Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-10-02 / 46. szám

X. évfolyam. 1890. 46. szám. Szekszárd, csütörtök, október 2.

TOHUSTA. ‘V.ÁORIM^EGHXTE

törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap.

A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye.

Előfizetési ár :

Mecrielenik minden csütörtökön.

ETirdetési díjaE;

Három hasábos petit sor 15 kr, 1 ugyanaz a nyilttérben 20 kr. 1 Bírósági árverési hirdetmények:

200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 1 200—300-ig „ „4 frt. 1 300—400-ig „ „5 frt. |

Egész évre

.........................6 frt.

Fé

l évre...............................3 frt.

Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr.

A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők.

cJ <J

Szerkesztőség: Kiadóhivatal:

Pándzsó-utcza 1022. sz. Szőchenyi-utcza 172. sz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Geig'er Gyula.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Lapkiadó : Ujfalusy Lajos.

Előfizetés! felhívás!

A III. évnegyed véget érvén, tisztelettel kérjük t. előfizetőinket, kiknek előfizetése a múlt hó végével I ej á r t, hogy azt megújítani szíveskedjenek.

Egyúttal felkérjük mindazokat, kik még mindig hátralékban vannak, hátralékuk gyors lefizetésére.

„Szekszárdi Vidéke“

szerkesztősége és kiadóhivatala.

Utczai erkölcsök.

Valamikor régen a franczia tudományos akadémia, a halhatatlanok egyesülete, pályadijat tűzött ki e kérdés megfejtésére : minő befolyással van a műveltség az erkölcsök nemesítésére ? Nagyfejt! tudósok vetélkedtek a kérdés megfejtésén. A leggyönyörűbb tételekkel, sarkalatos igazságokkal igyekeztek bebizonyítani, hogy a műveltség fokozásával finomulnak az erkölcsök is, s mentői magasabb fokra hágott valamely nemzet a közművelődés létráján, annál nagyobb erkölcsi érzete is, annál fogékonyabb lelke a nemesebb dolgok iránt.

Hanem egyszer előállott egy magának halhatatlanságot még nem igénylő ember s a történelemből vett bizonyítékok alapján kimutatta, hogy a dolog ép megfordítva áll; mert Görögország akkor jutott a római légiók igája alá, midőn tudományos műveltsége legmagasabb pontján állott s Kómában ép akkor uralkodtak a legundokabb erkölcsi bűnök, midőn hatalma s evvel karöltve műveltsége elérte fejlődésének tetőpontját. E férfiú Jean Jaques Rousseau volt.

A másfél századdal ezelőtt lefolyt tudományos vita, utóbb feltüntetett állításait az azóta lejátszódott történelem is igazolja, -— de a Rousseau által felállított tételnek igazságát, a magyar nemzet műveltség-története mutatja legfényesebben. Egy pillantást vetve az évszakonként megjelenő statisztikai közleményekre, lélekemelő példáit látjuk annak a rengeteg haladásnak, melyet nemzetünk az utóbb lefolyt húsz esztendő alatt tett. Népiskoláink s az azokba járó tankötelesek száma meghuszszorozódott ; nehány száz lap és folyóirat hinti ezer meg ezer irányban a műveltség sugarait, — maga a főváros egy óriási faluból fényes világvárossá nőtte ki magát s még az oly provincziális városoknak is, mint S z c ks z á r d valamivel előnyösebb képe vau ma, mint volt ezelőtt csak egy évtizeddel is.

•De van valami mégis, a mi városunknak egy kissé furcsa képet ad : az utczai erkölcs.

Indiskret dolog ugyan, de annyira életbe vágó, hogy kénytelenek vagyunk vele a nyilvánosság előtt foglalkozni.

A száraz tény az. hogy esténként gomba módon elszaporodott utczai énekesek lármás légiói harsoghatják borízű hangjukat. Járásuk egyensúlyát a tisztességes járókelők, kikbe uton-utfélen beleütköznek, — állítják némileg helyre. Ezeknek modora, magaviseleté, trágár beszédei és egyéb cselekményei bénitólag hatnak a tisztult ízlésű lakosokra.

Ezen utczai élet szomorú következményeiből folyik aztán ki : az utczákon való önkényes megállítás, csipkelődés, veszekedés, hangos káromkodás, bicskázás és egyéb e kategóriába tartozó ősi virtusok, melyeknek a szekszárdi polgár-legények oly hű követői.

