Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-08-14 / 39. szám

— Szekszárd "S7~ idéke. Folyó évi márczius hó 31-én Xómedi község­ben a kiütött tűzvész 32 lákliázat s ezek mellék- épületeit tönkre téve, az anyagiakkal amúgy is leg­inkább küzdő szegény és leégett községi lakossig 64 családjának felsegélyése czéljából megindított könyöradomány gyűjtés a nmlt. in. kir. belügymi­nisztérium kegyes adománya és a „Segítség Album“ szerkesztőségének felebaráti közreműködése folytán befolyt összeggel együtt a járási főtisztviselőktől nyert értesülés szerint azon megnyugtató eredményt mutatta fel, hogy az ingóságaik és élelmi szereik­től megfosztott szerencsétlenek a megélhetés leg­szükségesebb feltételéről gondoskodni nem kényte­lenek. A könyöradomány gyűjtés eredménye a ter­ményekben segélyt nem számítva 707 forint 51 krajczárt tett. Mező- és közgazdasági viszonyaink kedvezőek, az idei gabonatermelés jó középnek minősíthető ; mind nagyobb lendületet nyer az állattenyésztés, a levágásra szánt hízott marha előállítása és az ela­dásra szánt tej termelés. A fillokszera rovar terjedése és pusztítása szo­morú képet nyújt s habár rendelkezésre álló anyagi erő reá fordításával a ma elfogadott mindkét véde­kezési mód a széukéneggel való gyérítés s az ame­rikai vesszők szaporítása, az arra hivatott tényezők­nek beható gondoskodása tárgyát képezi, alig lehet elzárkózni attól a félelemtől, hogy ezek alkalmazá­sával csupán idő nyeretik, de hazai szőlőfajaink a vész rombolása elől megmenthetők nem lesznek. A folyó évben zár alá helyezett Gerjen, Bölcske. Mórágy, Kovácsi és Tevel községekkel együtt 92 község szőlőterülete jutott fillokszera zár alá. Méltán lesújtó azon aggodalom tek. törvény- hatósági bizottság, a mely a fillokszera elleni vé­dekezésnek — mondhatnám tehetetlensége követ­keztében elő áll, mert hátterét azon nagy kérdés­nek megoldása képezi, hogy a kizárólag szőlőter­meléssel foglalkozott nép részére mily foglalkozás lesz nyújtható, hogy csupán kereseti forrása vál­tozzék, d^ otthonát megtarthassa. Itt van, hogy egyebet ne említsek — Szekszárd a vármegye szék­helyének munkás lakossága, a mely a szőlőterme­lés nyújtotta gazdag előnyökhöz szokva a szőlő mű­veléséhez érezte kötve a létet, s a mely szorgalmas munka biró voltánál fogva méltán igényelheti a módot és eszközt, hogy a helyen, hol századok óta élt és dolgozott — biztosítva lássa jövendőjét is. Nincs kétségem az iránt, hogy a tek. törvényható­sági bizottság hazafias gondoskodásával tárgyává teendi kellő időben e nagy kérdés megoldásának megkísérlését s épen ezért tartottam kötelességem­nek a közel jövőben még talán be nem következő leverő eshetőség eszméjének felvetését. A közadók ez évi befizetésére van szerencsém jelenteni, hogy a julius hó végéig összesen befi­zetett G82'877 frt 87 krnyi eredmény a múlt év hason szakában befizetett egyenes állami adónál 27‘645 frt 7 krral kevesebb. A folyó évi fősorozás márczius és április hó­napokban rendben és kielégítő eredménynyel folyt le, az összes felülvizsgálandó hadkötelesek pedig folyó évi junius hó 9-én a Pécsett működő felül­vizsgáló bizottság elé vezettettek, s a kellő rend­ben augusztus hó 5-én Szekszárdon megtartott utó- állitáson 160 vármegyebeli hadköteles állíttatott elő. Úgy a közös hadsereg, valamint a m. kir. honvédség ujoncz- és póttartaléki jutalékainak szám­aránya a védtörvény és utasítás értelmében csak a folyó évi augusztus hó 31-én eszközlendő végleszá- moláskor lévén meghatározandó, az eredmény con- cret számadatai ezúttal rendelkezésre még nem állanak. Műut-épités a vármegyei közutak dombovár- tamásii, szakály-tamásii, bonyhád-bátaszéki és hi- degkut-gjönki, valamint Bátát az államuttal össze­kötő vonalain, összesen 8700 folyó méter hosszban történt; ebből teljesen elkészült 2600 folyó méter, a többi fenmaradt rész pedig legközelebb befejez­tetni fog. Az összes vármegyei kiépített közutak hossza 136 kilometer. A községi közlekedési utak eredeti szélessé­geinek meghatározása czéljából még 1882. évi 202. sz. közgyűlési határozattal elrpndelt felmérési és térképezési munkálatok befejeztetvén, intézkedtem, hogy ezen utak a hitelesített térképek méretei sze­rint árok és fasorok közé vétessenek, mely mun­kálatnak mikénti keresztül vezetése az .