Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-07-03 / 33. szám

SzelcszáurcL "Vid-élte­— Fiilokszera. Döbrököz szőlőiben — me­lyeket tavaly a peronospora viticola tett tönkre — a fiilokszera jelenléte észleltetett. Az elbontott te­rület most még csekély, de nemcsak szőlőgyökór, hanem azon helyen vetett babnak gyökerei is fil- lokszerával vannak tele. — Agyonlőtt czigány. Múlt hó 28-án alko­nyat tíjban Szent-Gál és Paradicsom közt csavargó czigányok közül egy ellenszegült, s a teveli csendőr­őrsvezető által agyonlövetett. — „Egy község pusztulása“ czimmel a fő­városi lapok írták, hogy Felső-Mislye abaujmegyei község junius 16-án teljesen leégett. A községet a lokomotív gyújtotta fel. A gyujtószikrát a nagy szélvihar vitte a község mellett elrobogó vonat gőzkocsijáuak kéményéből a legszélső házra, mely azonnal lángra lobbant. Villámgyorsasággal repült a tűz házról-házra s egy perez alatt égett minden­felé a hosszában épült nagy éz népes község.“ Eddig a tudósítás. És ebből kifolyólag Mözsről kapunk most értesítést, hogy aratáskor a szérüs kertek közvetlen a vonat közelében állíttatnak föl; mi által az egész Mözs községit, szélvihar alkal­mával, ugyanazon szomorú sors érheti, mint a felső- mislyeiket. És az érdekeltek lapunk utján arra ké­rik a hatóságot, hogy ezen szabályellenes, a vonat mellett tűzveszélyes helyről azonnal eltávolítani sa­ját hatáskörében intézkedjék. V I D É K R Ő L. _____ S z a k c s. Tekintetességed b. engedelmével bátor va­gyok a megalakulandó szakcsi tűzoltó-egylet javára helyben múlt hó 15-én lefolyt „nyári mulatságról“ b. lapjának beszámolni. Es fújtak a hűvös Etesiák, melyeknek koszo­rús Cbokonaink szokta volt kitárni hő érzések édes kínjaitól átjárt kebelét, enyhülést keresendő, és fúj­tak a hűvös Etesiák folyó hó 15-éu délután a szakcsi rezulában is de ez egyszer nem világfáj­dalmas, hanem életkedvtől dagadó és hullámzó ke­cses hölgykeblekről fújta le a finom csipkekendőt és egyéb irigylendő holmikat — no meg a férfi­világ fejeiről a kalapokat. (Legalább azt meg kell neki hagyni, hogy galant szél volt.) —- A domsze- rüleg összehajló terebélyes tölgyek meg csudál- kozva súgtak, búgtak össze, hogy hát mi is van készü őben künn náluk a „vadonban“ ? Mert hát a legmohosabbak közülük sem emlékeztek vissza arra, hogy oly szép és distinguált társaság gyűlt volna valaha össze — árnyaikban nem pihenni, hanem ellenkezőleg igazi magyaros kedvvel és fesz­telenséggel mulatni. No hát mondhatom, hogy leendő tűzoltóink — meg is mutatták, hogyan kell a bősz elemekkel megküzdeni, mert daczára a dü­höngő, szélnek, mely mingig szemtelenebből tola­kodott, derekasan megállták helyüket a — táncz- téren — hol már javában égett a nemes tűz a bá­jos hölgyek szemeiben. — És kezdődött a táncz, ez az igazi jambusokból álló költemény, a mely­ben az ütem dallamos hullámzásával kecsteljesen forognak a párok, fel-felsir a czigányzene hordozva a szél hatalmas szárnyain és egybefolyva annak mélységes bligásával-------mely még sem képes tu lharsogji a sok „ujrát,“ és „hogy volt“-akat; mert hát a tűzoltóság ez a régi ádáz ellene — mely most is meghívó nélkül arczátlankodott, meg akarta dermeszteni a ritka jókedvet, — ha ez nem sike­rült neki, csak azért is felhangzott a „Ne hadd magad Schlezinger“ és „soha sem halunk meg“ is­meretes nemzeti jellegű báli műszavak — aztán közbe-küzbe meg a dualisztikus : Gigerl sein, das ist fein Gigerl kann nicht jeder sein .... Végre a kitartás győzedelmeskedik az ádáz ellenen, lehet mivel Petőfi szerint olyat nevettünk jókedvünkben szeme közé, hogy úgy 8 óra körül végre megpukkadt szól uram mérgében — és ek­kor a színes lampionok, transparentek, rakéták meggyujthatók voltak. Ad vocem lampionok — felemlítem, hogy a tánezhelyiség — mely a természeti báj idylli zo- mánczával ékeskedett — azonkívül is ízlésesen volt feldíszítve. De volt ám olyan helyiségről is gon­doskodva, hol a Bacchusz-kultusz hívei is egész kedélyesen mutathatták be áldozataikat; de ne gondolja ám