Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-08-14 / 39. szám
— Uj házfőnök. A dunaföldvári Szent-Fe- renczrendi zárda házfőnökévé B artulo v Gain denczius atya választatott meg. — A tolnamegyei gazdasági egylet kiállítása. A „Gazdasági Lapok“ mezőgazdasági hivatalos lap a következőket írja lapja 82. számában : Szemben Liptómegyével foglal helyet Tolnamegye, melynek, kiállítása leginkább gabonafélék-, borok-, gyapjú-, takarmányfélék-, len-, kender- és házi iparczikkek- ből áll. Tolnamegye a nagybirtok vármegyéje s ter- ménykiállitásában oly neveket olvasunk, mint Ap- ponyi Sándor gróf, Jeszenszky János báró, Döry József, Benyovszky Rudolf gróf, Széchenyi Sándor gróf, Augusz Antal báróné, Kovács István, Jeszenszky Andor, Geisz László, Wimpffen grófné, Sztankovánszky János. Kovács Sebestyén Endre, Lamm B. és fiai, Vida Arthur, Horváth Mihály, Varga János stb. stb. Ezek mind nagybirtokosok, kik a mezőgazdasági termelésben intelligencziájuk- nál fogva gyors léptekkel haladnak előre, miért is valamennyiek gabonája nemesitett jó minőségű tér-, meny. Tolna megyében a búza-, rozs- és zabfajtákon kívül igen nagy súly lesz fektetve az árpatermelésre. Mint tudjuk Tolnainegye is egyike azon megyéknek, a melyek a sörárpa-kereskedő világ által. úgynevezett déli vasút környékének neveztetik, a hol tehát első rangú sörárpa produkáltatik. A kukoriczák közül leginkább a Chinquantino és Pig- noletto tengerit látjuk képviselve, több gazda azonban lófogu és székely tengerit is produkál. Gróf Apponyi Sándor leiigyeli uradalmából az olasz per- jét (Bramus inermis) látjuk kiállítva, nem is szólva a búza, here- és luezerna-magvakról, melyek Tolnamegyében nagy mértékben állíttatnak elő. A tolnamegyei birtokosok közül látunk egy kender-kiál- litót is és ez A impffen grófné, a ki kitűnő minőségű olasz kendert mutatott be. A gyapjukiállitás- ban ott látjuk Döry Vilmos hires juhászaiét képviselve, melyet a legfinomabb elektorál juhászainak tartanak. A juhászat, t. i. a régi Eszterházy-nyáj- ból máig következetesen fel lett tartva, a mi Fel- sőeőri Francsics Józsefnek, mint e juhászat vezetőjének méltó büszkeségét képezheti. Kiállítottak továbbá gyapjút Széchenyi Sándor gróf nagydoroghi uradalma, Apponyi Sándor gróf lengyeli uradalma, áVimpffen grófné simontornyai juhászata és Sztankovánszky János kajdacsi uradalma. Hogy.a takar- mány-besavanyitás is otthon van Tolnamegyében, arról tanúskodik Széchenyi Sándor gróf nagydoroghi uradalma, a mely vermelt csalaimíélét mutat be két mintában s mindkettő jó illata által tűnik ki. Tolnamegye fő büszkeségét képezik borai, nevezetesen pedig a szekszárdvidékiek, melyek e haza határain túl is a magyar vörös boroknak nagy hírnevet szereztek. Egy óriási gyűjteménye van bemutatva a szekszárdi boroknak, melyekről majd a jury fogja elmondani véleményét. A tolnamegyei gazdasági egylet kiállításának falát a tilolt kender és házilag kikészített kenderfonalak mellett leginkább tolna- megyei házi iparezikkek diszitik, melyek e kiállításnak igen szép dekorácziót adnak s azt igen díszessé teszik. A háziipar czikkeket köztudomás szerint Simoutsits Béláné úrnő vezetése alatt a „Tolnamc- gyei nőegylet“ gyűjtötte össze. Horvát és szerb irányra emlékeztető házi szövetekből igen szép függönyöket és asztalterítőket látunk ott összeállítva, • szóval oly czikkeket, melyeket a tolnamegyei nép háztartásában használni szokott. Nagyon sajnáljuk, hogy az ország e különben mezőgazdasági temelós tekintetében elsőrangú megyójékől a statisztikai adatok szintén hiányzanak. A kiállítás rendezői Módi K o v á c s László a tolnamegyei gazdasági egylet elnöke és Koboz Zoltán az egylet titkára. Fővárosi krónika. (Rosszabb a mostohánál. — Beteg vagy bűnös? — Fokról fokra. — Egy csoda. — Kény és árny.) Budapest, 1890. augusztus hó. E lapokban Írtam több hó előtt egy szerencsétlen házasságról. A nő t. i. miután 5 gyermekkel ajándékózá meg férjét,egyszerre legyőzhetetlen ellenszenvet, sőt gyűlöletet kezdett táplálni