állam épi- tószeti hivatal egyik szakközegének helyszíni felül­vizsgálatával ellenőriztetik. Ezen felül vizsgálat be­fejeztével leszek szerencsés a tek. törvényható­sági bizottság őszi közgyűlésére a most idézett számú becses határozatával elrendelt ut felmérési és térképezési ügy minden részletére kiterjeszkedő kimerítő jelentést tehetni. Az 1886. évi XXI. t. ez. 68. §-ának rendel­kezése értelmében és a pénzkezelési szabályrende­let útmutatásai szerint havonként megvizsgáltam a vármegyei házi-és gyámpénztárt s mindkettőt elő­írás szerint szabályszerűen és lelkiismeretes pon­tossággal vezetve találtam. A községi költségvetések és különösen a szá­madások törvényrendelte időben való felülvizsgálat alá juttatása körül a községi elöljárók részéről évek hosszú során át tapasztalt s a törvényhatósági bi­zottság számos határozatainak alapjául szolgált ha­nyag magatartás a vármegyei Számvevőség részéről hozzám benyújtott jelentés szerint még mindig ész­lelhető lévén s miután daczára a nmlt. m. kir. bel- ügyministeriym 38506/86. sz. rendelete alapján ho­zott törvényhatósági bizottsági határozat kijelenté­seinek és a községi szervezési irányelveket megál­lapító vármegyei szabályrendelet 9-ik §-a rendel- ! kezéseinek, valamint az általam 1888. és 1889. évben kiadott komolyan figyelmeztető rendeletek- | nek folyó évi julius hó 1-én az 1890. évi költség- előirányzatot öt, a múlt évi községi számadást pe­dig hatvanhárom község, nem terjesztette be tör­vényhatósági jóváhagyás alá; a községi háztartás rendezettségének első feltételét képező törvénysze­rűen jóváhagyott költségelőirányzat és költségvetés keretében mozgó községi élet jól felfogott érdeké­ből, nem különben a törvény és felsőbb hatósági rendelkezések végrehajtásának biztosítása és azon ezélból, hogy a legkomolyabb rendelkezéseket is figyelmen kívül hagyott községi elöljárók hivatalos kötelességeiknek komoly felismerésére juthassanak, a költségelőirányzatokat és községi, számadásokat be nem terjesztő községi elöljárókkal szemben a fegyelmi vizsgálatot, és az elmulasztott munkáknak költségükre leendő elkészíttetését rendeltem el. Szervezési szabályrendeletünk 9 ik §-ának ér­telmében a vármegye valamennyi főszolgabírói hi­vatalát megvizsgáltam s eljárásom eredményeként jelenthetem, hogy általában az azokban észlelt te- : vékenység kifogás alá nem esik. A vizsgálatról fel-, vett jegyzőkönyvek nyomán kellő intézkedéseket megtettem, hogy úgy az alakszerűség mint az ér­demleges elintézés körül tapasztalt hiányok pótolva legyenek, s hogy az ügykezelés úgy a közigazga­tási amint a kihágási ügyeknél teljesen előírás sze­rint történjék. A nélkül, hogy a részletes megjegy­zések elsorolásával, s a járási administratió kü­lönböző hatékonysága és alaposságának járásonként feltüntetésével a tek. törvényhatósági bizottság ide­jét ezúttal igénybe venni indokoltnak tartanám, annyit elkerülhetetlennek tartok megjegyezni, hogy úgy a főispán ur ő méltósága, mint az általam megtartott eddigi ilyen hivatal vizsgálatok alkal- 1 mával tett észrevételek s adott útbaigazítások foly­tán több-kevesebb eredmény minden járási hivatal- ! nál észlelhető, de a talált hiányok pótlása s az adott utasítások betartása legpontosabban a dombóvári járás fŐszolgabirájának vezetése alatt álló hivatal­nál van keresztül vezetve. Ki kell emelnem a dunaföldvári főszolgabírói hivatalnál szerzett azon tapasztalatomat, hogy a hivatal és járás vezetésénél, valamint a hivatal berendezése körül mindazon kel­lékek és előfeltételek rendelkezésre állanak, a me- lyek egy járás jó administratióját biztosítani hivatva vannak. A simontornyai járás főszolgabírói hivata­lának helyiségeire nézve aggályaimat volt szerencsém kifejezésre juttatni már tavaszi rendes közgyűlésünkre benyújtott jelentésemben, a midőn jeleztem, hogy az sem a kor mai