Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-01-11 / 4. szám

Melléklet január 11-iki, 4, számhoz. — Az influenza Szekszárdon. Ez a veszedel­mes s gyakran szomorú kimenettel végződő beteg­ség városunkban is erősen garázdálkodik ; nem ki- kimélte meg már megyénk szeretett alispánját, Si­mon t s i t s Belát sem, ki napok óta kénytelen az ágyat és szobát őrizni, kire — mint a munka és folytonos tevékenység egyik legkiválóbb embe­rére — igen kellemetlenül hat ez az erőt fogyasztó lázas betegség. Legutóbb pedig a megyeház bájos és szeretőire méltó asszonyát, Simontsits Bé- láné őnságát is akadályozza a jótékonyság és a tár­sas-élet terén kifejtett üdvös működésében ; a kö­zönség osztatlan szeretete és őszinte rokonszenve óhajtva várja, hogy a kellemetlen vendég mihama­rabb távozzék a munka, jótékonyság és szeretetre- móltóság eme képviselőitől; Totth Ödön ügyvé­det ; a megyei s a szekszárdi társas-élet kiváló, előkelő alakját szintén az uralkodó betegség az ágyhoz köti. Lapunk fenkölt szellemű, bájos mun­katársát, N o g á 1 1 Károlyné urhölgy őnságát, a „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“ és a „Szekszárd Vi­déke“ annyira kedvelt „öregasszonyát“ szin­tén ez az alkalmatlan vendég látogatta megy kit ép ezért a szerdán megjelenendő „Tolnamagyei Höl­gyek Lapja“ ezúttal alkalmasint az olvasóközönség őszinte sajnálatára nélkülözni kénytelen. Lapunk szerkesztője pedig ebben a betegségben már a visz- szaesők közt van, mert a karácsonyi ünnepek alatt át kellett szenvednie. Szekszárdon eddig hiteles or­vosi nyilatkozat szerint 1000-nél többen érzik az influenza egészségölő hatását, de szerencsére eddi- geló halálos kimenettel még nem végződött. ■ — Pöinitz Pávó bodnakupi vándorló órás fü­gében mérget vett be s a szekszárdi kórházba be- állítva — bevallotta tettét, s ott nemsokára mérge­zés következtében meghalt. MEGYEI HÍREK.-- Ováczió egy tábornoknak. Mádi Kovács György cs. és kir. altábornagy — megyénk egyik kitűnőségének tiszteletére, a kolozsvári úri kaszinó bankettot rendezett elbucsuzása alkalmából. Gróf Eszterházy Kálmán mondott felköszöntőt a távozó altábornagyra, ki meleg szavakban fejezte ki köszö­netét. Mint értesülünk, az altábornagy ur uj állomás helyére, Székesfejérvárra már megérkezett, hol igen rokonszenves fogadtatásban részesült. — Bakancs szállítás. A honvédségi felsze­relések kiegészítése czóljából a folyó évbén kivéte­lesen nagyobb mennyiségű és pedig körül-belül 34.000 [pár bakancs beszerzése válik szükségessé, a honvédelmi miniszter e bakancsok szállítását, a kisiparra fogja bízni s azért a kereskedelmi mi­niszter ez ügyben leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, hogy e szállítás keresztülvitelé­telmeznek : „ugyan ki volna méltó rám?“ Mintha bizony a nőknek olyan nehezükre esnék, hogy egy parányi szeretetreméltóságot színleljenek ? ! Látja asszonyom 1 ennek a kicsi kékruhás lány­kának lelke még oly üde, mint arczvonásai, kedé­lye romlatlan, egészben olyan, mint „azúr kék égen a tavaszi hajnalpir!“ (Nem szeretem a ha­sonlatokat, de ezt engesztelésül cserébe adom ke­gyednek Lóvay barátom „hóba temetett aszaltszil- vájáórt.“) E lányka még nem számit s minor mu­lat, mulatsága után érdeklődik, s nem az iránt, a kivel mulat! íme magyarázatom asszonyom ! Köszönöm 1 He ön nagyon sötét üvegen át szemlél! A mi nőink nem ilyenek, a mi leányaink föltétlenül jobb nevelésüek 1 Nem is őket értettem ; hiszen csevegésünk az általánosság terére vitt bennünket s tulajdonképen még mindég Priscilla és Krimhilda alakjainak lé­lektani lehetősége fölött elmélkedtünk ! He hal Iga! . . már a souppó csárdást kezdik — .