Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-01-15 / 5. szám

A terem díszítése, és megfelelő linmérséklete is a rendezőség ügyességét, dicsérte. Egy némileg szo­katlan látványt is tel kell jegyeznem, hogy t. i.' egy csoport nyalka huszártiszt csillogó egyenruhája tarkította a frakkok szomorú monotoniáját, — mi szinte jól esett. az. ember szemének — na de talán a tánczoló hölgyeknek méginkább. De végül, valamintképen, hogy a napban is vannak foltok, úgy volt nekünk is sajnálni valónk. Egy az, hogy az influenza a hölgyvilág több tagját visszatartotta bálbajöveteltől, igy névleg többek között városunk egyik legszebb hölgyét dr. Hangéi Ignáeznét, kinek utolsó pillanatban kellett megjele­néséről — mindnyájunk sajnálatára lemondani. A másik az, hogy hölgyközönségünk valósá­gos versenyt folytat, hogy ki tud később jönni, a mi annál inkább megfoghatatlan, mert felette való­színű, hogy otthon már felöltözve, állva és türel­metlenül szemlélik az óramutató lassú mászását, de azért mégis azt mondják „meg nem, még nem megyünk, ez nem nóbel. — Tegyenek le hölgyeim e szokásról ; minek indokolatlanul rövidíteni a mu­latság és élvezet óráit, ha mindjárt nóbel is ez. ■ Végre pedig ami legfájdalmasabban esett — mert legközvetlenebbül érintett, — az azon sajnos körülmény, hogy úgy elcseré ödütt vadonat uj czi- pőm — hogy még mai napig se tudtam visszasze­rezni jogos tulajdonomat. Bocsássanak meg, hogy utoljára is magamról beszélek ; de a festő is midőn egy nagy darab vásznon szeretettel foglalkozik tárgyával, a kép alsó jobb sarkába helyezi el signaturáját. Viktorien. Nőegyleti gyűlés. Az egyesüli Szekszárd-toinamegyei nőegy­let megtartotta folyó hó 15-én ez évi’ közgyűlését Döry Dénesné, Jalies Irma úrnő elnöklete mellett. Jelen voltak: Döry Dénesné, Ágoston Károlyné, Perczel Helén, Steiner Adolfné, Roth Lajosné, Papp Lajosné, Nogáll Károlyné, Pápé Sándor helyettes jegyző, Miké főt. ur titkár, Simontsits Bélámé, Dezseőffy Gézáné, Braun Bernátné, Döry Dénes, á csekély részvét az idő és influenzának tulajdo­nítható. A tisztujitás képezte a gyűlés tárgyát a szokásos lemondások után a tisztikar megalakult, újra a régi és bizony pótolhatatlan elemekből. Utána következett a titkár évi jelentése, mely szépen ecse­telte az egylet áldásos működését. Prägnansan ki­emelte 'a r e n d k i v ü 1 i bőkezűséget, mi Magyar- ország hasonló társulatai mellett is kiválónak mond­ható. Szám flvkal bizonyította mennyire alaptalan a közönség (állítólag) felmerült vádja a fukarkodás­ról, szükkeblüségről. Az egyesület a múlt évben 1500 frtot túlhaladó összeget áldozott jótékony czé- lokra holott tagdíjainak jövedelme csupán 5G0 frt és az sem folyik be pontosan. A mérleget helyre­állítja adakozás, mulatságok rendezése, de az ösz- szeg tömegét a törzsvagyon kamatja szolgáltatja, mely 100 írtig mind el lett költve. Ezen 100 fo­rint megtakarítása, quasi rendelkezési összegnek te­kinthető előre nem látott kiadásokra, nem nevez­hető fukarkodásnak, csak dicséretre méltó, józan takarekoskodási szellemről tanúskodik. A tisztujitás után a tolnamegyei gazdasági egyesület átirata lett tárgyalva, mely a bécsi általános iparkiállitást ille­tőleg, a háziipar szakosztá yának szervezésére a nő­egyletet kérte fel. Ez fényes bizonyítéka az egylet népszerűségének és kiváló reputatiójának. A fárad­ságos, de egyszersmind szép feladat teljesítésére tüstént rendező bizottság alakult, melynek elnökle­tét Simontsits Béiáné úrnő kegyeskedett elfogadni, áldozatkészségének és valódi, szívből jövő jóakara­tának ismét jelét adva. Egy oly szép, fontos hatás­kör, ambitióját képezheti minden előkelő hölgynek háziiparunknak az osztrák metropolisban érvényt szerezni. Harmadik fontos tárgyát az ülésnek képezte Simdntsitsné úrnő indítványa, hogy az egylet, mint erkölcsi testület Írja alá a köröztetett ivet, melyben a belvárosi óvoda részére egy apáczatanitónő rend­szeresítése van kérelmezve a mostani szakközeg he­lyett. Az indítvány, szavazat alá bocsátva 8 igen, 4 nem ellen megszavazták és igy a beterjesztett ivet, az egylet mint erkölcsi testület nevében, mely maga is tetemesen hozzájárul az óvoda fentartá- sához, aláírta elnök és aleluök. Miké ft. ur az' új­városi óvoda kérdését is szőnyegre hozta és egy megvételre alkalmas ház hiányán, egy helyiség bér­lete lett elhatározva. Evvel véget érve a tárgysoro­zat, elnök feloszlatta az ülést. ÍK.