Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-09-11 / 43. szám
X. évfolyam. 1890. 43. szám. Szekszärd, csütörtök, szeptember 11. TOL1TA törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár ; Egész évre..........................6 frt. Fél évre ...............................3 frt. Évn egyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: Pándzsó-utcza 1022. sz. Kiadóhivatal: Széohenyi-utcza 172. sz. IKCiretetési cLíjsls; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyílttérien 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 Irt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: G e i g* e r Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. A. tolnai kaszinó. Valóban megdöbbentő az, a miről tolnai tudósítónk az ottani „Köregylet“ bel- életére nézve értesít. Kégóta tudjuk, hogy a tolnai köregyletben egyesek mélyen megzavarták azt a harmóniát, mely ennek az egyletnek félszázadon át fő ékessége volt, s mely lehetővé tette, hogy tisztikara a tagok együttes közreműködésével sok s a társadalmi élet' fejlesztésére üdvös hatással volt dolgot létesíthetett. Az újabb időben azonban-befészkelte magát ez egyletbe is az a nyavalya, melyet ha ideje korán gyökerestül ki nem vágnak, rendszerint az egyleti élet kialvásával — az egylet megszűntével — halálával szokta romboló munkáját befejezni. A tolnai köregylet nem akart meghalni. Kivágta a bajt gyökeresen s ma uj életre kelve hisszük, hogy uj tisztikarával, átalakított s ifjú erőkkel megizmosodott belszer- vezetével, meg fog felelni azon reményeknek, melyeket a tolnai társadalomnak helyes irányban való fejlesztése s a régi ösz- hang visszaállításának érdeke hozzá kötnek. Azok a viszályok, melyek hónapok óta dúltak az egyletben, s melyeknek okozói már-már diadalt véltek ülni — megszűntek. Valóban bámulatos is volt, hogy e megférhetlen elemet menynyire ragadta a túlhajtott érzékenység, a képzeletében megbántott önérzet s végre a hatalmaskodási vágy s ebből származott indokolatlan megtorlás utáni viszketeg. Nem átallották, — mint tudósítónk írja — a választmányi jegyzőkönyveket és határozatokat meghamisítani, valótlan nyilatkozatokat a sajtó utján közzététetni, a nyilatkozatok alá oly egyének nevét aláírni, a kik ahhoz hozzá nem járultak, tehát hamis nyilatkozatokat hamis aláírásokkal közzététetni. Es mikor ez iránt az illetők által kérdőre vonattak, nem átallották eljárásukat csekélységnek nevezni s a helyett, hogy magukba szálltak volna, tovább folytatták aknamunkájukat. Pedig ez az elem minden nap az Urnák; mutatja be áldozatát s áldást kér napi tevékenységére. Az egylet, jövőjét életét látta megtámadva, s óriási többséggel oly határozatot hozott, melylyel nem csak megsemmisítette a jogtalanul hozott határozatokat, hanem a választmány egyik tagját szükségesnek látta az egylet kebeléből kizárni. Súlyos, nagyon súlyos határozat ez. De épen e nagy horderejű határozat igazolja azt, hogy kit az sújt, az irreperabilis tényekre hagyta magát ragadtatni, melyeknek a jövőben való megelőzésére a közgyűlés csak egy módot látott: a — kizáratást. Es mi, ha nem is ily lesújtó alakban — de előre megjósoltuk a választmány nehány tagja által elfoglalt helytelen magatartásnak beálló szomorú következményeit. Nálunk járt a választmány két tagja ; mi őszinte, igaz tanácsot adtunk, s megmondottuk a módot is, melylyel a felmerült bajok egyszerre s megrázkódtatás nélkül orvosolhatók lettek volna. Szavunk elhangzott; s ma az, a mitjö- vendeltünk : egész rémes alakjában áll előttünk. Az egylet nehány tagja minden áron keresztül akarta vinni, hogy az ő akarata domináljon — és ez akaratuknak alá kívánták rendelni az egész egyletét. Pedig az ilyen