— szabad kér­nem asszonyom ? * A kedélyes mulatság virradásig tartott s a csarnok könyvtárának szépen jövedelmezett! R. L. Szekszárd "Vr icLéke. nek eszközlésére közreműködjenek. AJ pécsi kamara ennek megfelelőleg— miután ezen szállítás kiírása által a magyar kisiparosoknak sokszor hangoztatott kívánsága teljesüléséhez ismét közelebb vitetik, ke­rületének érdekelt egyes iparosaihoz, va'amint az ipartestületekhez köriratot intézett, melyben őket a szállításban való részvételre fölhívja, illetőleg a tes­tületek elnökségeit fölkéri, hogy az ügy érdekében minél szélesebb körben űzzenek propagandát. A szállítási föltételek, melyek ez alkalommal a szállí­tókra nézve igen előnyösek, (a szállítható mennyi­ség minimuma 300 pár, páronként 5 frt 2 krnyi ár mellett), az ipartestületek, valamint a kereske­delmi és iparkamara helyiségében megtekinthetők, a moly alkalommal a kívánt fölvilágositások is kész­séggel meg fognak adatni. A vállalkozók jelentke­zési határideje folyó hó 20-ika. — Magán jellegű elemi népiskola nyithatási engedély. Schön Riza okleveles tanítónőnek Hőgyé- szen egy magán jellegű elemi népiskola oyithatá- sára a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister engedélyt adott. — Fillokszera, influenza és regálea, ezen három kérdés vagy tárgy van e mai napirenden, minthogy b. lapja ezen harmadikról is már czik- kezett, engedjen nekem is abba és ahhoz nézetei­met nyilvánítani. Mi az első kettőt illeti az ellen alig van orvosság, a harmadikat illetőleg, ha a ha­tóság ahhoz nem nyúl és nem lesz gondja rá, mit alig hiszek : szintén betegség lesz a szegény népre nézve, mert az áll, hogy a népnek kell, hogy oly­kor, kivált ha a nehéz mezei munkát végzi, itallal táplálja magát. Hogy ezen kérdés oly későn és az utolsó perczben döntetett el, nagy hiba volt. Nem volt ideje a községeknek, ebbe magukat tájékozni és úgy rendezni a dolgot, hogy a kincstár is meg­felelőleg az övét megkapja, a községekre is némi haszon háromolhatott volna és a nép sem lett volna a zsarolásnak kitéve. A községek, mint hallom más megyében és községekben úgy is cselekedtek. Meg­látták azon egyéneket, kik eddig is ezen üzlettel foglalkoztak és eleve megegyeztek. Péter, Pál, Ja­kab, Fülöp, ki mennyit azért vagy ezért vagytok hajlandó fizetni, úgy hogy élni és élni hagyni és a községnek is valami maradjon. És úgy is történt. Nincs ott kitéve a nép a zsarolásnak, a concurentia meg van és iparkodnak is jó és a megfelelő áron adni. Nálunk pedig ez nem igy történt, azaz sok helyen bórőnek lett kiadva, mely a kizárólagos jo­got úgy értelmezi és ki is akarja használni, hogy bármilyen italt és bármilyen drágán ad,az ő kénye- kedvétől függ. Lehetett ezt már a múlt évben is észlelni, midőn ezen szabadalom némileg már ak­kor is meg volt adva, tudok is oly helyet hol 8 — 10 kros bor 30—40 krért, 20 kros 60 krért méretett. Pálinka meg pláne, mely krumpli vagy répa-spi­rituszból készült és literje 22—23 krba van 50 kr­ért, az úgynevezett Hurchzug vagy törkölynek ne­vezett 25—30 kros 60 krért méretett, tudok sok ily helyet, ha nem is mindenhol. Nézzük csak az idei 4. számú Egyetértést, mely a helyes számítást a szeszből előállított pálinkának nézve ecseteli, de ez csak oly helyen történik, hol concurentia van, hát miért legyen nálunk oly pálinka 50 kr literje, más­hol pedig 28 kr, ez már csakugyan zsarolás. Hal­lom, hogy egyik járásunk derék főszolgabirája egy ily korcsmárost zsarolás végett 100 frtban marasz­talta el, mit az illető azon ideig és az okból már száz­szor megórdemlett volna. Itt az ideje, hogy a ha­tóság ebbe intézkedjék a jár. szolgabiróság minden községében, miután különféle bor árak vannak, tudja meg a rendes bor árát és minthogy hallatszik, hogy az ujabbi bérlők 5—6 irtot szednek a bor után hektoliterenként — hol 8—10 kr a bor ára, 16 krban megállapítani, hol 10—12 kr, ott 20 frtba és igy tovább. A bor minőségére pedig a község elöljárósága és közegészségügyi bizottsága szigorúan utasitassék felügyelni a pálinkára nézve pedig még nagyobb figyelmet kell fordítani, már ezt annál inkább is, mivel látjuk, hogy az illető bérlők, ha a bor és sör- mérést kiadják is, a pálinkát föntartják maguknak, mert ebből roppant nagy haszon háramlik rájuk ; — vannak talán azért kivételes helyek és bérlők — de legtöbb helyen a nép zsaroltatik a borzasztóan felemelt borárakkal Ozora, — Báta község panasza. Háta község szá­mos birtokosa képviseletében dr. Györfiy Gyula ügyvéd, orsz. képviselői panaszt emelt Teleki Géza