Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-05-15 / 26. szám
26. szám. SzekszáTd. csütörtök, május 15. X. évfolyam. 1890. TOL1TA VÁRMEGYE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A íolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye.--------------------------------1 ... . _ _ ---------------------------------lE Iöflzexesi fcix’ : Egész évre ..........................6 frt. Fé l évre...............................3 frt. Évn egyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők.--„...■u I I iMüMiiim. tm a emu1!.! K—MB Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség: Pándzső-utoza 1022. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utoza 172. sz. Hirdetési dijaid z Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 trt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Fő munkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Geig-er Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Iskola és börtön. E két intézmény oktatója ma is az emberiségnek : egyik a jövőre, másik a múltra hat ki. Az első a fejlődő nemzedéket tanítja, hogy mit kell tennie ; a másik mit kellett volna cselekednie az életben. Az iskola a szabadság, a börtön a kényszer iskolája. Sajátságos jelenség az emberi élet történetében, hogy a börtön megelőzte az- iskolát minden nemzetnél. Nyilvános iskolák még nem voltak, mikor nyilvános börtönök már léteztek; pedig e kettő között okozati összefüggés van. A törvény mindenkivel egyformán jár el, mert ki van mondva a törvény előtti jogegyenlőség ; holott a törvénynyel összeütközők legnagyobb részének még nincs meg a szükséges erkölcsi érzéke ahhoz; nem járt iskolába, nem tanúit. A mai kor humanizmusa oda terjedt, hogy a börtön fejlődésében megelőzte az iskolát. Vannak iskolahelyiségeink, melyek börtönöknek illenének be, ellenben vannak börtöneink, melyek a legkényesebb igényeket is kielégítik iskolai szempontból. Nem jól van ez igy ! Számos példát tudnánk felhozni a mellett, hogy a mai börtönrendszer a gonosztevőkre javitólag nem hatott. Itt volt pl. a legifjabb eset. Egy paraszt hajadon Budapesten meggyilkol egy másféléves kisdedet csak azért, hogy börtönbe kerüljön, mert mint monda, „soha sem volt jobb dolga, mint a győri fogházban.“ Itt a kormány humanizmusa megelőzte, túlhaladta a gonosztevő erkölcsi érzékét. Magam is fültanuja voltam egy kiszabadult rab nyilatkozatának, ki egész keservvel beszélte, hogy muszáj valamit elkövetnie, mert már tovább nem nyomoroghat. Hogy a mai börtönrendszer egyúttal javító hatással legyen az elitéltre, arra a népet nevelni kell, nevelni a szabadságra. Nem azért szólaltunk tehát fel, hogy a fogházak humánus bánásmódját a kancsuka, a deres, meg a mogyoró-pálcza váltsa fel, hanem hogy rámutassunk azon contrast dologra, mely abból sarjadzik, ha az iskoláztatás mai rendszerét a humanizmus elvei szerint nem javítjuk s előbbre nem visz- szük. Mert tagadhatatlan, hogy számos még az iskola, hol a bot dóridnál, hol a tudományt csakugyan beleverik a discipulus fejébe. Hát még az a gyöngéd ügyelem, a ruházat, egészség stb. iránt, melylyel a mai kor humanizmusa a rabokkal szemben viseltetik — iskoláinkból nagyobbrészt hiányzik. Vidéki iskoláink évszámra nem látnak orvost, ki megvizsgálná a tanulók egészségét. Szükséges, hogy a humanizmus elve a társadalom minden rétegét, a közhivatalok minden közegét hassa át eljárásában, cselekedeteiben, igy mindenki tanítója leend környezetének. Majd ha a kisdedóvást országos törvény fogja szabályozni, s a gyermekkel már kisded korától kezdve hamanusan bánnak, alakul át társadalmunk, s megérik a mai fogházak bánásmódjára. A mai népiskolák czélja nemcsak tanítani, hanem m dní is; ú, néptanítók újabb generatiója a kor színvonalán áll ugyan, de mert a tanítói állás ma sem nyújt biztos megélhetést, az iskoláztatásnak nincs meg az a kívánt általános hatása a nemzet