Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-15 / 26. szám

SzeikiszáLircL "V iclélte_

— Kápolna-renoválás. A szekszárdi „Ferencz közkórház“ kápolnájának belsejét újból renoválják. A napokban kezdték meg a renoválási munkálatokat.

— Mulatságos jelenet. Vasárnap délelőtt az alsó-sétatér mellett két városi rendőr egy a lábaira rokkant legényt akart bekísérni, de az egy ezö- löpöt átölelt s'a rendőrök semmiképen se tudták letartóztatni, — aztán otthagyták. A zajra egy oldalfegyveres csendőr figyelmessé lön téve, s csak egyszeri felszólítására legényünk azonnal megindult a csendőrkaszárnya felé, a hová bekisértetett.

— Tolvaj-csemete. Pollák Ignácz helybeli! kereskedő észrevette, hogy folyó évi ápril ho első felében üzletéből több tajték szivar-szipka elveszett; — gyanúja az üzletében bevásárlás végett többször megjelent László István helybeli czi- pésztanonezra volt, a miért is nevezett ellen a feljelentést a szekszárdi csendőrségnél megtette; — ezen feljelentés folytán a csendőrség László Istvánt felelősségre is vonta, a ki erre kivallotta, miként a gazdájánál dolgozó segédek biztatására Pollák Ignácz üzletéből 7 darab szivar-szipkát ellopott, s azok egy részét a segédeknek potom árért el is adta. A csendőrség a feljelentést ennek folytán megtette a szekszárdi kir. járásbíróságnál, a hol is — reméljük — hogy a szurkos kezű ezi- pósz tanoncz méltó büntetésben részesül.

— A Pirnítzer-féle kereskedő ezég már költözködik palotaszerü uj házába. Vásárkor volt az első, kisebb-féle megnyitás.

— Bórmálási ajándékoknak igen csinos, szép és a maga nemében páratlan, a legújabb kor vívmánya szerinti gömbölyű és szegletes aranymet- szetü, 0 h a g r i n bőrkötésű, kristály-lemez, s e- 1 y e m b á r s o n y, valódi csontkötésű franczia véretekkel ellátott — részint saját készítményei — magyar és német imakönyvek kaphatók F er en ez Gyula szekszárdi könyvkötőnél. Volt szerencsénk ezen törekvő iparos üzletében a nevezett imakönyveket megtekinteni; az árak a mai viszonyokhoz mérve feltűnő olcsóra vannak szabva, ugyanis 25 krtól 12 írtig terjednek. Méltó elismeréssel szólhatunk róla, menten minden reklám csinálástól, jó érzéssel kinyilváníthatjuk és ajánlhatjuk a bér- maszülők figyelmébe.

— Jégeső. Kedden délután borsónagyságu jég esett a vásosban s határunkban, és nem csekély kárt okozott a szőlők- és vetésekben, valamint a kertekben.

— Felhívjuk a nyerni akarók figyelmét Trai- ber János raözsi tanító által készített és a pécsi mű- és iparkiállitáson arany éremmel kitüntetett disz-virágasztalkára. A nagy ügyességgel készített

díszes tárgy ki lesz sorsolva s jelenleg Kram mer Vilmos könyvkereskedésében van kiállítva.

— A bérmálás közeledtével Pollák Ignácz helybeli solid kereskedő különféle mennyiségű, mindennéven nevezendő ajándék tárgyakat hozatott hazánk s a külföld legnagyobb áruházaiból, mely tárgyak úgy hasznosságuknál, valamint kellemes meglepetés es ajándék voltuknál fogva különösen ajánlhatók az illetők figyelmébe. Különben olcsóságuknál fogva megtekintésre ajánlható még a női sétaczipők 1 frt 95 kr, magas lastin ezugos czi- pők 2 frt 50 kr, olcsó áruknál fogva.

MEGYEI HÍREK:.

— Királyi adomány. A király a mucsfai ág. hitv. ev. hitközségnek iskola-épitkezési czélokra 100 frtot adott magánpénztárából.

— A főrendiházból. Az 1887—1892-iki országgyűlés IV. ülésszakának megnyitása alkalmával a naplóbiráló-bizottságba megyénk egyik kiváló főura: gróf Apponyi Sándor egyhangúlag beválasztatott. _

— Áthelyezés. A pécsi püspök Fekete Gusztáv kurdi káplánt, Szakosra helyezte át.

— A kaposvár-dombovári vasúti vonalrészen lázasan folyik a munka; rakják a talpfákat, első rendű síneket; hidakat csak ideiglenesen igazítják át, mert későbben vashidak pótolják. Száz és száz ember dolgozik a fő- és almérnökök folytonos szigorú felügyelete alatt, a nélkül, hogy a vonatok járása csak egy pillanatra is gátolva volna. Az átalakításnak junius hó Ifig készen kell lenni, mert akkor már gyorsvonatok közlekednek B.-Pest és Fiume között.

