Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-05-01 / 24. szám
utoljára hallottuk — jelentékeny haladást tett. A második felvonásbeli szerelmi dalt nagy hatással énekelte. Méltó tapsokat aratott vele. A karok jól működtek. Csütörtökön Bartók Lajos „M é h e k“ czimii 3 felvonásos vígjátékét hozták műsorra. Képletes, kétértelmű kifejezések költői nyelvezettel, — minden cselekmény, még kevesebb színpadi technika jellemzik Bartók ezen hatásosnak Ígérkező vígjátékét. — A jelenetek folytonos változása minden czél és összefüggés nélkül: a pályatévesztett művek egyikót ismerteti meg velünk. — A méhek munkáiról szőtt gyönyörű mese, mely a költői plianta- zia legfényesebb productuinaként jelentkezik : Szigetin Mari kezében csaknem hatástalanná vált. S igy a darab megbukottnak tekinthető, mert csak ez a jelenet sikeres kivitele teszi lehetővé annak színpadra hozatalát. Szombaton a „T i t k o s C s ó k“ czimü eredeti magyar operette került színre csekély disz- tingvált közönség előtt, melyben Mátray Margit, Szigetin Mari, Dobó Sándor, Pesti I. Lajos stb. szereplők gondos játékuk által a közönség tetszését vívták ki. V a s á r n a p Vidor Pál, a népszínház kitűnő művésze lépett fel saját művében az „I ugye n- élők“-ben igen szép számú közönség előtt. A jeles vendéget a közönség riadó tapssal és lelkes éljenzéssel fogadta s minden jelenése után kitört i tetszészaj. — A társulat többi tagjai is iparkodtak a kitűnő művész játékához lehetőleg méltónak mutatkozni — úgy, hogy az előadás a legjobbak köze volt sorozható, különösen Dobó Sándor alakítása emelkedett művészi magaslatra ; csak Balog István személy esi tője ritt ki nagyon a társulatból, nagyon gyönge még az ilyen önálló szerepekre. Hétfőn Vidor Pál a „E i p v a n W i n k 1 e“ czimü hírneves operettben lépett fel :s ismét frenetikus tetszést aratott gyönyörű bariton hangjával és művészi tökélyü játékával. Közönség a :i rossz idő miatt kevesebb számmal volt, de lelkes rapsokkal adózott a kitűnő vendég művészetének. K e d d e n a „K o r n e v i 11 e i h a r a n- g o k“ czimü regényes nagy operette került szilire Vidor Pál vendég és jutalomjátékául. A színház jóformán megtelt s a közönség arczárói már mintegy olvasni lehetett azt a kínálkozó élvezetet, melynek a főváros oly gyakran részese. Kellemes baiyton hangjával, melykülönösen a középscálában elragadó szépségében pompázik : ismerteti meg ve- '.ünk a valódi művészt s örömünknek adhatunk kifejezést, a mikor őt szerény körünkben ünnepelhettük. A közönség szűnni nem akaró taps, többszöri kihívás és éljenzéssel adott kifejezést elragadtatásának. Dobó t ez alkalommal sem hagyta cserben művészi tehetsége, (Gáspár apó) alakítása egyike i legszerencsésebbnek, — Vidorral osztozott a közönség elismerésében. Mátray M. hangja egy kissé fátyolozott volt ugyan, de a felső scálában elég aszta hangokat ütött ki. Ezúttal meg kell emlékeznünk a karénekesek üsszhangzatos működéséről s arról a nemes törekvésről, mely a társulat minden egyes tagjánál nyilván felismerhető volt. T A W t G Y. A „Szekszárd-vidéki r. k. néptanitói-egy- let“ Tolnán 1800 évi junius hó 26-án cl. e. 9 órasor rendes közgyűlést tart. —• T árgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jegyzököny felolvasása és hitelesítése. 3. Pénztárnok és könyvtárnok jelentése. 4. A IV-ik egyetemes tanító-gyűlésre kitűzött tételek munkálatainak jelolvasása és megvitatása. 5. Gyakorlati előadás. 6. Indítványok. A választmány pártolólag elfogadván a IV-ik egye- ;emes tanitó-gyülésre kitűzött alábbi tételeket, azon kéréssel hívja fel az egylet minden tagját, hogy ízen tételeket behatóan tanulmányozni, esetleg köbölök valamelyiknek önálló kidolgozására vállalkozni s ebbeli szándékukról az elnökséget május hó 15-ig irtesiteni szíveskedjenek. — 1. A magyarnyelv ta- ntása a magyar és a nem magyarajku népiskoláján, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápolása. 5. A tanítói állás biztosítására s a tanitók szolgálati /iszonyainak szabályozása, különös tekintettel a tanitói oklevél értékére. — 3. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra. —- 4. