Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-01-11 / 4. szám

Melléklet január 11-iki, 4, számhoz.

— Az influenza Szekszárdon. Ez a veszedelmes s gyakran szomorú kimenettel végződő betegség városunkban is erősen garázdálkodik ; nem ki- kimélte meg már megyénk szeretett alispánját, Simon t s i t s Belát sem, ki napok óta kénytelen az ágyat és szobát őrizni, kire — mint a munka és folytonos tevékenység egyik legkiválóbb emberére — igen kellemetlenül hat ez az erőt fogyasztó lázas betegség. Legutóbb pedig a megyeház bájos és szeretőire méltó asszonyát, Simontsits Bé- láné őnságát is akadályozza a jótékonyság és a társas-élet terén kifejtett üdvös működésében ; a közönség osztatlan szeretete és őszinte rokonszenve óhajtva várja, hogy a kellemetlen vendég mihamarabb távozzék a munka, jótékonyság és szeretetre- móltóság eme képviselőitől; Totth Ödön ügyvédet ; a megyei s a szekszárdi társas-élet kiváló, előkelő alakját szintén az uralkodó betegség az ágyhoz köti. Lapunk fenkölt szellemű, bájos munkatársát, N o g á 1 1 Károlyné urhölgy őnságát, a „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“ és a „Szekszárd Vidéke“ annyira kedvelt „öregasszonyát“ szintén ez az alkalmatlan vendég látogatta megy kit ép ezért a szerdán megjelenendő „Tolnamagyei Hölgyek Lapja“ ezúttal alkalmasint az olvasóközönség őszinte sajnálatára nélkülözni kénytelen. Lapunk szerkesztője pedig ebben a betegségben már a visz- szaesők közt van, mert a karácsonyi ünnepek alatt át kellett szenvednie. Szekszárdon eddig hiteles orvosi nyilatkozat szerint 1000-nél többen érzik az influenza egészségölő hatását, de szerencsére eddi- geló halálos kimenettel még nem végződött. ■

— Pöinitz Pávó bodnakupi vándorló órás fügében mérget vett be s a szekszárdi kórházba be- állítva — bevallotta tettét, s ott nemsokára mérgezés következtében meghalt.

MEGYEI HÍREK.-- Ováczió egy tábornoknak. Mádi Kovács György cs. és kir. altábornagy — megyénk egyik kitűnőségének tiszteletére, a kolozsvári úri kaszinó bankettot rendezett elbucsuzása alkalmából. Gróf Eszterházy Kálmán mondott felköszöntőt a távozó altábornagyra, ki meleg szavakban fejezte ki köszönetét. Mint értesülünk, az altábornagy ur uj állomás helyére, Székesfejérvárra már megérkezett, hol igen rokonszenves fogadtatásban részesült.

— Bakancs szállítás. A honvédségi felszerelések kiegészítése czóljából a folyó évbén kivételesen nagyobb mennyiségű és pedig körül-belül 34.000 [pár bakancs beszerzése válik szükségessé, a honvédelmi miniszter e bakancsok szállítását, a kisiparra fogja bízni s azért a kereskedelmi miniszter ez ügyben leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, hogy e szállítás keresztülvitelételmeznek : „ugyan ki volna méltó rám?“ Mintha bizony a nőknek olyan nehezükre esnék, hogy egy parányi szeretetreméltóságot színleljenek ? !

Látja asszonyom 1 ennek a kicsi kékruhás lánykának lelke még oly üde, mint arczvonásai, kedélye romlatlan, egészben olyan, mint „azúr kék égen a tavaszi hajnalpir!“ (Nem szeretem a hasonlatokat, de ezt engesztelésül cserébe adom kegyednek Lóvay barátom „hóba temetett aszaltszil- vájáórt.“) E lányka még nem számit s minor mulat, mulatsága után érdeklődik, s nem az iránt, a kivel mulat! íme magyarázatom asszonyom !

Köszönöm 1 He ön nagyon sötét üvegen át szemlél! A mi nőink nem ilyenek, a mi leányaink föltétlenül jobb nevelésüek 1

Nem is őket értettem ; hiszen csevegésünk az általánosság terére vitt bennünket s tulajdonképen még mindég Priscilla és Krimhilda alakjainak lélektani lehetősége fölött elmélkedtünk ! He hal Iga! . . már a souppó csárdást kezdik — .— szabad kérnem asszonyom ?

*

A kedélyes mulatság virradásig tartott s a csarnok könyvtárának szépen jövedelmezett!