művelődésében, mint lenne akkor, ha az iskoláztatást jobban hajtanák végre, jobban ellenőriznék, s a tanitót jobban díjaznák, hogy az egyedül hivatásának élhessen. Mert meggyőződésem: minél fejlettebbek az iskolák, annál üresebbek lesznek a fogházak. B, K. = A Styrum Lymburg gróf- és grófnő-féle alapítványokra felügyelő választmány folyó évi május hó 21-én ülésezni fog. zz Miniszteri engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Szakoson az ott folyó évi szeptember 14-óre és deczember 6-ára eső országos vásárok ez évben kivé-1 telesen szeptember 12-én, illetve d e c z e m- b e r 5-é n tartassanak meg. = A szekszárd-baranyavári vasat létesítése érdekében folyó hó 13-án Mohácson tartott értekezlet eredményéül közöljük, miszerint az anyagi támogatás az ott jelen volt három vármegye kiküldöttei által kilátásba helyeztetett; a további eljárás pedig az értekezlet! tagokból alakított bizottságra bízatott. == Kivételes nősülósi engedélyek. A vmegye közigazgatási bizottsága által Hucker Ádám nagy- mányoki, Jung János izményi, Kalán János őcsé- nyi, Klem Henrik izményi, ií'j. Knittel Henrik váraljai, Lindheimer János varsádi, ifj. Nyirati Ferencz miszlai, Pámer János nagykeéri, ifj. Eapp Ádám kakasdi, Tiborcz Károly decsi és Varga János mözsi lakosok kivételes nősülési engedély iránti kérvényük páit ló vélemónynyel terjesztettek fel a honvédelmi minisztériumhoz. = A tolnai vadásztársulat feloszlását és vagyonának jótékony czélra leendő fordítását a földművelésügyi m. kir. miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. = Lépfene. Nagy-Szokoly község szarvas- marha állományában lépfene eset fordult elő. = Majsa községhez tartozó Gyánt pusztán fellépett száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat — a járvány megszűnése folytán — feloldatott. TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉLETBŐL. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én gr. Széchenyi Sándor főispán ur ő méltósága elnöklete alatt ülést tartott, a mely alkalommal jelen voltak: S i m o n t s i t s Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, K u r z Vilmos árvaszéki elnök, dr. Sas» István főorvos, Karg Károly pénzügyigazgató, V a r a s d y Lajos kir- tanfelügyelő, Sebők Kálmán kir. főmérnök, Szerény i Kálmán kir. ügyész, Totth Ödön, Dörv Dénes, Perez el Dezső, dr. K r a m o 1 i n Emil, P e r c z e 1 Lajos, Bernried er József, P é c h y József és dr. S z i g e tji Gábor bizottsági tagok. Az előterjesztett jelentésekből hozzuk a következőket. Alispnni jelentés. A központi ügyforgalomba beérkezett április hó folyama alatt 1304 drb, az előző hóról hátraléknak maradt 217 drbbal együtt elintézésre várt összesen 1521 drb; melyből elintóztetett alispánilag 1181, közgyűlési tárgyalásra fennhagyatott 57, hátralék maradt a hó végével 280 drb. A közigazgatás menete nagyobb akadályokba nem ütközött; a közbiztonság állapota sem mondható kedvezőtlennek, mert a m. kir. csendőrség esemény jelentési kivonata a szokoUmál nagyobb mérvű rendellenességek felmerülését nem konstatálja ; történt ugyanis az elmúlt hó folyama alatt 3 lopási, 5 súlyos testi sértési, 8 záróra be nem tartás, 2 betöréses lopási feljelentés ; letartóztatás pedig foganatba vétetett emberölés miatt 1, súlyos testi sértésért 12, rablásért 1, betöréses lopásért 2, csalásért 1 és lopásért 5 esetben. Fegyelmi eljárás, úgy az ezt megelőző vizsgálat április hó folyamán el nem rendeltetett; rendbírság azonban ugyanazon iclő alatt vármegyei közegekkel szemben 5 és községi közegekkel szemben szintén 5 esetben vétetett alkalmazásba. Megyei árvaszéki elnök jelentéséből. A folyó év április havában beérkezett az ár- vaszókhez 1730 ügydarab, mely a márczius hó végén maradt 2072 hátralékkal együtt 3802 darabot tesz ki, ebből elintóztetett 2023, hátralékban maradt 1779, tehát az elintézetlen ügyek száma 293 drbbal kevesebb lett.