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. — 5. A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tanitó-testü- letek szervezése s az egyetemes tanítói gyűlések állandósítása által. — 6. Az állami szakszerű tan- felügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. — 7. A tanitók anyagi helyzete. — 8. Az Eötvös-alap ügyének rendezése. — Szekszár- don, 1890. április 20-án. Mikó György, elnök. Koszorú István, alelnök. Horváth Ignácz, jegyző. — A tagdijak a közgyűlés alkalmával szedetnek be. A „Szekszard-központi tanitó-egylet“ 1890. évi május hó 8-án Tolnán délelőtt 9 órakor rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Geng József jubilált tolnai tagtárs arezképének hivatalos átadssa. 3. Múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4. Pénztárnok jelentése. 5. A bíráló bizottság jelentése a beérkezett pályaművekről. 6. A IV. egyetemes ta- nitógyülésre kitűzött tételek fölötti tanácskozás. 7. Indítványok. Szekszárdon 1890. április 26-án. — H o lu b János, egyl. elnök. H o r v a t h Ignácz, egyl. jegyző. — A közgyűlés után tartandó közebéd megtartkatása végett felkéretnek a t. tagtársak. hogy a közgyűlést megelőzőleg 2—3 nappal, szíveskedjenek Matejka Károly tolnai tanító urnái, vagy az egylet elnökénél jelentkezni. Fővárosi krónika. Budapest, 1890 ápril bő. (Dualismus a szerelemben.— Anya minden előtt. — A társadalom támaszai. — Doni Hilmárok vagy himnemii pletykázók.) Sohasem hittem volna, hogy a szerelem képes összehozni és házasságban boldogítani két embert, kik egymás nyelvét nem értik. Ds a valóság meggyőzött engem arról, hogy az igazi rokonszenv és meghamisitatlan szerelem nyilvánításánál vajmi csekély szerepe jutott a szónak. Exempla ti ahunt! Egy püspöki városban elhelyezett tisztviselő, ki német származású volt és magyarul nem tudott, egy alkalommal egy ottani családdal hivataloskodása révén ismerkedett meg. A házi kisasszony, igazi szép kedves magyar leány szembe ötlött a német ifjúnak ; őt látni és megszeretni, egy pillanat müve volt. S miután észrevenni vélte, hogy ő sem közönyös a hölgynek, hozzáfogott a magyar tanuláshoz hogy szerelmi vallomását magyarul mondhassa el neki. De hosszú fáradság után bírta csak eltanulni ezen három „sz“-szel kezdő szót; „szeretlek szép szivem 1“ és midőn ezzel a kisasszony elé lépett, győzelme teljes volt. A leány elpirulva fogadta imádója e vallomását, szemei könybe lábadtak, szótlanul nyujtá neki kezét és ment vele szüleihez, kijelentvén előttük, hogy csak ezen férfiút szereti és csak az ő oldalán lehet boldog. A meglepetett szólok áldásukat adták, bár aggódva és közcsudálko- zásra csakhamar a magyar leányt s a német férfit örökre egybeköté az egyház áldása. Sok idő múlt azóta; három gyermekkel ajándékozó meg férjét a szép asszony ; ezek között a legidősebb már tiz esztendős. A házasság a legboldogabbak egyike; a legszebb egyetértés van köztük és habár a férj még máig sem tanult többet magyarul, mint a három sz-es szót; még is pompásan értik egymást. „Ein Liebesblick Genügt zura Glück.“ mint a költő mondja. A férj egész nap oda van hivatalában és derekasan keresi a megélhetésre való 1 kenyeret: a házat pedig és a gyermekek nevelését nejére bízza. Es jobb kezekre nem is bizhatja ; a ki oly hű és szerető, mint férjének élettársa, az bizonynyal feláldozó is, mint anya. Igazi magyar szellemben neveli a kicsinyeket, örömére minden embernek. Ily asszony dicséretet érdemel és elismerést, mert csak az ő érdeme, ha a gyermekekből idővel hasznos tagjai válnak majd az emberi társaságnak. S én azt hiszem hogy ily nőknek minden férfin szívesen szavazná meg az egyenjogositást, habár az asszony maga nagy szerénységében igényt sem tartana rája. * * * Azon férfiúkat pedig, kik ennek daczára a nő magasabb hivatását tagadják és ezen «séfről azt tartják, hogy mint kivételes nem mérvadó : utalom egy második esetre. Egy fiatal, bájos asszony, ki férjét nem csak szereti, de imádja és bálványozza, öt gyönyörű fiacskának édes anyja, él és működik tisztán csak férjéért és gyermekiért. Ruha, mulatság, hiúság: ezek előtte ismeretlen fogalmak. — Ezekre nem vágyik soha ; ő csak férje boldogítóban és kis angyalkái felnevelésében leli egész élete feladatát és örömét. Ezen ifjú anya öt apró fiúcskája körében, a mint virul örömben és gyönyörben : valóban, ez egy kép, méltó Munkácsy remek ecsetjéhez. Ha férje néha feljön vele Budapestre, Szelcszáiirci "V icLélce(mert vidéken laknak), hogy egy-egy uj színdarabot nézzenek meg, türelmetlenül tartózkodik itt a gondos anya, mert szive ellenálhatlanul vonzza őt haza gyermekeihez. Ily asszonyok előtt, kik igy fogják fel nemes hivatásukat, tisztelve kell, hogy kalapot emeljen mindenki ; ilyen nők a társadalom leghathatósabb s legerősebb támaszai ! * * * „A társadalom támaszai!