törekvések mindig megboszulják magukat. Mert nem lehet az embereket ma már járomba hajtani. A többség nem csorda, melyet terelni leltet; hat a- 1 o m az, mely előtt meg kell hajolni, mert ez a többség vezeti az egyleti élet ügyeit s a ki ellenszegül azt elragadja az ár, s mint hullát csakhamar kiveti a partra. Ez az egylet most a második katasztrófát éri, az első bomlásra vezetett — a második a bomlást előidézett elemektől szabadította meg az egyletet s biztosította annak további életét. És most itt van egyszersmind a nagy alkalom, hogy a két tolnai kaszinó egyesülve egy hatalmas egyletté alakuljon. Felvetjük ez indítványt, s azokat a kik a tolnai társasélet iránt mélyebben éreznek — megkérjük vegyék azt komolyan figyelmükbe s állítsák újra helyre, adjanak ismét életet annak a több fólszázados kaszinónak, melyhez annyi szép emlék fűződik, s akkor az ifjabb nemzedék akaraterejéből újból fel fog támadni a régi kaszinó múltjának minden dicsősége, s e dicsőség azok homlokán fog visszatükröződni, a kik e nemes munkára vállalkoztak. —r. —a. = Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Szeniczey Ödön országgyűlési képviselőnek és érdektársainak Paks- tól Duna-Szent-György és Fadd községek határainak érintésével Tolna községig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra az előmunkálati engedélyt megadta. = Kivételes nősülési engedélyek. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által Wagner Márton mözsi, Sümegi Mihály hátai, ifj. Sümegi István hátai, ifj. Schvarcz János bátaszóki, Schaffer Aclám nagyvejkei, Sándor András decsi, ifj. Kitter Márton bátaszóki, ifj. Neiffert Péter nagyszékely]", ifj. Nagy György János decsi, Maszler János báta- széki, ifj. Lencz Adám bátaszóki, Kis János őcsé- nyi, Kersák Pál tótkeszii, Háusmann Peter felső- nánai, Gamos János decsi, Fejős György agárdi, Blazsovits László ozorai lakosok kivételes nősülési engedély iránti kérvényük pártoló véleménynyel terjeszteudenek fel a m. kir. honvédelmi miniszterin mhoz. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. • Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi szeptember hó 9-én Simont- sits Béla alispán elnöklete alatt Madarász Elemér főjegyző, Fördős Vilmos t. ügyész, Sass István főorvos. Vargha Lajos helyettes árvaszéki elnök, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Karg Károly pénzügyigazgató, Ba- ráth Zoltán kir. alügyész, Döry Dénes, Perezel Dezső, Pécliy József, Szigetit Gábor, Jeszenszky Andor, Kramolin Emil, Bern- rieder József, Totth Ödön és Perczel Lajos bizottsági tagok jelenlétében ülést tartott, a mely alkalommal előterjesztett havi jelentősekből hozzuk a következőket. Alispáni jelentés. A közigazgatás általános menete rendes és szabályos volt s annak központi ügyforgalma a következő volt : beérkezett a Julius hóról maradt hátralékkal együtt összesen 1878 ügydarab, ebből elintézést nyert 1228, közgyűlési tárgyalásra fenha- gyatott 53, elintézetlen 597 ügydarab. Az elintézetlen ügyek aránylag nagyobb száma az augusztus havi törvényhatósági rendes közgyűlés okozta nagyobb ügytorlódásban leli indokát; s a hátralék csupán átmeneti jellegűnek tekinthető. A vagyon- és személybiztonság állapota az elmúlt hó folyamára vonatkozó csendőrségi esemény jelentési kivonat szerint a következő adatokkal világítható meg: feljelentetett 4 lopás, 1 orgazdaság, 1 sikkasztás, 21 súlyos testi sértés és 7 záróra áthágás esete; letartóztattatott pedig összesen 19 egyen, 4 lopásért, 4 súlyos testi sértésért, 2 lopás gyanújáért, 1 körözött egyén, 2 emberölésért, G pénzhamisítás kísérletéért. Fegyelmi eljárás sem törvényhatósági, sem községi közeggel szemben nem alkalmaztatott.