senki, hogy azért a bájos Terpsichore meg lett rövidítve: igaz ugyan, hogy két istenség­nek egyszerre kissé bajos hódolni, de mi „siller“ imádók — a nagy Schillerrel tartottuk, hogy: Kaum dass ich Bacchusz den Lustigen habe, Kommt auch schon Amor der fröhliche Knabe. Amor, és pedig az a tegzes kópé tudvalevőleg, aki Terpsichorénak uszályhordozója szokott lenni. Volt tehát tűz — nemes tűz — mint mondám a bájos tánezosnők szemeiben, a lelkesedés és jókedv láng­jai csakúgy csapkodtak, a szellem szikrái meg pattogtak — veszélyes állapot — de hát a tűzoltó nemcsak a „virtigli“ hanem a leendő is azért tűz­oltó, hogy védekezzék a mennyire lehet — ;— — teszem magam részéről a következő védőeszközt ajánlanám a tüzet fogó egyénnek, hogy t. i. reci­tálja el tánczközben többször a mit I. Ferencz a francziák szellemes királya irt fel gyémántgyűrűvel palotája egyik ablakára : „Souvent femme varié, Bien föl qui s’y íie.“ (A nő gyakran változó Balga a benne megbizó. (Pardonez Mesdames) Eátérve tárgyunkra, mondhatom, hogy. az er­kölcsi siker igen szép volt, a mi részben a vidék értelmisége támogatásának is volt betudható, mely a rossz időjárás daczára is szép számmal volt képviselve, fogadják érte ez utón is köszönetünket. Hálaérzet fog el bennünket annak regisztrálása közben is, hogy szeretett országgyűlési képviselőnk, nagyságos Kämmerer Ernő ur, aki mindig pártolója volt még a választókerületében jelentkező üdvös mozgalmak­nak, most is .jelét adta érdeklődésének, a mennyi­ben jegyét 5 frttal váltotta meg. Egy asztaltársaság 2 frtot küldött. Jegyeiket még megváltották : Horváth László ez. kanonok 1 frttal, Feliinger Gyula diósberényi plébános 2 frttal és Piszter Alajos naki jegyző 3 frttal. .Felülfizettek pedig : Szabó Mihály szántói jegyző 2 2 frt, Strasser Sándor 2 frt, Neu Pál 1 frt, Nagy József 1 frt, Steiner Náthán és családja 1 frt, Arany Károly 1 frt, Németh Géza 50 krt, Müller Ignácz 50 krt, Deutsch Manó 50 krt, Klein Lipót 1 frt, Flaschner Jenő 50 krt, Pick La­jos 50 krt. Hirschfeld Vilmos 50 krt és Berger Sándoa 50 krt. Fogadják ez utón a rendezőség mély köszö­netét. Most jövök b. engedelmével a point de re- sistance-hoz, a hölgykoszoru bemutatásához. Jelen vottak pedig a következő asszonyok: Nagy Jó­zsefire (Diós-Berény), Dőry Míklósnó, Kétyinó, Arany Ká- rolyné (Nosztán), Singer Adolfnó, Steiner Náthánné, Fischer Józsefné, Reiszner Bélánó (Kónyi), dr. Békéssy Nándornó, Szabó Mihálynó (Szántó), Steiner Salamonná stb. Leányok : Gyimóthy Sarolta (Diós-Berény), Nagy nővérek (Diós-Berény), Szabó Csilla, (Szántó), Niiller Flóra, Reisner Irma (Kónyi), Steiner Mari, Kohn Gizella, Arany Hermina (Nosztán), Steinor Gizella (N.-Eajom), Bajó Ilonka (Lápafő). Döry Bü- zsike (Szegzárd), Singer Hennin, Varga kisesszony (Nak), Fischer Teréz, Faragó Etel, Gross nővérek stb. Megemlítem még, hogy a négyest 30 pár tánczol ta. Ha tehát az anyagi sikert jó részt a szél ron­totta is el (körülbelül 50 frt jövedelem mutatkozik), azért még sem volna kívánatos a szélcsend — fel­állítandó tűzoltóságunk ügyében, de erős a hitem, hogy Döry Miklós helybeli jegyző ur buzgalma és erólye meg fog bennünket óvni ettől az eshe­tőségtől, ő volt az eszme megpenditője, a juniális- nak tervezője és egyik buzgó rendezője, siker ko­ronázza működését a jövőben is ! A mikor a rózsás ujju Auróra' megjelent a láthatáron, még mindig javában folyt a mulatság, én pedig megfázva bár, de törve nem kocsira ül­tem, búcsúi intve a vendégszerető hölgyeknek, azok még egyszer susogták egymás közt: szép volt, nagyon szép volt! Kreisler Gyula. T A 2T t G Y. A szekszárd-vidéki r. kath. tanító-egylet közgyűlése. A szekszárdi, bonyhádi és dunaföldvári espe­reskerületekből alakult „Szekszárd-vidéki róm. kath. tanitó-egylet“ folyó évi junius hó 26-án Tolnán tar­totta évi rendes közgyűlését. Miké György egyleti elnök melegen üdvözölte a jelen levő Pécliy József egyházkerületi tanfel­ügyelőt, Element Ferencz kir. s. tanfelügyelőt és a szépszámú egyleti tagokat; szellemes