gr. belügyminiszternél a Báta község önkormány­zatában, háztartásában, vagyon- és pénzkezelésében fenforgó rendellenességek és bizonyos hatósági köze­gek visszaélései miatt. A panasz a szabályszerű eljárás, illetőleg a vizsgálat foganatosítása végett Tolnamegye alispánjának adatott ki. Hr. Györfiy Gyula panaszában azt adta elő, bogy a községi elöljáróság, élén a bíróval és jegyzővel, a községi felelős őrök fizetése címén a község lakóit 2000 frtig szokta évenkint megadóztatni, holott e címen csak 1300 frt volt tényleg megállapítva és kifizetve ; a 700 frt külömbözetet az elöljáróság bűnös módon saját czéljaira fordította. Az elöljáróság a község lakosaitól évek lioszu során át a községi búzát pon­tosan beszedte, de azokról soha senkinek be nem számolt. A községi pénztárosi állás 1887. deczom- ber 31-ike óta szabályszerűen betöltve nem lett. A szabályszerűen és töröényesen megválasztott pénz­táros ugyanis nem foglalhatta el állását, mert elődje a ki a bűnös üzel.meknek részes volt, meg nem válhatott állásától a né kül, hogy társait és magát veszélybe ne döntse. Az alispán foganatosította is a vizsgálatot, melynek folyamán a fölmerült pana­szok nagyreszt beigazoltattak és a vizsgálat ered­ményéhez képest a községi pénztáros és az elöljáró­ság ellen megindították a fegyelmi vizsgálatot. A teljesített vizsgálattal azonban a panaszosok meg nem elégedtek. Hr. Györfiy Gyula újra terjedelmes beadványt intézett a belügyminiszterhez, melyben a képviselőtestülettel szemben az 1886. évi XXII. t. ez. 61. §-ának alkalmazását és azt kéri, hogy az elöljáróság ellen a fegyelmi vizsgálat a felfüggesz­tés alkalmazása mellett rendeltessék el. Végül kéri, hogy a közigazgatási visszaélések felülvizsgálására egy miniszteri biztos küldessék ki. E beadvány foly­tán Tolnavármagye törvényhatósága, az alispán el­nöklete alatt Szigeth Gábor dr. és Fejős Imre bi­zottsági tagokból, a tiszti ügyészből és a számvevő­ségből álló bizottságot küldte ki a beadványban fel­sorolt újabb panaszok megvizsgálására. Györfiy Gyula dr. most a belügyminisztertől azt kéri, hogy a vizsgálat teljesítésében ő is részt vehessen. — Am, kir. korcsmák január 1-ével életbe léptek. Minden nyilvános helyen aranyos rámába bújta ott diploma hirdeti a tulajdonos ebbeli jussát s a kik elfeledtek engedélyt kérni, azok vagy be­csukhatnak, vagy barátságból mérhetnek bort vagy schnapszot s a vevő loyalitására van bízva, hogy fizet-e vagy adós marad, mert a ki engedély nél­kül árul, azt nagy veszedelem éri. — Késelő agardiak. Sági József agárdi la­kost társai Kilián István és Málinger József az ut- czán megtámadták és rajta több súlyos testi sértést okoztak; a tetteseket Agárd község elöljárósága feljelentette. — Egy pénzhamisító banda felfedezése. A Sz. és V. a következőket Írja : Sárbogárdon valami Angyalné neyü özvegy asszonynál a múlt évben sűrűn jelentek meg egészen ismeretlen egyének, kik ott külön szobát bérelve, valóságos titkos confe- rentiákat tartottak ottani és vidékbeli lakosokkal. Ámde ez a rejtélyes állapot nem sokáig tartott, mert az ottani csendőrség kitűnő éber parancsnoka, Bán őrmester addig járt utánuk, mig végre leál- czázta a díszes társaságot, kik nem voltak mások, mint Balikó Imre tamási gépész kovács, Tóth Görgy uzdi kovácsmester főmatadorok és egy ra­kás könyen hivő, rászedett áldozat, kik közül kettőt épen akkor csíptek el, midőn a két matador elfo­gását hírül véve, a vasúton Pincehely felé meg­illanni akartak. Ha e két egyént el találják szalasz- tani, a rejtély máig sem lett volna megoldva, mi­vel Balikó és társa egész jámbor képpel avval igye­keztek az őrmestert zavarba hozni, hogy ők leány­nézőbe vannak, egyszersmind épületfákat szándé­koznak vásárolni. — Az igaz, hogy volt náluk 200 forint és az őrmester könyen felsülhetett volna. — Ámde az őrmester tapasztalt ember e téren, a hazudozás mit sem használt, vasútra ültette őket, s meg sem ált velők Tamásiig, ahol aztán a rejtély is szépen megoldást nyert. Ugyanis Bálikénak ottani műhelyében, valamint Tóthnak uzdi magányában

Next

/
Thumbnails
Contents