követelményeinek, sem a járási közigazgatási hatóság tekintélyének, nem csak, hogy meg nem felel de mondhatom primitiv állapota és szűk voltánál fogva határozott akadályát ké­pezi annak, hogy az a szorgalom és ernyedet- len munka, a melyet ezen járás jelenlegi tiszti­kara kifejt — kellő eredményét megteremhesse, mert a mai fejlettebb közigazgatási igények mel­lett teljes lehetetlen, hogy egy járási hivatal­nak öt esetleg 6 tagból álló személyzete sokoldalú figyelmes munkát igénylő teendőit két szűk szo­bába összészoritva zavartalanul végezhesse. Miután ezen helyzet a járási főtisztviselő hibáján kívül a gyönki kedvezőtlen lakviszonyokban leli magyará­zatát s miután ebben tiszteletteljes nézetem szerint megnyugodni alig lehet, ha csak egyik járásunk administratiójának érdekeit a többivel háttérbe szo­rítani nem akarjuk, azon kérelemmel járulok a tek. . törvényhatósági bizottság elé, hogy a gyönki fő­szolgabírói hivatalnak megfelelő elhelyezését elha­tározás tárgyává tenni s a helyi viszonyok és kö­rülmények figyelembe vétele mellett ezen kérdés megoldása czéljából egy részletes javaslat kidolgo­zását elrendelni méltóztassék. Fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat várme­gyei közegekkel szemben 3 esetben vétetett alkal­mazásba, fegyelmi vizsgálat pedig községi elöljá­rókkal szemben 87 esetben rendeltetett el. Az 1886. évi XXI. ez. 68. §-ának m) pontja vármegyei közegekkel szemben 14, községi köze­gekkel szemben 13 esetben vétetett alkalmazásba. T0LMEGYE1 GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL.* A kajdaesi gazdaságban eladó: 2 drb 4 éves mura- közi béréit ló, 13 drb sertés; továbbá a gazdaságban tör­tént változás folytán fölöslegessé vált egy daráló gép teljes felszereléssel. Kívánatra bővebb felvilágosítással szolgál az urad. intézőség. * E rovat alatt a gazgasági egyesület tagjainak be­szerzési forrásokra vonatkozó rövid hirdetéseit díjtalanul közöljük. Felszólítás. Felkérjük mindazon hátra­lékos előfizetőinket és hirdetőinket, kik az esedékes összeggel még mindig hátralékban vannak, hogy kötelezettségeiknek minél előbb eleget tenni szíveskedjenek. HELYI HÍREK. — Személyi hir. D ö r y László, központi já­rási szolgabiró múlt hétfőn befejezte szabadság- idejét és ismét elfoglalta hivatalát. — Bírósági kinevezések. Babits Mihály, törvényszékünk kitűnő tehetségű volt bírája a bu­dapesti kir. t á b 1 á b o z rendes bíróvá ; -— Oláh András budapesti V. kér. járásbirósági albiró pe­dig a szekszárdi kir. törvényszékhez bíróvá nevez­tetett ki. — Nőegyleti gyűlés. Az „Egyesült szekszárd- tolnamegyei nőegylet“ múlt csütörtökön délután Döry Dénesné elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen felolvastatott az ismeretes belügy­miniszteri határozat az uj r. k. ovoda részére ado­mányozott 3600 írtnak átengedése tárgyában, — úgy a szerződés is, mely a nőegylet és az ovoda közt e tárgyban köttetett. Egyúttal elhatározták, hogy ezentúl üléseket az uj ovoda helyiségében fogják meg­tartani. Az alapszabályok újból való szerkesztésére fölkérettek : Döry Dénes kir. tanácsos és S i- m o n t s i t s Béla alispán. — Megváltoztatott miniszteri határozat. A vallás- és közoktatási miniszter K lement Fereucz segédtanfelügyelőnek ideiglenesen a temesvári tan- felügyelőséghez való áthelyezésére vonatkozó intéz­kedését felfüggesztette és utasította V a- rasdy Lajos tanfelügyelőt a fegyelmi vizsgálatnak K lement Ferencz ellen azonnal való megindí­tása iránt. A minisztert ez intézkedésre a „T. K.“- ben megjelent és illetékes körökben nagy roszsza- lással fogadott nyílttéri közlemények indították. — Nagyboldogasszony napján nem lesz böjt. A bécsi pápai nuncziatura a pápa abbeli elhatáro­zásáról értesíti a hívőket, hogy — miután Nagy­boldogasszony ünnepe az idén pénteki napra esik, tekintettel a többféléi érkezett kérelemre, a pápa megengedte erre a napra a húsételt. — Kossuth Lajos, nagy hazánkfiának név­napját a szekszárdi polgári olvasókörben is ineg- ünneplik folyó hó 24-ón este társasvacsora rende­zésével.

Next

/
Thumbnails
Contents