát hátralékban maradt 2£71 drb és pedig 1885. évről 19. 1186. évről 25, 1887. évről 30, 1888. évről 69 és 1889. évről 2328 drb s igy a régebb évekről maradt hátralék nagy részben s 1889. évben érkezett ügyekből is annyi dolgoztatott fel, hogy az elintézetlen ügyek száma 1103-nál kevesbbedett. A gyámpénztár és letétek, úgy a tartalék alap, annak minden osztálya rendben találtatott. Megyei főorvos jelentéséből. Az elmúlt 1889. évi II. félévben vármegyénk területén a közegészségi viszonyok általán kedvezően alakúknak jelezhetek. A ragályos kóralakok közül mint legpusztítóbb a diphteria és hártyás torokgyík gyéren lépett fel. A védőoltás jó sikerrel végeztetett. —• A községi és körorvosi helyek mindenütt betöltvék. Szülésznő és halottkómmel minden község bir. Orvos rendőri s törvényszéki bonczolat 24 véletlen, 8 erőszakos s 18 öngyilkos halálesetnél, összesen 50-szer teljesittetett. A Ferencz-kórházban 772 ápolt közül gyógyult 463 ; javult 58; nem javult 8, elhalt 46, tovább ápoltatik 196. Kir. állainépitészeti hivatalfőniik jelentéséből. A közmunka tartozás egész mennyisége a lefolyt évben is megváltatott az 1882. évben felemelt váltságárak szerint. Az államut, valamint azon első osztályú kiépített megyei utak. melyek oly rendszer szerint kezeltetnek, mint az államut, — egész évben jó karban voltak. A megyei II. oszt. utak fentartásáról, miután e czélra az útfelügyelő megyebizottsági tagok által nagyobb öszszegek fordittattak — elismerésre méltó haladás tapasztaltatok. Vasúti, hajózási és vízépítési ügy az év II. felében nem fordult elő. M. kir. pénzügyigazgatása*; jelentéséből. Egyenes adó tartozás a múlt félév végén 39.924 frt 94 kr. Hadmentességi dij hárralék 1889. deczember hó végével 7573 frt 781 /2 kr. Jogillettéki bélyeg illeték és egyenértéki illeték czimii hátralék a múlt félév végén 134833 frt. Fogyasztási adó tartozás a többször jelzett időről 4332 frt 78 ‘/2 kr, Kir. tanfelügyelő jelentéséből. A kir. tanfelügyelőséghez beérkezett 715 ügyirat, az előző félévi 823 drbbal együtt az egész óv alatt 1541, melyből feldolgoztatott 1433, hátralékban maradt 108 drb.