Elismerésre méltó dolog, hogy e botrányos állapotok megszüntetésére a lelkészek a szószékről minden vasárnap hirdetik az erkölcsös életet, a bűnt ostorozzák, megnevezik saját nevén a vétket. De kik hallgatják meg e szózatot ? Akiknek talán leginkább szólni, a legénység? Nem! Hiszen ezek a templomot kerülik, már délelőtt a korcsma dőzsölői. Azok hallgatják az istenigéket, kik már éltök alkonyán vannak, vagy kik már higgadtabbak és nyu- godtabb vérmérséklettel bírnak. Ezek az öregek pedig gyöngéknek mutatkoznak : legénygyerekeik kellő megfenyitésére. Elvesztették szülői tekintélyüket, el hatalmukat. Megfordított viszony állott be : a gyerekek parancsolnak szülőiknek.

Részünkről azt tartjuk legczélszerübb- nek, ha az utczákon ordítozó, és csendháborító legényekre több gondot fordít ezután a csendőrség és a rendőrség. Van törvény arra, hajtsák végre tehát a rend közegei szigorúbb erélylyel.

így a mint látjuk ezen állapotok megszüntetésére közrni velődési eszközökkel hatni egyelőre alig lehet, — de hathat a képviselőtestület s mint föntebb mondottuk a csend- és- rendőrség, melyeknek hatalmában van minden oly eszköz alkalmazása, mely e tekintetben czélra vezetne.

= Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága rendes évi közgyűlését folyó évi október hó 15-én tartja.

zz Wekerle pénzügyminiszter még a hóban törvényjavaslatot fog terjeszteni a képviselőházhoz a fillokszér airtott szőlőterületek adómentességéről. ha azok továbbra is bortermelésre fordittatnak.

Kimutatás

Tolnavármegye központi járásbeli községeknek népszámlási csoportokra való beosztásáról.

1. Agárd, a) Ágoston paszta, b) Genes puszta, lélekszám I960, csoportok szfuna 3, számláló ügynökök Vohlfart János, Sohonyai Ferencz. Barsi Mihály. Felülvizsgáló Sági Pál.

2. Als ó-N y é k, c) Betekincs puszta, d) Pörböly puszta, lélekszám- I 145, csoportok száma 2; számiam- ügvóuiíuk Szrüípekery Sándor, 3z«obu Endre. Felülvizsgáló Gerenday Lajos.

3. A 1 s ó-N á n a, Jólekszáma 1428, csoportok száma 2, számláló ügynökök Purth Adolf, Wik- kert Henrik. Felülvizsgáló Döry László.

4. B á t a e) Lurkó Puszta, lélekszám 2460, csoportok száma5, számláló ügynökök Wikert Károly, Sörös Gyula, Patai Pál, Kovács Ferencz, Simrák László. Felülvizsgáló Döry László.

5. B á t a s z é k, f) Kövesd, g) Lajvór, h) Dolina, i) Lep érd puszták, lélek szám 7095, csoportok száma 12, számláló ügynökök Angyalfy Imre, Mészáros János, Csatári Aladár, Csapó Gáspár, Dörnyei Ferencz, Schuler József, Kresz János, Rovatsek Pál, Biegl Bálint, Zelezin Aladár, Engl Mór, Farkas Bern át. Felülvizsgáló Gerenday Lajos.

6. Decs, k) Ujberek puszta, lélekszámú 2678 j csoport száma 4, számláló ügynökök Erdős Gábor, Herczeg József, Baján Lajos, Bozsolik Ferencz. Felülvizsgáló Gödé Károly.

7. Harc z 1) Janya, lélek szám 695, csoport 1, számláló ügynök Simon István. Felülvizsgáló Horváth György.

8. M ö z s, lélekszám 1743, csoport 3, számláló ügynökök Papay István, Katzler János, Fodor Ferencz. Felülvizsgáló Döry László.

9. 0 c s é n y, m) Ebes, n) A'más, o) (Csák, p) József puszták, r) Hegyszőlők, lélekszám 2640, csoport 5, számláló ügynökök Ifj. Duzs Dániel, Huszár Pál, Osztényi Dániel, Dómjith Gyula, Német Lajos. Felülvizsgáló Dömők Péter.

10. Pilis, s) Orbó, t) Ó-Berek puszták, lélekszám 664, csoport 1, számláló ügynök Széllé Dezső. Felülvizsgáló Molnár Albert.

11 Szekszárd, u) Palánk, v) Nyámád puszták, lélekszám 11948, csoport 20, számláló ügynökök Hiding Adám, Mehrwerth Sándor, Matzon Béla, Bati János, Kovács Dávid, Nyitray Lajos, Bátori Dezső, Gál Kálmán, Holub János, Fonta- Sándor, Molnár János, Nits István, AOafi József, Kálmán Károly, Mayer Antal, Várkonyi Sándor, Horváth Ignácz, Éber Márton, Moudry Hugó, Berger Benő Felülvizsgáló Gerenday Lajos.