beszédjé­ben kifejezést adott annak, hogy mennyire örvend valahányszor a tanítók körében lehet, kik valóban megérdemlik az emberiség tiszteletét, becsülését; mert felette fontos hivatást töltenek be, majd ki­tartó munkásságra, szorgalomra hívta fel a pálya­társakat. Keferált a választmány működéséről és a gyűlést megnyitódnak nyilvánította. Péchy József erre, ő nála már megszokott lelkesedéssel üdvö­zölte a taniigy szerény munkásait s beszédjét Mikó György elnök éltetésével fejezte be. Ezután Koszorú István alelnök a „Theoria és prakszis“ czimii té­telről értekezett. . Elnöki indítványra a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a kerület volt or­szággyűlési képviselőjének azon nemes tettéért, hogy id. Geng József veterán tnitó arczképét lefestette és azt a tolnai róm. kath. népiskolának adományozta, így akarta a neraesszivu taniigybarát tiszteletét és háláját leróni volt tanítójának, a ki félszázadot meghaladó időt tölt már a tanítói küzdelmes pályán. Abaffy József pénztárnok jelentése szerint a múlt évben a bevétel volt: 232 frt 40 kr, a ki­adás 12 frt 1 kr, pénztári maradvány 220 frt 39 kr. A jelentés tudomásul vétetett és határozatba ment, hogy a hátralékos tagtársak a pénztárnok által felszólitatnak, miszerint tartozásaikat mielőbb fizessék be az egylet pénztárába. Sajnálattal vette a közgyűlés tudomásul, hogy ifj. Bencze István dunaföldvári apát-plébános és a róm. kath. segély-alap bizottságának elnöke széles­körű elfoglaltsága miatt nein jelenhetett meg és hogy eddig viselt tisztségéről visszavonhatlanul le­köszönt. A segély-alapról Írásban beküldött jelen­tés felolvastatott, ifj. Bencze István apátnak a köz­gyűlés hosszú éveken az egylet érdekében teljesí­tett szolgálataiért jegyzőkönyvi köszönettel adózott s lemondását elfogadván, helyette elnökké Mikó György választatott meg. Ezután a közgyűlés megvitatta a IV-ik egye­temes orsz. tanító gyűlésre kitűzött tételeket. Több­szörösen felszólaltak s észrevételeket tettek : Mikó György, Koszorú István, Element Ferencz, Horváth Ignácz, Szeder Gábor, Bitter Péter, Lehrer József. A közgyűlésben történt megállapodás figye­lembe vételével határozati javaslat elkészítésével Koszorú István szekszárdi, Szeder Gábor grábóczi, Horváth Ignácz szekszárdi, Bitter Péter apari, Lehrer József dunaföldvári tanítók bízattak meg. A jövő közgyűlés Szekszárdon lesz megtartva. Kálmán Károly bemutatta „Ismeretterjesztő 01vasó-könyv“-ót, mely valóban hézagpótlónak mondható, a mennyiben még ily beosztású könyv eddig nem jelent meg a könyvpiaczon. Uj tagokul felvétettek : Fájth Lajos szekszárdi s. lelkész és Nemes Győző kajdacsi kántor-tanitó. A sikerült gyűlés Mikó György elnök élteté­sével délután 1 órakor véget ért. A gyűlés után a „Sorházban“ tartatott meg a bankett, melyen mintegy 40-en vettek részt. A szekszárdi izr. népiskolában junius hó 26-án és 27-én tartották meg az évi zárvizsgákat nagyszámú vendégek előtt, s a vizsgálatok eredmé­nye minden tekintetben megfelelt a legszigorúbb bírálatnak is. A tanhatóság részéről jelen volt V a- razsdy Lajos tanfelügyelő, az iskolaszék részé­ről pedig, mint vizsgálati biztosok K r ó n Sámuel, Dr. Lévai Ignácz, Dr. Pirnitzer Béla és Bátori Dezső. A IF. Y. és YI. osztály tanítóját Berger Benőt már ismerjük mint kiváló és buzgó tanerőt. A II. és III-ik osztályt Fischer Jenő ideiglenes tanító vezeti, kinek tehetségét az iskolaszék azzal jutalmazta, hogy fizetésfelemeléssel már, a jövő évadra is meghívta. A vizsga alkalmával működé­sének eredményéről legjobban meggyőződtünk, és őszintén mondhatjuk, hogy a hitközség e derék tanító alkalmazásával kitűnő erőre tett szert. — Az I-ső osztály tanítónője rövid ittléte alatt is a legelőnyösebben mutatta be paedagogiai képességét, kár, hogy' az izr. népiskola oly gyakran van arra utalva, hogy tanítónőt változtasson, mert mint hall­juk — e derék tanítónő is a családi élet boldog­ságával cseréli fel a tövises tanítói pályát. I I ________._______________ tmmm

Next

/
Thumbnails
Contents