R. L.

Szekszárd "Vr icLéke.

nek eszközlésére közreműködjenek. AJ pécsi kamara ennek megfelelőleg— miután ezen szállítás kiírása által a magyar kisiparosoknak sokszor hangoztatott kívánsága teljesüléséhez ismét közelebb vitetik, kerületének érdekelt egyes iparosaihoz, va'amint az ipartestületekhez köriratot intézett, melyben őket a szállításban való részvételre fölhívja, illetőleg a testületek elnökségeit fölkéri, hogy az ügy érdekében minél szélesebb körben űzzenek propagandát. A szállítási föltételek, melyek ez alkalommal a szállítókra nézve igen előnyösek, (a szállítható mennyiség minimuma 300 pár, páronként 5 frt 2 krnyi ár mellett), az ipartestületek, valamint a kereskedelmi és iparkamara helyiségében megtekinthetők, a moly alkalommal a kívánt fölvilágositások is készséggel meg fognak adatni. A vállalkozók jelentkezési határideje folyó hó 20-ika.

— Magán jellegű elemi népiskola nyithatási engedély. Schön Riza okleveles tanítónőnek Hőgyé- szen egy magán jellegű elemi népiskola oyithatá- sára a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister engedélyt adott.

— Fillokszera, influenza és regálea, ezen három kérdés vagy tárgy van e mai napirenden, minthogy b. lapja ezen harmadikról is már czik- kezett, engedjen nekem is abba és ahhoz nézeteimet nyilvánítani. Mi az első kettőt illeti az ellen alig van orvosság, a harmadikat illetőleg, ha a hatóság ahhoz nem nyúl és nem lesz gondja rá, mit alig hiszek : szintén betegség lesz a szegény népre nézve, mert az áll, hogy a népnek kell, hogy olykor, kivált ha a nehéz mezei munkát végzi, itallal táplálja magát. Hogy ezen kérdés oly későn és az utolsó perczben döntetett el, nagy hiba volt. Nem volt ideje a községeknek, ebbe magukat tájékozni és úgy rendezni a dolgot, hogy a kincstár is megfelelőleg az övét megkapja, a községekre is némi haszon háromolhatott volna és a nép sem lett volna a zsarolásnak kitéve. A községek, mint hallom más megyében és községekben úgy is cselekedtek. Meglátták azon egyéneket, kik eddig is ezen üzlettel foglalkoztak és eleve megegyeztek. Péter, Pál, Jakab, Fülöp, ki mennyit azért vagy ezért vagytok hajlandó fizetni, úgy hogy élni és élni hagyni és a községnek is valami maradjon. És úgy is történt. Nincs ott kitéve a nép a zsarolásnak, a concurentia meg van és iparkodnak is jó és a megfelelő áron adni. Nálunk pedig ez nem igy történt, azaz sok helyen bórőnek lett kiadva, mely a kizárólagos jogot úgy értelmezi és ki is akarja használni, hogy bármilyen italt és bármilyen drágán ad,az ő kénye- kedvétől függ. Lehetett ezt már a múlt évben is észlelni, midőn ezen szabadalom némileg már akkor is meg volt adva, tudok is oly helyet hol 8 — 10 kros bor 30—40 krért, 20 kros 60 krért méretett. Pálinka meg pláne, mely krumpli vagy répa-spirituszból készült és literje 22—23 krba van 50 krért, az úgynevezett Hurchzug vagy törkölynek nevezett 25—30 kros 60 krért méretett, tudok sok ily helyet, ha nem is mindenhol. Nézzük csak az idei 4. számú Egyetértést, mely a helyes számítást a szeszből előállított pálinkának nézve ecseteli, de ez csak oly helyen történik, hol concurentia van, hát miért legyen nálunk oly pálinka 50 kr literje, máshol pedig 28 kr, ez már csakugyan zsarolás. Hallom, hogy egyik járásunk derék főszolgabirája egy ily korcsmárost zsarolás végett 100 frtban marasztalta el, mit az illető azon ideig és az okból már százszor megórdemlett volna. Itt az ideje, hogy a hatóság ebbe intézkedjék a jár. szolgabiróság minden községében, miután különféle bor árak vannak, tudja meg a rendes bor árát és minthogy hallatszik, hogy az ujabbi bérlők 5—6 irtot szednek a bor után hektoliterenként — hol 8—10 kr a bor ára, 16 krban megállapítani, hol 10—12 kr, ott 20 frtba és igy tovább. A bor minőségére pedig a község elöljárósága és közegészségügyi bizottsága szigorúan utasitassék felügyelni a pálinkára nézve pedig még nagyobb figyelmet kell fordítani, már ezt annál inkább is, mivel látjuk, hogy az illető bérlők, ha a bor és sör- mérést kiadják is, a pálinkát föntartják maguknak, mert ebből roppant nagy haszon háramlik rájuk ; — vannak talán azért kivételes helyek és bérlők — de legtöbb helyen a nép zsaroltatik a borzasztóan felemelt borárakkal Ozora,

