Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-09-25 / 45. szám
jatokat és álljatok be az üdv hadseregébe ! Kisasz- szony nadrágot akar viselni ? Nos, ez nagyon jól illik lábához ! . . . . Idegen nő vagyok, majdnem franczia és Pá- risban nevelkedtem. Megmondjam-e az igazit ? Nem a női fogalmak szerintit, hiinezve-hámozva, hanem a tiszta valóságot ? Van-e szükség erre ? Hogyan mondjam el?-És miért? A nők sohasem fogadják el a férfi öltözetet és pedig egyedül azért, mert az nekik is, minden mesterkedés daczára az igazat mondaná meg. Mi teszi szükségessé a férfi öltözetet ? Takarékosság? A nők mindig találnak eszközt arra, hogy a régi budget egyenlegét állítsák elő. Kényelem ? Mig ruha lesz, lesz fűző, hogy megakadályozza az élelem útját, a vér szabad keringését és elakassza a lélegzést. Egészség? A hol az egészségtan irányadó, ott nincs élvezet. Az incognito ? Mint hogyha a nőnek incog- nitóra volna szüksége, hogy kalandokra találjon ! Veszély ? Igen, tudom ; a kocsik tolongása, a rettegés, a hajótörések, szinházógések. Kérdezzetek csak meg egy tánczosnőt, szoknyái miért nem el- éghetetlenek, s azt válaszolja majd : Azért babácskám, mert a világítás kevésbé homályos. Jobbak volnának-e? Inkább tetszenének-e? Az egész kérdés ezen fordul meg ; mióta a világ áll, minden más tekintet értéktelen lesz. Szóval: minden megváltozhatik, csak a ruha nem. Deja- mira köntöse régibb a papi öltözetnél, elévülhetetlenebb a bíróinál. (Francziaországban.) A mióta Éva anyánk elvesztette az ártatlanság ruháját, a nők el vannak ítélve a . . . fügefalevélre. Es szeméremből viselik-e ? Nem. És ez annál rosszabb. Mindig vissza kell térnünk a természethez. E mostoha anya rendeléséből és mostoha állapota folytán a nő első tartózkodási helye az embernek, s az ember nyornoru't lakója a' nőnek. Ezért van megáldva vagy verve — egy doktornő tudná tudományos nevét megmondani — ha nem aránytalan, de legalább is szélesen fejlődött csípőkkel ; ennélfogva a lábak a helyett hogy elegáns oszlopokban kiemelkedők volnának, többé kevésbé vastag, nem kecses, nehézkes oszlopok alakját öltik magukra. A görög szobrászok a legtökéletesebb, a legtisztább tipuszokban örökítették meg a nő ideális szépségű szobraik által. Nézzük csak meg a legszebb Vénuszt és látni fogjuk, hogy térdében talán nagyon kecses, de bizonyára könnyedén be- hajló is. íme a meztelenség, a nagy titok, az egyedüli, melyet ép oly állhatatosan titkolnak, mint épen korukat, és biztosra veheted, hogy a legdü- hösebö ellenállásra ama nőnél találsz, kinek görbe lába van. Ezért nem fogadják el soha a nők a nadrágot. Szívesen elfogadom a vegyes costumeöt, a fűzőt, a mellényt, a gallért, nyakravalót, a kalapot, sapkát, magasszáru csizmát utazásra, falura — de hogy röviden végezzem e hosszú levelet, egy ember aztán mindég mondja azt: Ez kérem nő. (Ladi Love.) •%? Hölgyeim 1 Vegyék el szivünket és a többit, de az istenért hagyják nekünk a nadrágot! (Bar- benzincz.) G. L. "''r5----"---Ez a Sándor. (Monolog). Ez a Sándor, én nem tudom Miért, úgy megváltozott. » Kezet csókolt, meg is ölelt Ha jött, vagy ha távozott. Most: „Aláz’ szolgája nagysám ! Kész-e már a jó ebéd“ így köszön, ha jö ; s ha elmegy : Hát, a hivatalba mék.