— A magy. kir. VI. számú katasteri liely- szinelési felügyelőség Pécsről értesíti lapunkat, hogy a folyó évben Tolnamegyében katasteri helyszínelés, esetleg újonnan történendő osztálybasorozás az alábbi sorrendben a következő községekben fog tartatni : Mucsi, Viddin, Diós-Berény, Kalaznó, Murga, Csibrák, Dúzs. Hőgyész, Varsád, Kölesd, Kis-Tor- más, Felső-Nána, Hidegkút.

— Csöndestüz. Pakson a aközség s az úgynevezett újváros között fekvő Kakas korcsma az éjjel leégett, minden kongatás, vagy egyéb tűzjelzés nélkül. A paksi tűzoltó-egyletnek ugyanis sem éjjeli őrsége, sem lovai nincsenek, és csak úgy értesülhetnek éjjeli tűzről, ha valaki megüzeni nekik. Az épület különben régi, rozzant alkotmány volt, kóbor mesterlegények és vásáros nép menedéke és hihetőleg bebiztosítva. Pakson még ezelőtt tiz évvel határozatba ment, hogy nádtetőre nem szabad építeni, azóta épült házak közt pedig mégis nagyon sok nádas ház van, és senki sem látja meg.

— Jegyzőválasztás. Bonyhád nagyközségben megürült jegyzői állást, e hó 7-én töltötte be az ottani képviselőtestület. Megválasztatott : Kühnel Ferencz ottani II. jegyző.

— A képviselőházbői. A képviselőház szak- bizottságaiba a következő tolnamegyei országgyűlési képviselők választattak be ; a könyvtári bizottságba: Dr. Kämmerer Ernő; a közgazdasági bizottságba : Perczel Dezső ; a közlekedési bizottságba: Szeniczey Ödön; a zárszámadási bizottságba : Boda Vilmos.

— A tolnai és mórágyi polgári olvasóegylet alapszabályai a belügyminiszter által jóváhagyattak.

— Dr. Nobel Gábor F.-Iregh községi illetőségű orvos a magyar állam kötelékéből elbocsájtatott.

— A bátaszéki dalárda 1890. évi május hó 31-én a vasúthoz czimzett vendéglőben dalestélyt tart. Beléptidij személyenként 80 kr, családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor.

—• Birka lopás. Szőke István pilisi lakos szü- rüs kertjéből folyó évi ápril 20-án 4 drb birkát és 1 drb bárányt ismeretlen tettesek elloptak.

VEGYESE K.

— A megzavart emésztés (székrekedés) komolyabb következményeket vonhat maga után, mint az e bajban szenvedők legtöbbje gondolja. Oly kórtünetek s fájdalmak, mint: vér-torlódás, szédülési rohamok, fejfájás, szívdobogás, felfúvódás, ét-vágy- talanság, lankadság stb. jelentkeznek, a nélkül, hogy az ember tudná az okát. Azonban, ha a gyógyszertárakban kapható, Brandt Richard gyógyszerész-féle valódi svájezi labdacsok (egy doboz ára 70 kr) használatával a megzavart emésztést rendbehozzuk az e bajból eredő kór-tüneteket is elenyósztetjiik. De mindig, csak is a f e h é r kereszttel vörös mezőben, s Braut Richard névaláírásával, mint védő-jegygyei, ellátott dobozokat kell kérni.

T A N Ü G Y.

Tanítói gyűlés.

A „Szekszárd központi tanitó-egylet“ folyó hó 8-án Tolnán szépen látogatott közgyűlést tartott, mely alkalommal kellemesen győződhettek meg mindazon tisztelt vendégeink, a kik megjelenésükkel megtiszteltek bennünket, hogy a tanítói kar átérzi fontos hivatását és gyűlésein ambitióval vitatja meg a tanügyi kérdéseket. A vendégek sorában láttuk Péchy József prépost-plébánost, Varasdy Lajos tanfelügyelőt, Geisz László volt országgyűlési képviselőt, ifj. Geng József intézőt, Geng Gyula bátai plébánost, dr. Wargha Pál orvost, Anderle