— Báta község panasza. Háta község számos birtokosa képviseletében dr. Györfiy Gyula ügyvéd, orsz. képviselői panaszt emelt Teleki Géza gr. belügyminiszternél a Báta község önkormányzatában, háztartásában, vagyon- és pénzkezelésében fenforgó rendellenességek és bizonyos hatósági közegek visszaélései miatt. A panasz a szabályszerű eljárás, illetőleg a vizsgálat foganatosítása végett Tolnamegye alispánjának adatott ki. Hr. Györfiy Gyula panaszában azt adta elő, bogy a községi elöljáróság, élén a bíróval és jegyzővel, a községi felelős őrök fizetése címén a község lakóit 2000 frtig szokta évenkint megadóztatni, holott e címen csak 1300 frt volt tényleg megállapítva és kifizetve ; a 700 frt külömbözetet az elöljáróság bűnös módon saját czéljaira fordította. Az elöljáróság a község lakosaitól évek lioszu során át a községi búzát pontosan beszedte, de azokról soha senkinek be nem számolt. A községi pénztárosi állás 1887. deczom- ber 31-ike óta szabályszerűen betöltve nem lett. A szabályszerűen és töröényesen megválasztott pénztáros ugyanis nem foglalhatta el állását, mert elődje a ki a bűnös üzel.meknek részes volt, meg nem válhatott állásától a né kül, hogy társait és magát veszélybe ne döntse. Az alispán foganatosította is a vizsgálatot, melynek folyamán a fölmerült panaszok nagyreszt beigazoltattak és a vizsgálat eredményéhez képest a községi pénztáros és az elöljáróság ellen megindították a fegyelmi vizsgálatot. A teljesített vizsgálattal azonban a panaszosok meg nem elégedtek. Hr. Györfiy Gyula újra terjedelmes beadványt intézett a belügyminiszterhez, melyben a képviselőtestülettel szemben az 1886. évi XXII. t. ez. 61. §-ának alkalmazását és azt kéri, hogy az elöljáróság ellen a fegyelmi vizsgálat a felfüggesztés alkalmazása mellett rendeltessék el. Végül kéri, hogy a közigazgatási visszaélések felülvizsgálására egy miniszteri biztos küldessék ki. E beadvány folytán Tolnavármagye törvényhatósága, az alispán elnöklete alatt Szigeth Gábor dr. és Fejős Imre bizottsági tagokból, a tiszti ügyészből és a számvevőségből álló bizottságot küldte ki a beadványban felsorolt újabb panaszok megvizsgálására. Györfiy Gyula dr. most a belügyminisztertől azt kéri, hogy a vizsgálat teljesítésében ő is részt vehessen.

— Am, kir. korcsmák január 1-ével életbe léptek. Minden nyilvános helyen aranyos rámába bújta ott diploma hirdeti a tulajdonos ebbeli jussát s a kik elfeledtek engedélyt kérni, azok vagy becsukhatnak, vagy barátságból mérhetnek bort vagy schnapszot s a vevő loyalitására van bízva, hogy fizet-e vagy adós marad, mert a ki engedély nélkül árul, azt nagy veszedelem éri.

— Késelő agardiak. Sági József agárdi lakost társai Kilián István és Málinger József az ut- czán megtámadták és rajta több súlyos testi sértést okoztak; a tetteseket Agárd község elöljárósága feljelentette.

— Egy pénzhamisító banda felfedezése. A

Sz. és V. a következőket Írja : Sárbogárdon valami Angyalné neyü özvegy asszonynál a múlt évben sűrűn jelentek meg egészen ismeretlen egyének, kik ott külön szobát bérelve, valóságos titkos confe- rentiákat tartottak ottani és vidékbeli lakosokkal. Ámde ez a rejtélyes állapot nem sokáig tartott, mert az ottani csendőrség kitűnő éber parancsnoka, Bán őrmester addig járt utánuk, mig végre leál- czázta a díszes társaságot, kik nem voltak mások, mint Balikó Imre tamási gépész kovács, Tóth Görgy uzdi kovácsmester főmatadorok és egy rakás könyen hivő, rászedett áldozat, kik közül kettőt épen akkor csíptek el, midőn a két matador elfogását hírül véve, a vasúton Pincehely felé megillanni akartak. Ha e két egyént el találják szalasz- tani, a rejtély máig sem lett volna megoldva, mivel Balikó és társa egész jámbor képpel avval igyekeztek az őrmestert zavarba hozni, hogy ők leánynézőbe vannak, egyszersmind épületfákat szándékoznak vásárolni. — Az igaz, hogy volt náluk 200 forint és az őrmester könyen felsülhetett volna. — Ámde az őrmester tapasztalt ember e téren, a hazudozás mit sem használt, vasútra ültette őket, s meg sem ált velők Tamásiig, ahol aztán a rejtély is szépen megoldást nyert. Ugyanis Bálikénak ottani műhelyében, valamint Tóthnak uzdi magányában