“ Hányszor térdepelt előttem, „Drága nagysád“ míg valék 1 És szemébe hány taszitó, Megvető szót vagdalék 1 Egy csokor vagy más ajándék Tőle hányszor érkezett : Mig szeszélyből, békejel-kép Csókra nyujtám e kezet. Szent parancs-kép teljesite Mindent, mit kigondolék. Névnapomra jött egy gyűrű És njévrc egy karék. S hajh ! minő volt a csokor, mit ' Esküvőmre kaptam én 1 S hajh 1 mi csinos (mások mondták) Sándorom, mint vőlegény ! Nász után nagy útra keltünk. Ok mi kedves volt Füred 1 Hányszor mondtuk: „Száz keservvel Ér föl élni nélküled I Bájaimmal hányszor tettem Bálkirálynő czimre szert 1 Férfi volt, ki tőlem egy kis Fordulócskát érdemelt. Most a férfiak seregje Osszeesküdt ellenem ; Rózsaszínben is kicsinyli Egykor édes kelletnem. Jő szünóra : Sándorom hí. És az átkozott lapok ! . . . Az „ott voltak névsorába Jó, ha végre juthatok. Hajh ! de még ez mind csekély : de Sándorom se néz reám; Nappal unaiom kerülget, Nyughatatlan éjszakám. Nappal ám kényért keres, de Este kártyáz és iszik ; S hogy goromba, durva, hozzám : H’jába mondom nem hiszik. Társalogni nincs kivel, ha Magda néni nincsen itt. Jámbor asszony, jó beszédes; Ám nagyot hall egy kicsit. Olvasási kedvem is vesz : Nincs, ki hordjon könyveket. Lapra kén előfizetni : Int a sors, hogy : nem lehet. Itt az újév. Szép ajándék Meglepően elmaradt. Meglepően megzálogoltak Bolti tartozás miatt. S meglépésem’ Sándor is, hogy Bétetézze, fölfedé : Lumpulásba, tartozásba Hogy’ miként merült bé. Kétezer forint, mivel még Egyeseknek tartozik. Feddem érte; úgy felel rá : „Az te rád nem tartozik“. Mit csináljak, Istenem, ha így foly életem tovább 1 Válni tőle ? Nem ! Kimúlni Hirtelen, mint gyönge báb ? Nem ! Van egy még, egy utolsó ; Ez meggyőzi Sándorom. Hogy kivigyem, légy segédül Nékem égi irgalom 1 Hogyha munka és kitartás Szentesíti tűzhelyem : Jót becsülő nagymamámat Könnyű módon megnyerem. Nagymamámnak pénze sok. Rám Várna összes mindene, Hogyha szivem nem vezérelné A hiúság istene. Nő vagyok: hát mért ne lennék Férjihez hü házi nő? Mórt ne lennék nagyravágyást, Elmúló fényt megvető ? Megkísérlem : hátha jobban Ilonn maradna Sándorom. Hó, megállj csak ! nem leszesz te Nékem kósza vándorom ! Magda néni! Magda néni ! ! Híja vissza férjemet! Messze megy már? Semmi, jól van; Látja Isten lelkemet. Tóth István, ”----S'»Ap róságok. Az elválásról Írja a szellemes Chateaubriand: „Ha azt hiszik, hogy az elválás által boldoggá teszik a házasfeleket, óriási tévedésben vannak. Mardosó lelkiisme- retök oda is követni fogja őket és széttépi boldogságuk szálait. Sziinetnélkül összehasonlítjátok a két nőt: az elvesztettet azzal, akit találtatok. És — ne ámítsátok magatokat — a mérleg a múlt dolgok felé fog billenni. Szivetekre szorítjátok az uj nőt és szivetek azt fogja mondani, hogy ez nem első már. Minden egységre törekszik az emberben és boldogtalan, ha megosztja magát. Mert: valamint Isten, ki őt alkotá, úgy lelke is azon van, hogy egyesítse magában a múltat, jelent s a jövőt. így teremtó Isten az emberi szivet. Mire nem jó a magas stylus ? Egy hölgy, aki rendkívül kereste a válogatott szavakat, egy sétányon a fii vön óhajtva átmenni, megszólít egy bakát : „Daliás harezfi ! kegyesen engedélyeztetett-e a természet ezen szőnyegén átlebegni?“ Mire a baka igy felelt: „Bocsánat, nem tudok — németül.“ Azt hitte a jámbor, hogy amit meg nem ért, az mind németül van. Tolnamegyei Hölgyek Lapja. A szokás hatalma. Kisebb városokban, ahol nincs énekkar hanem csak a kántor szokta kisérni az ájtatos hívek énekét, a húsvéti ünnep alkalmából szokásos. „Passió“-t is 5 tanítja be.. Az idén is összeszedte X. város legjobb hangú embereit a kántor. Megnyerte Tószegi vasúti portást is, á kinek borotva éles hangja volt. Tószeginek jutott a Judás szerepe. A passió előtt való napon és az egész éjjel szolgálatban volt a portás, reggel pedig csak annyi ideje maradt, hogy lakására futhatott és ünnepi díszbe öltözvén, a templomba ment. Kezdődött az isteni tisztelet. Tószegit hamarosan elnyomta az álom s csak akkor vették észre, hogy alszik, mikor már rá került a sor. Nosza — felrázzák. Tószegi felriad álmából s teli torokkal rákezdi: „Második csengetés, tessék beszálianí!