(a VII-ik). De szivünkhöz szól minden hangja, mert az elvesztett paradicsomban a maga boldogságának elvesztőt is siratja a költő. Adám boldogságában és boldogtalanságában a költő érzelmei hullámoznak, éppen azért közvetetlenül hatnak az érzékeny szivekre. „Adám egy igen szeretetreméltó, naiv jószivü ember ; jószive könnyen félrevezeti őt, s hamar enged első benyomásainak.“ „Megraga- dóbb, emberibb, igazán hősi, drámai a sátán alakja. Megátalkodott, gőgös ; bátorsága legyőzhetetlen ; fájdalmaiban kójeleg: szenvedélye fékezhetetlen. A szabadság édes a pokolban, ha szolgaságára gondol a mennyben.“ Hát Éva, a hősnő? Az asszonyok prototypje, asszony. Miltonnak három neje volt, egygyel élt boldogan, s az is csakhamar meghalt, mig kettővel a legnagyobb boldogtalanságban, mert nem értették meg Őt; volt tehát alkalma tanulmányozni a mi bennök édeni, s a mi daemoni, éppen azért Éva rajza mesteri, az életből merített, az asszonyok leghívebb arczképe szépségükkel, bájaikkal, gyöngédségeikkel és gyarlóságaikkal. Az egész költeményt különben kitünően jellemzi maga a fordító e soraival : „A csillagászatból, a praedestináczióról, az angyalok étkezése iés emésztése módjáról, sok más egyéb hasznos dolgokról vett unalmas és gyakran hosszadalmas leczkékért bő kárpótlást nyújtanak a költőnek magasztos képzelete, fenséges hymnusai, nagyszerű leírásai, tájképei, melyekben senki sem múlja őt

felül, s eposzát pártatlan bírálói méltán helyezik Homéré mellé ; osztozniok kell a koszorún a két költőnek, „kiknek egyike egy halandót emelt az égbe; a másik egy angyalt hozott le az égből.“

A költők fejedelméről már megjegyezte Horatius : „Indignor quandocpie bonus dormitat Ho- merus,“ ez legjobban illik az első két énekre, mezben a poklot s a bukott angyalok táborát festi. — Már maga a sátán alakja nem rokoszenves, gonoszságaitól pedig megvetéssel fordulunk el; s daczára a költő legmerészebb és legmagasabb röptű fantáziájának, van valami khaos annak festésében ; nagyon gyakran kirínak az ó-klasszikus költők utánzásai, mythologiai alakok és kifejezések. A fordítás is ezekben a leggyöngébb, sok az idegen- szerű szórend látszik, hogy a fordító még nem eléggé melegedett belé.

De annal nagyobb fény, hév és föllendülés árad el mindjárt a III. ének kezdetén. A mennyek országába, a szent fény birodalmába vezet minket a költő. És éppen a fénynek említése juttatja eszébe a saját vakságát, (tudvalevőleg, e költeményét már megvakulva mondta leányai tollába) s annyira erőt vesz rajta a fájdalom, hogy alanyisága előtérbe nyomul, s beleszövi önmagát az époszba. Lehetetlen a legmélyebb megindulás,nélkül olvasnunk ama megható sorokat, melyben vakságát festi (III. é. 43—49.)

„— — — Az évvel

Az évszakok megtérnek : soha vissza

Nem tér a nap hozzám, regg s este kedves Közelgetése, tavaszi virág,

A nyár rózsája, gulya, nyáj s az ember Isteni arcza, látománya ; e heiy’tt Felhő s örök sötétség környékez.

Elzárva lettem emberek vidám Ösvényitől, szép tudás könyve hely’tt Egy teljesen fehér lapot nyerék.“

De megnyugszik sorsában. A természet rendesen kárpótolni szokta szerencsétleneit. O is az. égi múzsában keres vigaszt, enyhületet. Itt hagyja a földi éjszakát, felszáll lelke a magasba, s keresi az örök fényt: az örök igazat, szépet, jót! Mint egy hymnus tör ki ajkán az égiek után való szóm] (III. é. 53—58.):

„Annál inkább ragyogj te égi fény Bensőmbe s lelkem minden erejét Ragyogd be; ott alkoss szemet, s ködét Űzd, tisztogasd, hogy látni, szólni tudjak Halandó szemnek láthatatlanokról.“

Valóban a titkos jelenések Íróját és Dantét kivéve, egyetlen költő sem tudott úgy beszélni a fény birodalmáról, mint Milton. Sajátságos véletlen a világirodalomban, hogy épen azoknak a költőknek a képei, festései a páratlanok, utolérhetetlenek, kik testi szemeiktől megfosztva, tényleg az égi fényhez emelkedtek, s annak fényénél örökítették meg halhatatlan müveiket. Homéros, Ossian, Milton elég bizonyíték, s az oka is meg van. Földi tárgyak, gyarlóságok nem akadályozzák szemeiket, ihletöket nem zsibbasztja emberi nyomorúság látása, a mint