saját szülöttjei iránt és oly kegyetlenül bánt velük, hogy férje a gyermekeket elküldő a házból, de az . . . asszonyt is. Válópert indított ellene az esztergomi Szentszék előtt és az evangélikus hitvallásra áttérve,, a világi fórumoknál is beadta jól indokolt válási kérvényét. * Ennyiben állt a dolog. Egy lélektani rejtély előtt állt mindenki. Hogyan ?. Egy édes anya. ki gyermekeit, kiknek fájdalom között életet adott, ütlegeli, pofozgatja, lábbal tapossa : valósággal létezhetik-e ? igy kérdezett mindenki. Hiszen a vadállat is szereti a maga módja szerint kölykeit, nyalogatja és czirogatja őket nagy gyöngéden ; és a nő ezen eszményítése a legfőbb földi szerelemnek, képes legyen erre? S mindenki hajlandó volt inkább betegnek mint bűnösnek tartani e nőt. ❖ A De a hivatott bíróságok nem úgy fogták fel a dolgot. Az asszony egy idézésre sem jelent meg, férje felszólítására vissza sem ment hozzá, hanem a lehető legbotrányosabb életmódot kezdett, oly mértékben, hogy rendőrileg meg f e ny it- t e t e 11. Ennek folytán az esztergomi Szentszék kimondá az ágy- és asztaltól való elválást; mire a budapesti törvényszék, kir. tábla és kúria véglegesen megszüntették e házasságot és feloldották mindenkorra e frigyet. A gyermekeket a férfinak ítélték oda, „mivel iiy anyára nem lehet gyermek- nevelést bízni !“ ❖ # A férfiúra nézve, bár örült, hogy ezen gonosz asszonytól szabadult, csak most jött a gondok nehéz ideje. Mint kis tisztviselőnek egész nap hivatalában kellett lennie; kire hagyja gyermekeit? Vagy kit hagyjon gyermekei mellett ? Egy megbízható nevelőnőt fogadni, arra csekély volt a fizetése ; szolgálókra pedig nevelést bízni nem lehet. ❖ ❖ * Ekkor egy valóságos csoda történt. Volt nejének egy barátnéja, egy gazdag, szép és kitünően nevelt kisasszony könyörült az anyátlan gyermekek keserves sorsán Könyek között kérte szüleit, hogy tegyenek valamit a szegény árvákért és a férjet, ki gyakran jött szülei házába, és átkos sorsáról panaszkodott, oly szép szavakkal vigasztalta, hogy ez mindig könnyebbülve távozott. így lassanként rokonszenv fejlődött köztük, mely idővel a legiga zabb szerelemmé vált; és midőn a megint remélni kezdő tisztviselő egy este szülei előtt igy szólt hozzá: „Kedves kisasszony ! Egy szegény, de becsületes ember kéri a kezét ; tudná-e rászánni magát, feleségem lenni ?“ a leány bátran nynjtá neki kezét és mondá : „Örömest leszek önnek hű élettársa és szegény gyermekeinek gondozó anyja.“ A szülők is beleegyeztek és röviddel rája meg is köttetett e szép frigy, melyre az Isten maga adta az áldást. t\: i*: Valóban ezen ifjú nő, ki ily áldozatra szánta magát, nagyobb dicséretet érdemel, mint a csatahős ki tér vixit! Ifjúsága teljes virágában lemondott mindenről, mit a kedvező sors neki nyújtott, csak azért, hogy anyja legyen barátnéja gyermekeinek. Ily áldozatra csakis a nő képes ! Egyedül a nő hódolhat ennyire a szent eharitásnak, amelyért nemcsak szavakat és pénzt, de magamagát is áldozni örömmel tud. Legyen áldva ezért e nő, ki jóvá tette busásan azt, mit méltatlan barátnője és elődje rútul elkövetett ! Hogy tettének fénye még ragyogóbban tündököljön : az exfeleség a törvényszékhez beadatott egy ügyvéd által oly módú kérvényt, hogy volt férje, miután gazdag nőt vett el, t irtózzék neki évi járadékul egy bizonyos összeget fizetni. Nem hiszem, hogy e kérvénynek foganatja lesz ; de ez is jellemzi őt. A nemezis már is kezdi boszu művét; e nő élni fog a Kájin jelleggel homlokán s dühösen fogja nézni, hogy mily boldogok gyermekei--------má s anya keze alatt! Pesti Miksa. MULATSÁGOK. A „Lengyeli polgári olvasó-egylet*- saját könyvtára javára Lengyelen a fürdőnél folyó évi augusztus hó 17-én zártkörű erdei tánczvigalmat rendez. A rendezőség: Rülil István r. b. elnök. Kienle Antal, Limbacher Frigyes, Lippieh Zoltán, SzekszéiircL "V idéke. Mihályi Zoltán, r, b. tagok. Belépti dij : Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete délután 4 órakor. A jegyzők mulatsága. A „tolnamegyei