-Q.1 ö:n.f él ék: _ — A .,Tolnamegyei Hölgyek Lapja“, mely eddig a „Szekszárd Vidéke“ mellékletét képezte, — ezentúl minden hónapban egyszer, mint ö n n á 1 1 ó 1 a p fog megjelenni ; s ugyanakkor a „Sz. V.“-ét helyettesíteni. Ez intézkedésre az a körülmény kész­tetett bennünket, hogy- a „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“ egy éves fennállása alatt, egyrészről a közönség körében rendkívüli érdeklődést tudott te­remteni maga iránt, másrészről pedig, mert mun­katársai oly tekintélyes számban emelkedtek, hogy a jobbnál jobb kéziratok összetorlódása miatt to­vábbra is mint mellékletet hozni lehetetlenné vált. A „Hölgyek Lapja' iránt mutatkozó érdeklődés mel­lett azt hisszük, hogy ez intézkedésünkkel olvasó- közönségünknek isme tcsak egy újabb kedvezmény­nyel szolgáltunk. — Spuller Gyula volt pénzügyigazg. fogal­mazó helyébe a pénzügyminister a helybeli igazga­tósághoz Kaszás Kálmán jószágigazgatósági fogal­mazót nevezte ki. — Jótékonyság. A szekszárdi izr. „szent egye­sület“ választmánya helybeli szegények között részint készpénzben, részint tüzelőfában 125 frtot osz­tott szét. — A múlt számunkban hozott tűzoltói tiszt- ujitásra vonatkozó referádánkban két választmányi tag tévedésből kimaradt; ezek: Takler József Vesz- tergombi és Udvarai Sándor.-— Pályázat. A tolnamegyei Hidegkút községben a postamesteri állásra három heti határ­idővel pályázat van hirdetve. — Varga János a központi szolgabirósághoz beosztott vármegyei közigazgatási gyakornok ezen állásáról lemondott. — Vasut-előmunkálati engedélyek. Bakos Gábor vállalkozónak a m. kir. államvasutak Szek­szárd állomásától Ocsény, Decs, Várdomb, Laivir községek határain át Bátaszékig s innen Báta, Duna- Szekcső, Bár, Mohács, Kölked, Udvár, Dályok, Her- czeg-Márok, Kisfalud, Bán, Baranyavár és Monostor községek határain át a m. kir. államvasutak Bara- nyavár-Monostor állomásáig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra, — úgy szintén Vesztei' Imre ország- gyűlési képviselőnek a m. kir. államvasutak Szek­szárd állomásától Bátaszék, Báta és Duna-Szekcső irányában Monostorig vezetendő helyi érdekű vasút­vonalra az előmunkálati engedélyt a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter egy évre megadta. Üdvözöl­jük a vállalkozókat a kezdeményezésért, s hogy a megye és az ország közlekedésére nagyfontosságu vállalatot gyorsan és háborítatlanul megvalósíthas­sák : hisszük, hogy közönségünk s magunk részéről a leghathatósabb támogatásban fognak részesülni. — Bátor nő. Moszkvában egy elhalt ezre­des felett egy társaságban rosszul nyilatkozott egy fiatal gróf. Az ezredes özvegye kérdőre vonta. A gróf nem tudta mit tegyen. Az özvegy ezredesné nem állt el a párbajtól, mígnem a gróf vissza­vonta vádjait és az özvegytől bocsánatot kért; a fiatal grófot mégis kigolyózták a klubból, az özve­gyet pndig igen sokan üdvözölték. — Éva leányai. Midőn XV. Lajos franczia király idejében a kabrioletek divatba jöttek, a bon­tón úgy kívánta, hogy minden hölgy maga hajtsa a lovakat. Volt is aztán zavar. A legkedvesebb ke­zek rendesen a legügyetlenebbek voltak s az elgá- zolások, utczai balesetek napról-napra szaporodtak. A király magához hívta a rendőrfőnököt s meg­hagyta neki, hogy a bajt haladéktalanul orvosolja. Másnap egy rendelet jelent meg Párisban, mely megtiltotta, hogy a hölgyek maguk hajthassák a lovakat, hacsak nincsenek legalább harmincz éve­sek. Két napra rá nem lehetett többé hölgy által hajtott kabrioletet látni egész Párisban. — IKorcsolyamiivésznő. Berlinben egy fiatal hollandi leány