“ s mielőtt sikerült volna a száját betömni, a következő állomások nevének sorrendjét is végig reczitálta. A részvét oka. Egy apa tudósítást kapott, hogy az egyetemen „tanuló“ fia súlyosan megbetogedett. Azonnal sietett a beteg ágyához s azt tapasztalta, hogy a látogatók egymásnak adják át a kilincset, azt mondja tehát fiának: „Kedves fiam, úgy látszik, hogy sok jó ismerősöd van irán- tad részvéttel ?“ Mire a fiú sóhajtva felelt: „Fájdalom“ 1 — „Fájdalom“ ? kérdi az öreg. — „Igen, — válaszolt az ifjn — ezek a résztvevők mind az én — hitelezőim!“ A keletiek a nőkről. Keleten úgy az ó-korban, mint jelenleg is, a nők oly alacsony helyzetben vannak, hogy pl. a hittérítők nem bírják a kínaiakkal megértetni, hogy a nőnek is halhatatlan lelke van, mint a férfiaknak. A kissé előrehaladottabb mohamedánok elismerik, hogy a nőnek lelke van, de nem hiszik, hogy bejusson a paradicsomba. Az indus szent törvények szerint az Isten a nőknek az ágy, az ülőszék s a pipere szeretetét, a sóvár vágyat, az epét, a rossz hajlamokat, gonosz kívánságokat s a feslettsóget adta osztályrészül. A férjek tehát ismerve a jellemet, mely- lyel a nőket a teremtő felruházta, a legnagyobb vigyázatot s felügyeletet fordítsák azokra. Nappal és éjjel, legyenek bár ifjak vagy vének, függésben kell őket tartani, sohase tegyenek semmit, saját házukban sem, saját akaratuk szerint. A zsidó törvény leghiresb fejtegetője Maimonides úgy nyilatkozik, hogy a nő épen úgy, mint a rabszolga vagy a kiskorú gyermek, méltatlan arra, hogy a szent törvényt tanulja. Mahomed azt tanítja, hogy egy férfi annyit ér, mint két asszony, mig az asszony annyit, mint két rabszolga. A régiek tükrei. A régiek éreztiikröket használtak és ez érezvegyíilók réz- és czinből állott. Pliczius ezüst tükröket is említ. A tulságig vitt fényuzési tárgyak közt aranytükörről is van említés, voltak tükrök rubinból és smaragdból. De voltak a régieknek üvegtükreik is. Ezen tükrök valamennyien alakjukra nézve kicsinyek voltak, kerekek vagy tojásdadok, foggantyuval ellátva. Hogy az éreztükrök mindig fénylő és használható állapotban legyenek, azokat időről időre tisztítani kellett és ez finom, porrá tört tájt- kővel történt. IRODALOM. * A „Divat-Szalon“ a magyar irodalom legdíszesebb, legtartalmasabb s szépirodalmi divatlapja negyedik évfolyamát kezdi meg, azzal a pompás és tartalmas számmal, melyet október elsején adott ki. Divat-része remek kivitelű rajzaival, érthető, magyaros leírásaival s a divatos kézimunkák állandó szakavatott tanfolyamával, úgy a külföldi, mint a hazai divatlapok fölött áll. Szépirodalmi része pedig bármely nagy szépirodalmi lappal állja ki a versenyt. Költeményeket, elbeszéléseket, tárczákat elsőrangú Íróktól közöl, fordításai eddigelé a franczia, orosz, olasz, angol, uj-görüg, német stb. irodalomból mutattak be sikerült közleményeket. Októberi száma Gyarmathy Zsigáimtól kezd egy hosz- szabb elbeszélést, költeményt Sully Prudhomraetól Kadó Antal műfordításában stb., továbbá találkozunk benne F. Gyújtó Izabella, Nogáll Janka nevével. Ismerteti a fővárosi élet nevezetesebb eseményeit, s állandó rovatot tart arra, hogy olvasói egymás között is kicserélhessék gondolataikat. S ha e dús tartalom mellett felemlítjük, hogy a „Divat- Szalon“ előfizetési ára egész évre csak 6 frt, méltán felhívhatjuk rá a t. hölgyközönség figyelmét, melyet a „Divat-Szalon“ teljes mértékben megérdemel. Előfizetések posta-utalványon a „Divat-Szalon“ kiadóhivatalába (Budapest, Gizella-tér 1. sz. H a a s - p a 1 o t a) i n t é z e n d ő k. y ó " űv' nyíl t t é r. 5ßct$c 0ct&euftí>ffc hon 60 ír. big fi. 11.45 per Meter — gíatt unó gemuftert (circa 150 Perjel);« ' bene Qualitäten) _ — Perjenbet rohen« nnb ftiicftoeije i porto« nnb gOŰfrcf i>a§ g-a&rif'<§«3)epőt ($, £>cuttd)Cl'ö í ($■ 1UV h Voflief.) ^ürtrf). Mufter umqebenb. ^Briefe 1 topéit 10 fr. iß or to. "----S'