községi- és körjegyzők egylete“ által a tamásii vadaskerti erdőben folyó hó 3-án megtartott erdei táncz- vigalom — daczára az égető meleg időjárásnak, mi miatt a távolabb lakó közönség a megjelenésben gátoltatott igen fényesen sikerült. Tamási község nagyszámú intel 1 igentiája, kévés kivétellel mind jelen volt. Sőt a közel környék is igen szép számmá1 volt képviselve. Kifogyhatatlan, fesztelen, familiáris jókedv fűszerezte a mulatságot. De, minden egyéb kiváló fontosságánál fogva legjobban esett a rendezőségnek az, hogy a vármegye alispánja : Si- montsits Béla ur, ki a jegyzők legjobb barátja, megjelenésével nagyban emelte a mulatság fényét. A tiszta jövedelem a 100- frtot meghaladja. Az adakozók névsorát, a bevét-1 és kiadás jegyzékét, hivatalos adatok nyomán, később fogjuk hozni. Szekszárdon múlt csütörtökön este számon- kívüli kaszinóestélyt rendezett az egylet derék igazgatója és nem is bánta meg senki, a ki szeretetreméltó unszolására elment, mert kivehette részét a tánczból, jókedvből.....................A Tolnán állomásozó tisztikarból tizen jelentek meg (laptársunk pedig azt irta, hogy egy sem volt jelen!) és hagyományos jó hírüket fényesen igazolták. Kívül zuhogott az eső, de pompásan hangzott közbe a bus hallgató nóta, valódi tűzzel jártuk a a dreisehrittet, a csárdást stb. Ott voltak Döry Pálnó, Bonyhádi Józsefué Bonyhádról, Hardy Istvánná Czeczéről, Sz erényi Kálmánná, özv. E 11 m a n n Miklósnó, özv. B orsodyné, N o- g á 1 i Károlyné, Molnár Mariska, T r u h e 1 k a Jagoda, B o rsody nővérek, M ó d ly nővérek, Szendrődy Sarolta, E11 m a n n nővérek stb. A derék tisztikar igen jól érezte magát Szekszárdon, úgy, hogy csak másnap reggel tértek vissza Tolnára. IBODALOM. | A legkellemesebb szórakoztató egy jó kp s ezt csekély 6 írtért megszerezheti minden család, ha megrendeli a „Képes Családi Lapok“ ez. szépirodalmi és ismeret- terjesztő lapot, mely nemcsak hasznosan mulattató, értelem, érzelem és Ízlés nemesitő olvasmányokat nyújt olvasóinak, hanem „Nő a házban“ ez. mellékletével hu tanácsadója a család minden tagjának s gyönyörű csak kiváló művészektől eredő képeivel a szép érzéket is fejleszti. Hogy magasztos e/éijának a „Képes Családi Lapok“ mennyire megfelel : azt legjobban bizonyltja ama közkedveltség, a melyben ré- I szesiil, s előfizeiőinek évről évre szaporodó száma. — — A „Lépes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, j félévre 3 frt, negyedévre 1 frt öO kr s a kiadóhivatal (Bu- ! dapesten Nagykorona-uteza 20 sz,) melyhez az előfizetések legczélszerűbben postautalványon intózendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* A szekszárdi polgári vadász-társulat közgyűlése. A társulat folyó évi augusztus hó 10-án délután 8 órakor közgyűlést tartott, a melyen a minisztérium által jóváhagyott alapszabályok értelmében a végleges tisztikart megválasztotta és az évi tagsági dijt 15 írtban megállapította. Fordult elő azonban e gyűlésen sokkal érdekesebb dolog is a mit a világért elhallgatni nem lehet és ez a társulati elnök ur azon kijelentése, hogy, a „szekszárdi v adás z-t á rsul a t“ tagjai egymás után jelentkeznek az annyira delio- n e s t á 11, sárral dobált, „vadorzókból álló“ I „s z e g z á r d i polgári v adás z-t ár s u 1 a t“-ba való felvételre s az első bűnbánó jövevények K. B. és T. Gy. urak, kiknek a határjegyet már ki is szolgáltatta. Az ideiglenes elnök urnák szörnyű nagy öröme telhetett eme megtérőkben, hogy őket legott a társulatba beeskamatirozta, holott erre hatásköre ki nem terjed. Elnök ur azt nagyon jól tudta, hogy tagok felvétele per sundám-bundám nem megy, hanem ezt alapszabályszerüleg az igazgatóság titkos szavazat utján eszközli. De tovább megyek, — hisz egy év nem oly sok idő, — és elnök ur emlékezni fog ama saját nyilatkozatára, hogy „oly egyéneket, a kik a vadat Üzletszerűen pusztítják, a társulatba be nem fogadunk.“ * E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget » szerkesztőség, s minden következmény a beküldőt illeti.