a legcsodásabb mutatványokat mutatta be korcsolyán. A kik a leghíresebb művészeket Tolnamegyei Hölgyek Lapja. látták, azt mondják, hogy ily merész gyakorlatokat nem láttak még. A nő férfiruhában van, csizmá­val s a többi közt saltó mortalót is csinál — kor­csolyán. Gyászrovat. Gyászlapot vettünk, mely özv. M e s z 1 e n y i Simon Rudolfné szül. Mányai Koller Teré­ziának élete 73-ik, boldog házassága 58-ik évében folyó évi január hó 12 én délelőtt 9 ’/2 órakor hir­telen bekövetkezett gyászos elhunytét tudatja. A boldogultnak hült tetemei folyó évi január hó 14-én délelőtt 10 és % órakor az alsó-sírkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztettek nagy­számú közönség, őszinte részvéte mellett. A boldo­gult nagyon rövid ideig élte túl felejthetetlen fér­jét, elköltözött utánna, kinek hosszú életen át pél­dás hűségű és önfelálnozó társa volt. A boldogultat kiterjedt előkelő rokonság, a Módly-, Madarász-, Borsody stb. család és nagyszámú tisztelői és is­merősei gyászolják. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyancsak folyó hó 14-én reggeli 8 és 1/í órakor a szekszárd-belvárosi plébánia templomban tartatott meg a rokonok és nagyszámú intelligens közönség részvéte mellett. Dr. S a s s Istvánt, megyénk közszeretetben álló, nagy tudományu főorvosát megrendítő csapás érte nagyreményű fia Dr. S a s s Elemér kir. alügyósznek hosszas szenvedés utáni elhunytéval. A boldogult Budapesten hunyt el s a napokban hoz­ták ie retemét Borjáéra, hol a családi sírboltban ma helyezik örök nyugalomra. A szülők, hitves és gyermekek mély fájdalmát enyhitse az osztatlan, őszinte közrészvét, melyben az egész megye közön­sége osztozik. Mulatságok. A tolnai nőegylet alaptőkéje javára folyó óv január hó 29-én Tolnán a „Fehér ló“-hoz czimzett vendéglő nagytermében zártkörű jelmez t á n c z- estélyt rendeznek. Rendezők: Höltzl Nándor, Hudra Péter, Dr. Kiss Miksa, Klementsitz Lajos, Matejka Károly, Niedzielski Flórián, Eoboz János, Tenezlinger Gyula, Uhlár Gyula, és Dr. Yarga Pál. Belépti-dij személyenkint 1 frt. Kezdete 8 órakor. FölüIfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az estély sorrenje később fog ki­adatni, A pestmegyei bál. A farsang legnagyobb és legfényesebb mulatsága, ez idén utolsónak marad ! de csak a megtartás idejére nézve, mert hogy a teljes siker s a kellemes visszaemlékezések tekinte­tében újra és ismét első lesz, el,ez régi hírneve után kétség nem férhet. A farsang utolsó felében, február 11-én tartatik meg, azért ily későn, hogy a trónörökös halála okozta gyász-év letelvén, a fő­nemesség, valamint a magas rangú polgári és ka­tonai méltóságok a bálban inkább résztvehessenek; másfelől pedig azért, hogy a most nem kevéssé rettegett influenza akkorra remélhetőleg visszavonul­ván hazájába : mi se tartsa vissza feljövetelében a már megtartott bálokon annyira hiányzó vidéki in- telligencziát. A bál előreláthatólag most is országos jellegű lesz ; megtartására vonatkozó s biztos for­rásból merített hírünk, azt hisszük, jó fogadtatás­ban részesül a fiatalság körében. Tolnáról Írják; a doktorok áldása, az emberi­ség gyötrelme a hivatalnokoknak nem éppen kelle­metlen, most divatos influenza akadályozott, hogy a Tolnán tartott Szilveszter-estély-, illetőleg hangversenyről megemlékezzem. Késő, hogy ne mondjam elkésett dolog volna arról ma beszélni, miért, is röviden csak a következőkre szoritkozom. A hangverseny sikerült, kellemes szórakozást nyúj­tott a közönségnek. Kiemelkedőnek vélem és so­raimban me egen üdvözölöm Matejka Károly op. 7 bolygó zsidó czimü darabját, ezt a közreműködők előadással, színezéssel játszták. Ámbár e zeneda­rabbal úgy vagyunk, mint egy jo vígjátékkal, me­lyet elrontani nem lehet. Komikus jelenet volt to­vábbá a hangverseny utolsó száma, egy zene-egy­veleg, e mű folytonos jó és élénk hangulatot kel­tett. A hangversenyen igen sokan voltak s az utána következő tánczmulatság vígan és fesztelenül folyt

Next

/
Thumbnails
Contents