“ igy ezimzi Ibsen Henrik, a nagy norvég költő azon színművet, melyet hazánk első színpada a minap először adott elő. Négy felvonáson keresztül megczáfolhatatlan érvekkel bizonyítja, hogy a nők a társadalom támaszai, és hogy a férj legmegbízhatóbb barátja, leghivebb bajtársa a feleség. A darab főszemélye Berniek Consul, nejét ugyan szereti, de bármikor is ez a férj ügyeiről kérdezősködik, mindig ezen stereotyp választ nyeri, hogy ea nem asszonyoknak való ! Csak legvégül, midőn az önkiuzás purgató- riumából tisztítva kikerül, belátja és nyíltan be is vallja, hogy a nőknek más feladatuk is jutott, mint kávé — és jótékony estélyeken pletykázni és hogy sokkal boldogabbak volnának a férjek, ha bizalmasan közölnének minden jót és rosszat azokkal, kiket jó sorsuk s a szerelem hitestársakká rendelt. Ibsen kardoskodik győzelmesen a női egyenjogosi- tás mellett, és bebizonyítja, hogy a pletyka nem épen asszonyi monopólium, bemutat Tönnesen Hil- márban egy férfiút, a ki egyebet sem tud, mint óbégatni és pletykázni. Mennyivel fórfiasabk Lóna, a darab hőslelkü hölgye, kit Jászai Mari oly bra- vourral alakit. Ezen „vén leány“-ó az utolsó szó a darabban, ki igy fejezi be a szép színművet: „Igazság és szabadság, ezek a társadalom támaszai !“ * * * Ha az életben körülnézünk, minduntalan akadhatunk ilyen Tönnesen Hilmárokra, ilyen himnemü pletykásokra. a kik tehát nem Ibsen eszményének szüleményei, hanem vérrel és testtel bírnak, közöttünk mozognak, óbégatva gyáván és pletykázva. Itt csak azon fajtájukról (homocalumnians valde communis) beszélek, kik tisztességes hölgyekről, főké- pen pedig színésznőkről a legdurvább, legsértőbb kifejezésekkel szeretnek nyilatkozni. Ezen utálatos abderiták azt hiszik, hogy a színésznők becsülete gonosz nyelvük szabad prédája és azért, mert a színházban a belépti dijat megfizették, szabad nekik a művésznők polgári becsületét nyilvánosan ócsáro'niok. Ily Hilmárok köz,megvetést érdemelnek és jogtalanul bitorolják a „férfi“ nevet! Pesti Miksa. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Halászat a réten. Petries Ferencz orsz. képviselő sok költséggel mesterséges halastavat ásatott tolnamegyei vörösmalmi birtokán, a melyben nagy előszeretettel űzte a haltenyésztést. A halastónak volt egy levezető árka, amely zsilippel volt elzárva. Ezt a zsilipet 1887. októberében ismeretlen tettesek feltörték, úgy hogy a halastó vize kifolyt és a halak vígan úszkáltak kifelé a rétre, a hol az élelmes sváb lakosság sietett összefogdosni a zsákmányt. Petrich Ferencz, a ki vagy 2000 forintnyi kárt szenvedett, ezért idegen vagyon megrongálása és tulajdon ellen elkövetett kihágás miatt tett panaszt a paksi járásbíróság előtt Keller János és 24 társa ellen. A járásbíróság előtt a vádlottak azzal védekeztek, hogy ők „vad“-nak tartották a halakat, és azt hitték, hogy azokat mindenki szabadon elfoghatja. A járásbiró felmentette őket a vagyonrongálás vádja alól, mert nem volt bizonyítható ellenük a zsilip fertörése, de a tulajdonjog ellen elkövetett kihágásban vétkeseknek mondta a vádlottakat és mindegyiket három napi - elzárásra Ítélte. Petrich Ferenezet pedig kártérítési igényeivel a polgári perutra utasította. A kir. tábla I. büntető tanácsa annyiban változtata meg az ítéletet, hogy a vádlottak közül nehányat elzárás helyett csupán 5—5 forint pénzbüntetésre Ítélte. a O M B A K. Daru István uram a járásbíróság előtt I II. Megkövetem a tekintetes urakat, de kénytelen vagyok különvéleményt adományozni. Az ökrök nem jól voltak szabályozva és a baj igy történt meg a községi rendezés alapján. Jóllehet, hogy a billog törvónyesitésre képesít, de az ökörleleti felvétel a mint azt a községbeli marhaállomány bejegyzése is diktálja Fenyő István szomszédom ellen mondja ki a vótumbóli punktumot. Ezt tanúsíthatja a segéd- jegyző ur is, ha ugyan nem akar hazaáruló lenni.
